Hírek

Tovább

Tervek

Tovább

Interjúk

Tovább

Népszavazás az új csodafegyver?

2017.03.24.

Várható volt, hogy a Momentum keltette népszavazási láz előbb-utóbb megfertőzi a hazai politikai élet többi apró-halát is. A Fővárosi Választási Bizottság hitelesítette az LMP törpepárt önkormányzati képviselőjének Liget Budapest Projektre vonatkozó kérdését, mely a következőképpen szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti építési szabályzatot, hogy a Városliget közpark megengedett legkisebb zöldfelülete 70 százalék legyen?

Szemünk előtt látjuk, hogy a kérdést olvasva dühös tömegek százezrei vonulnak az utcára. Hasonló gondolatok motoszkálhattak az LMP vezérkarában is, mert az Index információi szerint közel sem örülnek annyira az önkormányzati képviselőjük magánakciójának, ugyanis a nyári kánikulában szinte lehetetlen összegyűjteni a szükséges aláírásokat. 

Nem mellesleg kapufás öngólnak tűnik a kérdés, hiszen még hogy ha sikerülne is megszavaztatni a néppel azt, ezzel nem a projektet semmisítenék meg - mint ahogy szeretnék -, hanem csupán az egyik alappillérét gondoltatnák újra. Magyarul lábon lövik magukat.

FRISSÍTÉS:

Közben befutott a Városliget Zrt. reakciója a hírekre, íme: 

A Városliget évtizedek óta elhanyagolt növényállománya teljes rehabilitációra szorul, a park zöldfelületi aránya jelenleg mintegy 60 százalék és naponta több mint tízezer, a Ligeten áthaladó autó jelent óriási környezetterhelést. A parkot átfogóan megújító Liget Budapest Projektnek köszönhetően ez a zöldfelület aránya 65 százalékra növekszik, rehabilitálják a növényzetet és radikálisian csökken majd az autóforgalom a Ligetben. A projektnek köszönhetően így az évtized végére egy zöldebb és élhetőbb Városliget várja majd a parkhasználókat. 

A Városliget megújítása természetesen nem történhet meg a parkot látogatók és használók véleményének megkérdezése nélkül. A Liget Budapest Projekt terveinek megalkotása óta folyamatosak a társadalmi egyeztetések, és tavaly nyár óta külön miniszteri biztos felügyeli a park zöldfelületi megújítását Persányi Miklós személyében, aki életre hívta a Liget Park Fórum-sorozatot. A párbeszéd során végül 118 szervezet, intézmény és közösség képviselői fogalmaztak meg különböző észrevételeket, javaslatokat, illetve kérdéseket: összesen 558-at, melyek legnagyobb része alkalmas a megvalósításra, ezeket beillesztik a park végleges terveibe. 

Mindezek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Ipsos Zrt. tavaly tavasszal kétfázisú (kvalitatív és kvantitatív) kutatást végzett a budapestiek és a Városliget használói körében a park átfogó megújítását szolgáló Liget Projektről. A felmérés legfontosabb eredménye szerint a megkérdezett Városliget használók 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

A Városliget Zrt., mint a Liget Budapest Projekt végrehajtására létrehozott szerv természetesen a mindenkori hatályos jogi kereteknek megfelelően valósítja meg a Városliget teljes megújítását. Az elérendő zöldfelület mértékét a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) határozza meg, amelynek alapján már most is jelentősen nőni fog a park zöldfelülete a jelenlegihez képest. Amennyiben a VÉSZ-ben foglalt rendelkezések változnak, természetesen a Városliget Zrt. annak megfelelően folytatja a Liget Budapest Projekt végrehajtását, a Városliget komplex megújítását.

Címkék: Hír

Magyar siker magyaros örömmel

2017.03.20.

A jó múltkor megénekeltük, hogy a legnagyobb nemzetközi ingatlanszakmai találkozón beválasztották a Liget Projektet a világ négy legjobb fejlesztései közé, melyekből a zsűri kiválasztja majd a leges legjobbat. Nos, ez megtörtént, sajna a japánok már-már űrtechnológiájú projektje hozta el a fődíjat, de nem szabad telhetetlennek lenni. Az, hogy egyedüli európai uniós fejlesztésként az elitbe került a Városliget majd 20 éve nem látott ilyen típusú magyar siker, és ez egyben azt is jelenti, hogy Európában ez ma a legfrankóbb, nagy volumenű városi rehabilitálás (japán, orosz és egy brazil versenytárs volt). 

Magyar Zene Háza

Persze a szakmán és a parkot használókon kívül nem mindenki örült ennek, a ligetet a felújítástól védő egyének halmaza megint tanúbizonyságát tette a dögöljön meg a szomszéd tehene is hozzáállásuknak, igazán magyaros jelenet volt, ahogy a Liget Projekt ellen drukkoltak. Érdekes kontraszt, hogy míg a haladó szellemiségű nemzetközi közönség és zsűri elismerően biccent, addig a hazai megélhetési protestálók és a nekik teret adó médiafelületek szimpla politikai kérdéssé és kormánykritikává akarják silányítani a Városliget megújításának évtizedek óta csak szőnyeg alá söpört kérdését. 

Mindenkinek jutott néhány finom falat

A kárörömük azonban elmaradt, de így is volt okuk arra, hogy csapjanak egy igazán jó kis bulit a parkban, hiszen a hétvégén ünnepelte a mozgalom egyéves fennállását. Apró üröm az örömben, hogy az egy év alatt semmilyen eredményt nem tudtak elérni, ha csak azt nem tekintjük annak, hogy a létszámuk a töredékére esett vissza, cserébe egymással is összeveszve minimum három csapatra szakadtak szét. Aki szerencsétlenségére arra járt, ízelítőt kaphatott abból, hogyan is képzelik el ők a jövő ligetét. A hangszórókból ordító mulatóstól remegett az aszfalt, finom krumplik és húsdarabok sültek a grillezővé alakított bevásárlókocsiban, illetve az alkoholtól felbátorodott rétorok mondtak gyújtó hangú, forradalmi beszédeket. Ugye amikor a túl sok szabad kapacitásokkal rendelkező tájépítészek, biológusok, statikusok, jogászok, mérnökök, muzeológusok, azbesztmentesítők, ornitológusok összejönnek, ott csapágyasra pörög a buliroller. De nem hinnénk, hogy a parkot látogató milliók ilyennek képzelik el a jövő Városligetét. 

Egymásnak is nagy örömet szereztek a szülinapon

Mindezekre persze kár is a szót pazarolni, inkább érdemes figyelmünket az Állatkerti körútra irányítani. Ha emlékeznek még ott a gyerekeket hipnotizáló, válogatott gagyikkal támadó, szivárványos törölközőkkel sokkoló bódésorra, most le fog esni az álluk. Ugyanis elkészültek és hamarosan megnyitnak az új pavilonok, és láss csodát, szép lett, tisztaság van, rend van, jó ránézni. Ahogy nagyban ugyanez vár az egész Városligetre.

Fotó: hvg.hu - Fülöp Máté

Címkék: Hír

Elmaradt az armageddon

2017.03.08.

Mélységes mély a múltnak kútja, de szerencsére nem tűnik el minden örökre benne, időről-időre felszínre kerülnek olyan tanulságos esetek, amelyeket mai szemmel vizsgálva érdekes és mondjuk ki, megnyugtató következtetéseket vonhatunk le.  Az említett eset öt éve történt, amikor is a Liget projekt előkészítése során a döntéshozók úgy látták jónak, hogy a jövőbeli múzeumi megújítást a projektben érintett két múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria összevonásával kezdik, hiszen a Városliget megújítása kapcsán nem csak gyűjteményeknek otthont adó épületek felújításáról és új múzeumi épület létrehozásáról beszélünk, hanem a két gyűjtemény újraegyesítéséről is. E rövid bejegyzésnek nem célja elmerülni gyűjteménytörténeti és múzeológiai kérdésekben, de azt érdemes tudni, hogy a sötét ötvenes évekig nem választották szét idehaza a magyar és a nemzetközi képzőművészet remekműveit, hanem - ahogy az a világ boldogabb felén szinte mindenhol szokásos volt és ma is az - egy intézményen belül mutatták be nemzeti és a külföldi alkotók műveit.

Fehér László: Kútbanéző

Hogy ez miért volt jó a magyar alkotásoknak és különösen a látogatóknak, azt talán nem kell részletezni, abban megegyezhetünk, hogy mégiscsak az a jó, ha az itthoni művészeti irányokat könnyedén összehasonlíthatjuk a nemzetközi trendekkel, máshogy fogalmazva: az átkosban telepített szellemi vasfüggöny talán nem volt a legmegfelelőbb eszköz ismereteink gyarapítására és a magyar művészet határon túli népszerűsítésére. Szóval, öt évvel ezelőtt döntés született: nőjön újra össze, ami összetartozik. A változástól való félelem része az emberi természetnek, így mondhatni akár érthető is lett volna az aggodalom a szakma egy részét illetően, többen felették a kérdést, vajon hogyan zajlik majd le a gyűjtemény újraegyesítése, nem lesznek-e ennek a lépésnek hátrányos következményei. És természetesen megjelentek az oppozíció lovagjai, a hivatásos tiltakozók is, akik a magyar képzőművészet armageddonját, a múzeumi intézményrendszer Pearl Harborját vizionálták, majd rögvest lángpallost és tollat ragadtak tiltakozásképpen. Született is rögvest petíció, amit vagy háromezren gyorsan aláírtak, zömük ezzel pont le is tudta a napi forradalmi cselekedetet. Az aggódók szerint pl. az új rendszerben többek között  „nem lesz mód a magyarországi képzőművészetet korábbi bőségében és teljességében, kezdetektől napjainkig terjedő folyamatában bemutatni – a kultúra e területe iránt érdeklődő múzeumlátogatók veszteségére.” Hát, mit mondjunk, úgy tűnik, mégis lett rá mód. Ha emlékezetem nem csal, azóta láttam ott Ámos, Rozsda és Bálint Endre kiállítást, volt Rippl-Rónai meg el Kazovszkij tárlat, most meg éppen Ország Lili művei vannak kiállítva, de mintha az erdélyi magyar képzőművészet legnagyobb szabású, átfogó kiállítását is ott rendezték volna meg,  a kiváló Derkovits tárlatról nem is beszélve. Mindemellett olyan nyalánkságok várták a szegény látogatókat, mint a Picasso vagy a Modigliani tárlat. Hogy ez igazolja-e az öt évvel ezelőtti döntés helyességet, azt mindenki döntse el maga, de a látogató statisztikák szerint régebben évi kétszázezer látogató tette tiszteletét a Galériában, most meg úgy fél millió körül van a látogatószám – ennyit az „érdeklődő múzeumlátogatók veszteségéről”.

Persze, a látogatószám csak egyféle mérce, ettől még a művészettörténészek és a tudomány berkeiben lakó kollégáknak még akár lehetne rossz is, de például a Szabolcs utcában a Liget Projekt részeként építendő szuper high-tech Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, meg a szintén ott nyíló kutatóintézet talán minden aggódó felvetésre választ adhat. Mindezt csak azért tartottam fontosnak papírra vetni, mert a Projekt körül időről-időre fellángoló tiltakozásokat is érdemes ilyen a szemüvegen keresztül nézni. A lényeg pedig úgyis az, hogy a Városliget az ott található múzeumokkal együtt úgyis sokkal szebb, vonzóbb és jobb lesz. Még azoknak is, akik most ilyen-olyan célból igyekeznek pont az ellenkezőjét sulykolni. 

A világ legjobbjai között

Kevés jó dolgot lehet elmondani a Liget Projektről a Szépművészeti Múzeum román csarnokának felújításán kívül – írta minap a kulturális- és parkfejlesztési beruházások véleményezésében megkerülhetetlen szakértelemmel bíró Magyar Nemzet. Hitelesen hangzik tőlük, ugye? Ugye! De nincs is szebb dolog annál, mint amikor az élet látványos választ ad, az ilyen nyilvánvalóan cinikus hülyeségekre és helyreállítja az egyensúlyt.

Magyar Zene Háza

Történt ugyanis, hogy van ez a MIPIM nevű esemény, ahol minden évben a világ legjobb építészei, urbanistái, városvezetői és fejlesztői összegyűlnek és megnézik egymás dolgait, ötleteit, tapasztalatot cserélnek. És ha már ott vannak, díjazzák is a legkiválóbb munkákat. A zsűri sok puskaport szagolt nemzetközi szaktekintélyekből áll, olyannyira, hogy az évtizedek alatt igazi presztizsharccá vált a világ nagyvárosainak, építész irodáinak, hogy az elismerés közelébe kerüljenek, ne adj isten meg is nyerjék, mert az már tényleg az álom kategória.

Ami a filmnek az Oscar, a zenének a Grammy, az a városfejlesztésnek a MIPIM.

Na, ebbe a szűk elitbe került be a Liget Projekt. Méghozzá a legjobb nagyprojektek kategóriában, egyedüli Európai Uniós beruházásként, másik három projekttel versenyezve (japán, ororsz, brazil).

Nagyon kevés jó dolgot lehet elmondani a Liget Projektről, de úgy látszik, hogy a zsűri megtalálta azt a keveset, ami Európában annyira jó, hogy más nem tud ilyet. 214 jelentkezőből.

Hogy sikerül-e nyerni, és nem csak az Európai Unió, hanem a világ legjobb nagyprojektje lesz a Liget, azt márciusban megtudjuk. De annyi bizonyos már, hogy ekkora sikere majd húsz éve nem volt hazai kezdeményezésnek. És ez az elismerés nem Budapesté, nem a kormányé, nem a Fideszé, hanem azé a tudásé, szakértelemé, amit a magyar szakemberek a Városliget helyrepofozásába beletettek.

Respect!

A teljes hír itt olvasható a kultúrvilág blogon.

Címkék: Terv, Hír

A bátor és a gyáva halakról

Mielőtt nekifutunk a Liget Projekt legizgalmasabbnak tűnő évének (tudniillik elkezdődnek végre az építkezések és a régen várt parkrehabilitáció) álljunk meg egy pillanatra és csodálkozzunk rá az elmúlt év végének e tárgyban született, talán legfontosabb hírére.  Bizonyára a karácsonyi készülődés okozta láz miatt maradt radar alatt a hír, hogy a Liget Projekt egyik legmenőbb elemének, a világviszonylatban is párját ritkító Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ sajtóbejárásán kéz a kézben örült az európai léptékű beruházásnak Balog Zoltán emberminiszter és Tóth József, a 13. kerület polgármestere. Szocialista polgármestere.

Baán László, Balog Zoltán és Tóth József az OMRRK-nál

A kormányzattal egyébként nem túl jó viszonyt ápoló városvezető képes volt félretenni negatív érzéseit és azt közölte országgal-világgal, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kulturális fejlesztést. Mondjuk, miért ne tette volna? Az általa időtlen idők óta vezetett kerület csak prosperálhat a Projektnek köszönhetően, megújul egy rozsdaövezetnek számító terület a Szabolcs utcában, a Városliget a kerület polgárainak is szebb és jobb lesz és még az ingatlanárak is tovább emelkednek a városrészben. Kell-e ennél több egy polgármesternek, aki nagy valószínűséggel nemsokára újra a választók kegyeiért fog versengeni a tisztségért? Ugye, nem.

Tóth Jóska balról hagyja jóvá a kőletételt

Nyilván ugyanezeket a szempontokat tartotta szem előtt, mikor nem átallott Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen alapkövet lerakni a baloldali és liberális sajtóban csak botránykőként kezelt, a Dagály területén a vizesvébére épülő uszoda-beruházás indításakor.  A jó ég tudja csak, hogy egy másik, de szintén egy Városligettel határos kerületet vezető polgármester hogyan nem képes egy ilyen egyszerű választási számtanfeladatot megoldani. Ráfordított idővel és energiával nincs gond, szorozza ő a kétszer kettőt, de valahogy hol három, hol pedig öt jelenik meg nála az egyenlőségjel után, franc tudja, hol ronthatja el a műveletet.  Pedig még súgnak is neki, a kerületében működő szocik (!) pl. már kétszer is nekifutottak, hogy a városrészt támogassa a Városliget megújítását szolgáló Liget Projektet, de valahogy mégsem ment a feladvány. Pedig az ottani polgárok érdekei sem lehetnek nagyon mások, mint az angyalföldi lakosokéi. A lerohadt park helyett egy tisztább, zöldebb Liget, a lepusztult PeCsa, az elhagyatott Hungaexpo épületek és a parkoló autók helyett modern múzeumépületek és értékesebb ingatlanok.

Reméljük teljesül Zugló kívánsága a vezetője iránt

Persze, lehet, hogy mégsem a képességekkel lehet a baj, hanem a szándék hiányzik, vagy egyszerűen csak tőrőlmetszett beszari az illető, hiszen nyilván megkapná a magáét a szubkultúrájában oly népszerű médiumok felkent megmondóembereitől és félelmetes erőt képviselő pártjának még félelmetesebb vezetőitől (lásd még: Szabó Sisters).   Pedig csak figyelni kellene, mint ahogy azt Tóth József, nyilván sűrű bólogatások mellett megtette, amikor a már idézett uszodaavatáson miniszterelnök azon egyszerű és mindig érvényes szabályra hívta fel a figyelmet, miszerint a bátor halak mindig megeszik a gyávákat. Főleg akkor, ha az a halacska már rég nem rajban úszik…

Címkék: Hír

Dózer Tóni este a múzeumokkal

2016.12.20.

Nyakunkon a szilveszter, ilyenkor előjönnek a humorosabbnál humorosabb médiatartalmak, bakik, pörögnek a vicces videók, hatalmas esések, egy szóval tort ül a hahota. Az LMP legfrissebb, a városligeti történésekkel kapcsolatos közleményét olvasva is ez jutott eszembe, hiszen mi másra lehetne gondolni, amikor az a mondanivalójuknak kiindulópontja, hogy mit tesz majd az LMP, ha kormányra kerül… Muhaha! Magára valamit is adó ember itt már abbahagyná az olvasást, de a belülről fortyogó kíváncsiság mégis csak tovább olvastatja a hírt. Szóval a lényeg, hogytényleg leértünk gödör aljára, innen már nincs lejjebb. Az hagyján, hogy a Városligetben kilenc (igen kilenc, nem elírás) hippi igyekezett (szerencsésre eredménytelenül) megakadályozni a faátültetési munkálatokat, a magát ökopártként meghatározó LMP még erre is rátett egy trágyahordó lapáttal: Csárdi Antal fővárosi képviselőjük szerint a párt, és itt tessék megkapaszkodni, ha hatalomra kerül, lerombolja majd a Városligetben felépült múzeumokat. Igen, a múzeumokat.

Az LMP kurátorai épp visszaállítják a közpark jelleget

Azon inkább ne töprengjünk, hogy az eddig ott rothadó Hungexpo-épületeket és a Pecsát korábban miért nem jutott eszükbe ledózerolni, de hát végül is az ilyen mikropártoknak nem a stratégiai és logikai gondolkodás az erősségük. De ha van néhány másodpercünk emészteni e remek hírt, akkor könnyen találunk párhuzamokat, akár a közelmúltból is. Estek már neki csákánnyal, robbanószerekkel múzeumoknak nemrég keletebbre innen, valószínűleg pont annyit jártak múzeumba az ottani elvtársak, mint Csárdi képviselő úr és barátai. Most már csak az a kérdés, hogy azt tudják-e a derék emberek, hogy a múzeumokban bizony műtárgyakat őriznek (hogy mi végre, azt már ne is kérdezzük tőlük, pont hiányozhattak, amikor általánosban a tanító néni elvitte őket a szokásos múzeumi kirándulásra, azóta meg nem volt rá igény, ugye). A festmények, szobrok sorsáról nem szólnak a hírek, de reménykedjünk, hogy az utolsó pillanatban visszatér majd a káposztafej párttársakat végső elkeseredésében nemrég elhagyó Schiffer kolléga és legalább a kedvencemet, Gauguin Fekete sertések című festményét kimenti a ledőlő falak közül. És persze aggódhatnánk, hogy mi lesz a szintén a Városligetben leledző Szépművészeti Múzeummal. Bizony, azt is az ölelő természettől rútul elkobzott területre építették, és ennek ismeretében csak remélni lehet, hogy Csárdi Antal rettenetes haragja megkíméli-e ezt az épületet. Csak azt meg ne tudják (nyugi, ha rajtuk múlik, nem fogják), hogy a Városligettől szintén zöldterületeket bitorló Vajdahunyad várában fészkel a Mezőgazdasági Múzeum, mert aztán indulnak a sötétzöld dózerek, és jajj lesz szegény gyűjteménynek.  

Persze, mindez csak fikció, hiszen annak, hogy az LMP nevű párt még ebben az évszázadban hatalomra kerüljön, nincs túl sok esélye, így még sokáig rá fognak érni a derék múzeumrombolók. Ráérő idejükben talán fellapoznak majd néhány művészeti albumot, horribile dictu, nézegetnek majd szép színes festményeket. Itt van pl. a másik kedvencem, Hieronymus Bosch, akinek a Bolondok hajója című festményének tanulmányozása sok tanulsággal járhatna a kultúra területére nagyritkán tévedő politikusainknak.  Igaz, ez a festmény is egy olyan épületben található, jelesül a Louvre-ban, amelyet gonosz építtetői nem átallottak anno fás és nem fás szárú növények rovására megépíteni. 

Címkék: Hír

A Ligetvédők nem akarnak fákat menteni

2016.12.14.

Rég hallottunk már ligetvédő barátainkról, de az utóbbi napokban előkerültek a föld alól, hogy ezekben a medvemorgató mínuszokban picit megidézzék a nyári paprikás hangulatot a Ligetből. A fellángolás apropója, hogy a Zrt. elkezdte átültetni a lebontott Hungexpo irodaházak helyéről a fákat egy picivel arrébb, hogy el lehessen kezdeni az oda tervezett Magyar Zene Háza mélyépítését. Több se kellett a feltehetőleg éppen munkába készülő ott táborozóknak, félredobták a krumplipucolót és befeküdtek a gépek elé.

Szóval ízlelgessük egy kicsit: a ligetvédők akadályozzák a fák érdekében történő átültetést. Egészen szürreális, mi? Hamarosan tényleg eljutunk oda, hogy már a kukákat is csak az ő jóváhagyásukkal lehet kiüríteni. Remélem, azért még ki tudok menni a gyerekkel engedély nélkül a parkba, bár előre rettegek, hogy előugrik a bokorból tőlük valaki és igazoltatni fog. De ami még megdöbbentőbb, hogy az egész országban tombol a munkaerőhiány, de valahogy a Városligetben mindig megjelennek az ország legjobb munkanélküli jogi, vagy éppen faátültetési-biológius szakértői: elmondásuk szerint ugyanis itt minden munkálat szakszerűtlenül történik, engedély nélkül, jogszabályokat áthágva és egyébként sem lehet a fákat átültetni, mert ők aszondják. Mindezt látatlanul. Különvéleményen van a német átültető cég, akik viszonylag frissek a szakmában, hiszen még csak 50 éve kezdtek bele, és 1 millió sikeres ültetésen vannak túl, de mindegy is… állítólag 2 millió ültetés környékén kezd el valakit komolyan venni a szakma, de még meg kell kérdezni erről a ligetvédőket is.

Szabadidős jogászok, biológusok, tájépítészek

Szóval ott tartanak éppen az események, hogy a jobbikos szavazatszámlálóból MSZP-s aktivistává előlépő Antal Nikoletta vezette galeri, a nyárról már jól ismert raszta-herceg G-RAS-al és a gereblyefogsorú Indiánnal kiegészülve betört az elkerített építési területre, majd elkezdte vegzálni a munkásokat.

Antal Niki és Indián fogja satuba Ferit

„Was ist los?!” – kiáltott fel csodálkozva egy derék német faátültető, de mire kimondta volna, hogy „Scheiße” a jó rendőrök ott teremtek és kivezették az aktivistákat. Elméletileg folytatódnak a munkálatok, de ki tudja milyen eszközökhöz folyamodnak még, 15 perc hírnévért. Hogy mire is volt jó ez a kis performansz nem lehet tudni, de nehéz nem arra gondolni, hogy nem a 2018-as politikai ambícióik alapjait próbálnák megszilárdítani. Mert, ha valóban annyira aggódnának a zöldért, a fákért, a Ligetért most inkább örülniük kellene, hogy pénzt, paripát és fegyvert nem sajnálva biztonságba helyezik a fákat.

Gyors jogi konzílium a tünti előtt

 

Címkék: Hír

Hazugságok hálójában

2016.11.17.

Teljes a hülyítés Városliget ügyében – mondja a méltán világhíres B1 blogcsalád oldala, de a helyzet az, hogy a hülyítést ők végzik, ki tudja milyen megrendelésre, nyilván a saját szájuk íze szerint kialakított prekoncepcióik alapján. Véletlenül sem szeretnénk felesleges reklámot csinálni nekik, de oly mértékben koncentrálódott a hazugságok sűrűsége, hogy kénytelenek vagyunk a képtelennél képtelenebb állításaikat helyretenni. Lássuk.

A Városligetben hamarosan 1000 fát vágnak ki

A Városligetben ma valamivel több mint 7000 fa él. Ha végignézzük a terveket jól látható, hogy az új épületek vagy már meglévőek helyére kerülnek, vagy már leburkolt felületekre. Ettől függetlenül a munkálatok érintenek fákat, mégpedig a legutóbbi Liget Park Fórum tanúsága szerint 226 darabot, ebből 182-t átültetnek, 44-et pedig pótolnak, mert annyira vacak állapotban vannak, hogy nincs értelme már gyógyítással próbálkozni. Tehát 22-szeresen túloz a tisztelt szerző, amit nehéz nem a valóság rosszhiszemű torzításának gondolni, de nyilván ez volt a megrendelői igény. Egyébként még a legvadabb tiltakozó sem gondolhatja komolyan, hogy csak úgy passzióból bárki ki akarná vágni a városligeti fák egyhetedét.

Beöntenek a Városligetbe 300 ezer tonna betont

Ez már régi lemez, ami természetesen szintén nem fedi a valóságot, viszont kellően demagóg, jól hangzik annak, aki egyébként csak bográcsozni jár a Ligetbe. Nem tudni mit ért ez a jóember beöntés alatt, a kifejezést inkább orvostechnikai szempontból lehet értelmezni, sem mint építész szakmaiból, valószínűleg a szerzőnek inkább előbbi kategóriában lehet tapasztalata. Nade. A valóság ezzel szemben az, hogy inkább kikerül a beton a Ligetből, hiszen rengeteg az autópálya szélességű, indokolatlan úthálózat, egyéb leburkolt felület, parkolók, használaton kívüli kiszolgáló épületek – ezek mind-mind végre eltűnnek parkból. Ez a valódi parkhasználóknak jó hír, a cikkíró barátunknak rossz.

Azóta a volt szadeszes környezetvédelmi miniszter vezényletével ”civil fórumokat” rendeznek, amin ugyan nem lehet eldönteni semmit, de legalább a miniszteri biztos is bevallotta: fognak az építkezések helyén fát vágni és a zöld felület kb. ugyanakkora marad, mint a mostani Városligetben.

Ha a drága szerző Pinokkió lenne, az orra itt már akkora lenne a hazugságoktól, hogy fel sem kellene állni a fotelből, ha le akarná kapcsolni a villanyt. Ha a semmi alatt a park jobbá tételét, a látogatók igényeinek a felmérését és megvalósítását értjük, akkor igen, valóban a semmiről lehet dönteni a fórumokon. Jó sok semmiről. Másik szenzációs állítás pedig, hogy a zöldfelület ugyanakkora marad. Ez már előre lépés, hiszen a cikk elején még 1000 fa kivágásáról beszéltek, de azért bontsuk ezt ki:

Az állandó vízfelületek (ez ugye nem az, amit leeresztenek télen, hanem mindig ott lesz, nem betonteknőjű, kvází élővilággal bíró tó): 7.300 m2 -> 45.000 m2  növekmény: 37.700 m2

Teljes értékű zöldfelület: 546.000 m2 -> 557.000 m2  növekmény: 11.000 m2

Térszíni zöldtető (részben beszámítható zöldfelület): 1.100 m2 -> 10.000 m2  növekmény: 8.900 m2

Az adatok forrása: https://www.youtube.com/watch?v=-9RbE4eePAA

Vagyis nem hogy nem ugyanakkora marad a zöldfelület, hanem jelentősen nő.

A Múzeumi Negyedet akkor találta ki a Szépművészeti Igazgatója, Baán László, amikor Orbán Viktor bejelentette igényét a Várra. Azóta elkezdődött a műemléki védelem alatt álló épületek átalakítása a Várban és titkosították az egész építkezés adatait is, hogy ne lehessen látni, ki mennyit lop ki a gigaépítkezésből.

A szerző tájékozottsága körülbelül olyan szinten van, mint Terry Blacknek Vona Gábor melegügyében, de most is segítünk ezen. A helyzet az, hogy a múzeumi negyed ötlete 2011-re datálódik, amikor még fasorban sem volt a Miniszterelnökség költözése lévén, hogy akkor még a Miniszterelnökség is éppen hogy csak megalakult. Egyébként meg azon kívül, hogy lehet összeesküvés elméleteket gyártani és egy jót orbánozni, semmilyen összefüggés nincs a fenti körülmények és a Városliget soktízéves lepusztulása között. A dolog annyira egyszerű, hogy a Liget sajnos nagyon rossz állapotban van, és szerencsére most van akarat és forrás arra, hogy ez változzon.

Már maga a civil egyeztetés is csak pr-akció, de a legdurvább húzás most jön: a madárbarát Városliget. Olyan ez, mint fogyasztásellenes pláza, vagy a vallásellenes egyház: fából vaskarika.

Ez az elmebetegségnek már az a fokozata, amikor már az LMP, a PM és a P egyszerre nyúl az Unicum után. A Városliget madárbarát volt eddig is, tíz-húsz év múlva is az lesz, a különbség csak az, hogy most már tablókon is olvashat róluk az egyszeri sétáló, és a kirakott odúkkal a madaraknak akartak segíteni és példát mutatni a gyerekeknek, illetve a felnőtt lakosoknak, hogy ilyet házilag is lehet csinálni. Ebben rosszindulatúságot feltételezni legalább olyan abszurd, mint hogy a ligetvédők büszkén reklámozzák, hogy felhasogatták télire a tüzifát (nem vicc).

Címkék: Hír

A madarak és a fák is repülnek a Városligetben

2016.11.15.

Noha a múlt héten egy bizonyos sárga, de annál szebb fazonú hajjal bíró úriember némileg tematizálta a sajtót (úgyis mint amerikai elnökválasztás), a Városligetben attól még nem állt meg az élet, sőt! Két fontos eseményről is meg kell emlékeznünk, amelyek egy picit előre is vetítik kicsiben, hogy mire számíthatunk a parkot átfogóan megújító Liget Budapest Projekt végeztével. 

Ahogy arról már többször is énekeltünk, az állatkerti körúton ledózerolták a kínai játékipar koronaékszereit árusító bódékat, és a gasztronómiai bravúrokkal (bécsis zsömle) operáló egykori BSZKRT (BKV-előd) épületet, hogy a helyükre Feszl Frigyes eredeti tervei alapján meseszép pavilonokat húzzanak fel, nem kis minőségi ugrást hozva a parkba. Ezek ugye teljes valójukban sosem épültek meg egészen mostanáig, így ez egy igazán szép adózás a Liget hagyományainak oltárán. Ahhoz azonban, hogy ezt végrehajtsák három darab fát néhány méterrel arrébb kellett ültetni. Közülük egyet azonnal át lehetett telepíteni, de a másik kettő sajnos olyan rossz egészségügyi állapotban volt, hogy először el kellett őket szállítani egy faiskolába rehabilitációra (nem vicc, ez a szakkifejezés) amíg megerősödnek, de utána visszakerülnek a ligetbe. A pótlásukról azonnal gondoskodtak és életerős, hasonló méretű előnevelt példányokat ültettek az építési területre, akik, köszönik szépen, jól vannak. Az akció egyébként a képek tanúsága szerint igen látványos volt, hiszen nem minden nap látni vízszintesen „repülő” fát, akit egy hatalmas kanalas gép gyengéden függőlegesbe fordítva a tápanyagokkal előkezelt kráterbe helyez. Ez is bizonyítja, hogy a nagy hiszti ellenére nincs semmi ördögi a fák mozgatásában, amennyiben szakszerűen, a megfelelő előkészületek mellett végzik azt. Garancia erre a német Opitz cég, akik a Városliget Zrt. tájékoztatása alapján már 50 éve a szakmában vannak, 1 millió sikeres faátültetéssel a referencia listájukon. 

A másik esemény már a péntekre datálódik: a Királydomb szomszédságában most már madárbarát tanösvény is van. Ez egy tíz tablóból álló, látványos tájékoztatási felület, amelyekből rengeteg érdekességet lehet megtudni a parkban élő madarakról, és a kalandos kedvűek tanácsokat is olvashatnak a szárnyasok megfigyeléseihez. Aranyos gesztus volt, hogy az eseményre meghívtak rengeteg kisdiákot a környező iskolákból, akiket az Állatkert dolgozói egy sünivel, egy kormoránnal és több ligethonos kismadárral vártak.

Az átadóhoz kapcsolódóan ötven darab odút is elhelyeztek a parkban, hogy segítsék a télen itt maradó fajok életét. Az egész program lényege, hogy felhívja a figyelmet a Városliget igencsak gazdag természeti kincseire (eddig 123 fajta megjelenését dokumentálták a parkban), és tájékoztatást adjon arról, hogyan is őrizhetjük őket meg. Arra biztatunk mindenkit, hogy aki teheti, látogasson ki a porontyokkal a Lizsébe és időzzön el egy picit a táblák között, mi már láttuk, megéri.

A Ligetvédőket meg arra, hogy bátran írjak meg nekünk, ha ezzel is van valamilyen gondjuk, bajuk.

Fotók: Liget Budapest facebook oldal

Címkék: Hír

10.000 fa sem tudja kielégíteni a Ligetvédőket

2016.10.29.

Csütörtökön Tarlós főpolgármester, Persányi Miklós ötletgazda bábáskodása mellett igen díszes kompániával kiegészítve (Vattamány, Hassay polgármesterek) bejelentette: olyan zöld programot indítanak, hogy a Greenpeace megnyalja a Levegő Munkacsoport mind a tíz ujját. Nem kisebb vállalást tettek, minthogy Budapest-szerte 10.000 fát ültetnek az elkövetkezendő években. 

Fotó: Budapest.hu

A sajtótájékoztatót szimbolikus helyen tartották meg, a Városligeti -  már csak nevében - fasor igencsak foghíjas sétányán gyűltek össze, a cél a fasor teljes zöld rehabilitálása, ezért sebtiben el is ültettek egy fát, amelyet a nap folyamán még sok másik is követett. Hassay polgármester még verset is szavalt, ami a szakszervezeti székház árnyékában, a felhők között áttörő napsugarak által megvilágítva már-már a legvadabb Bosch festmények szürrealitását idézte. Természetesen szagot fogtak a ligetvédők is, az LMP, PM P gyanúsan jókedvű aktivistáival megerősödve (ezek nem dolgoznak?!) próbálták megzavar(gat)ni az eseményt, de menet közben rájöhettek, hogy bass##ameg, mégis csak a faültetések ellen tiltakozunk. Tarlós mester a rá jellemző unikális retorikai fordulatokkal le is csapta a magas labdát, klasszikusokat csak pontosan idézünk: 

"a kezdeményezéssel a főváros meg akarja nyugtatni azokat a jóhiszemű, félrevezetett embereket, akiket érzelmektől túlfűtött liberális körök hisztérikus megnyilvánulásokkal riogatnak". 

Magunk se tudtuk volna frappánsabban leírni a jelenséget.  A sajtótájékoztató befejeztével azonban nem ért véget a nap zöld programja, délután megtartották a Liget Park Fórum-sorozat következő, immáron tematikus egyeztetését is, méghozzá igen fajsúlyos témában: ezúttal a Városliget tervezett zöldfelületéről volt szó. A rendezvényen ugyan nem voltunk jelen, de a helyszíni beszámolók és a fórum honlapja alapján igen csak részletesen bemutatták Liget várható parkfejlesztését. Előadott a nyertes tájépítész, a Garten Studio a tervekről, a Főkert a faápolásról, a Városliget Zrt. a rozsda rehabilitálásáról, de olyan technikai dolgokról is szó volt, hogy milyen módszertan szerint számolják a Városliget zöldfelületét, és hogy milyen technológiával tervezik átültetni a fákat. A végén lehetett kérdezni is, amelyekre egyesével válaszoltak a szakértők, de javaslatokat is lehetett tenni. A fórum során egyébként kiderült az a nem éppen elhanyagolható információ is, hogy a teljes ligetre vetítve az építkezések miatt 182 fát ültetnek át a parkon belül, illetve 44 egyedet kell kivágni és pótolni betegség, balesetveszély miatt, vagy azért, mert invazív faj. Fontos kitétel, hogy ezek közül egyik sem történeti értékű, idős fa. Hogy ezt a számot kontextusba helyezzük: a Városligetben körülbelül 7100 fa van, a 44 példány ezeknek a 0,6 százaléka. Még egyszer, a park teljes faállományának NULLAEGÉSZHATSZÁZALÉKA! Amit egyébként ültetéssel pótolnak telken belül. Zuglóban egy hónap alatt több fát vágnak ki, főleg most, hogy jön a Karácsony. Megéri ezért a hiszti? Mindenki döntse el maga. Gondolhatnánk, hogy az elhangzott tények, és a többi előadás biztosan megnyugtatta a Ligetvédőket, csak az a bibi, hogy el sem mentek, pedig hívták őket. 

Ugye mennyire őszinte az aggódásuk? Ugye mennyire megdöbbentően konstruktívak? Ugye ők mindig ki vannak hagyva a párbeszédből? Persze 10.000 fa ültetése ellen tiltakoznak, a rendezvényt pedig, ahol valós információkat kaphatnának Városliget tervezett zöldjéről, sőt még javaslatot is tehetnének, azt bojkottálják. De semmi baj, reméljük, hogy a Ligetvédő Halloween party előkészületei jól állnak!

Címkék: Hír

Ezeket a cikkeket olvastad már?