Edwin Heathcote: Sikeres lehet a kulturális innováció

Még néhány nap és megtudjuk, hogy milyen múzeumok is lesznek a Városligetben. A titkos, többfordulós pályázatokról nemzetközi zsűri döntött és az egyes épületek nyertes terveit 2014. december 19-én, pénteken hirdetik ki. A nemzetközi zsűri egyik izgalmas figurája Edwin Heathcote építész, a Financial Times ismert építészeti kritikusa, kíváncsi voltam, hogy milyennek látja Budapestet, mi a véleménye a beruházásról,  hogy egyáltalán jó ötletnek tartja-e, hogy a Ligetbe tervezték a sok múzeumot. Kérdeztem a győztes pályázatokról, de elég határozottan azt válaszolta, hogy nem mondhat semmi konkrétumot egyikről sem. Elképzelhető, hogy néhányan találkoztak már Edwinnel Budapesten a zsűrizéstől teljesen függetlenül, ami persze nem véletlen, a miértekre választ kaptunk. Most viszont Edwin Heathcote-ot, a  Liget Budapest Projekt zsűri tagját Londonban értük utol.

eddie_portrait.jpg

Névjegy
Edwin Heathcote építész és designer 1968-ban született Londonban. Építészetről és formatervezésről írt kritikái rendszeresen jelennek meg a tekintélyes Financial Times-ban és a GQ Magazinban. Számos könyvet írt, többek között Budapest építészetéről és Makovecz Imréről. Jelenleg Londonban él.

Milyen szerepe van egy beruházás esetében magának a helynek, mennyire befolyásolja a megtérülést?

Az ingatlanszakértők biztosan azt válaszolnák erre a kérdésre, hogy minden a megfelelő hely kiválasztásán múlik – de a megtérülés sokkal inkább múlik azon, hogy a beruházás képes-e összeépülni a környezetével, és hogy mit tud hozzátenni a város szövetéhez. Minden egyes  projekt esetében lennie kell egy megfogalmazható oknak, hogy miért oda tervezik, és azt is látni kell,  hogy az ötlet maga hogyan fejlődik együtt a környezettel és hogyan illeszkedik a jövő fejlesztési terveibe.

A Liget Budapest Projekt kapcsán egyes szakértők azt állítják, hogy a beruházás 15 éven belül megtérül, mások szerint a megtérülésnek esélye sincs.  Önnek mi erről a véleménye?

Egy kulturális innováció esetében igencsak problematikus megtérülésről beszélni, mert a forintban kifejezhető haszon közvetetten jelentkezik - a turizmusból, a közlekedésből –  és nem feltétlenül az eladott jegyekből. Nagyon meglepődnék, ha önmagában a jegyeladásból bármilyen megtérülésre lehetne számítani 15 éven belül, de tekintettel Budapest igen komoly kulturális vonzerejére, lehet ez is jelentős bevétel. A fotómúzeum például már önmagában is nagy űrt tölt be a kulturális palettán. De nemcsak ott, hiszen a városnak egy eddig nem igazán kihasznált területén épül majd fel, és hatása bizonyára továbbgyűrűzik a VI.-VII. kerületekbe, ahol további beruházásokat és plusz lehetőségeket ösztönözhet. 

Építészetileg milyennek látja Budapestet?

Építészeti szempontból Budapest nem igazán különleges.  Ugyanakkor, ha egyes városrészek újragondolásáról és felélesztéséről beszélünk, akkor igen izgalmas dolgokkal lehet találkozni Budapesten. Az utcák, a gyalogos közlekedés újratervezése sok helyen rendkívül jól sikerült, vagy ott vannak a világon is egyedülálló, rendkívül népszerű romkocsmák, amelyek szinte forradalmi változást indítottak el a város egyes részein.

Lehet-e önmagában a múzeum turisztikai látványosság, függetlenül attól, hogy mit láthatunk magában az épületben?

Nem hiszem, hogy bárkinek is érdekes lehet önmagában egy múzeum, ha az épület fontosabbá válik, mint a benne látható tartalom. Vannak olyan múzeumok, ahol az épület és a tartalom egymást kiemelik, ahol az építészek képesek voltak nyomot hagyni a város történelmén, ugyanakkor érzékenyen reagáltak a kor művészettel szemben támasztott igényeire. Példaként említeném a Londonban található Tate Modern-t vagy a párizsi Palais de Tokyo-t.

1.jpg

Ismer a budapesti múzeumi projekthez hasonló nagy kulturális beruházásokat?

Igen, ilyen a Budapesthez közeli Bécsi Kulturális Negyed, az 1960/70-es években épült  londoni South Bank, vagy hogy egy mostani példát említsek, ilyen a Saadiyat Island Abu Dhabiban.

Talán kevesen tudják, hogy az ön számára különösen fontos Budapest. Mi ennek a kötődésnek az oka?

Édesanyám magyar és a feleségem is az. Éltem és dolgoztam Budapesten, írtam egy könyvet a város építészetéről és egy másik könyvet Makovecz Imréről.

2.jpg

5
http://lizse.blogstar.hu/./pages/lizse/contents/blog/12471/pics/1431948408_800x600.jpg
Edwin Heathcote,Interjú,Liget Budapest Projekt
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 5 db hozzászólás érkezett!
AnhaStudio 2015-05-05 14:07:13
Nem, kedves Inuitdog, a bécsi hasonlat sem megy el. Akkor lenne hasonlóság, ha valami elmeháborodott _most_ kitalálná, hogy az Albertinát, a Kunsthistorisches Museumot és a Spanyol Lovasiskolát egy három éves projekt keretében, új épületekbe átköltöztetnék, mondjuk a Práterbe ... mert valakik szemet vetettek a régi épületekre és azokban más, nagyszabású, de egyelőre titkos dolgokat akarnának csinálni.
Válaszolok
inuitdog 2014-12-16 22:11:22
"Igen, ilyen a Budapesthez közeli Bécsi Kulturális Negyed, az 1960/70-es években épült londoni South Bank, vagy hogy egy mostani példát említsek, ilyen a Saadiyat Island Abu Dhabiban."

A bécsi hasonlat még elmegy, de a másik kettő komoly vagy vicc? A South bank a használaton kívüli kereskedelmi raktárak és dock-ok helyére épült és mint a nevében is benne van banki negyed, ami később (30 év alatt) kulturális központtá fejlődött. Az Abu Dhabi példa meg egyesen morbid. Igen ott minden a sivatagi homokra épült a semmiből, egész szálloda negyedek, szórakoztató centrumok, mert van pénzük korlátlanul, amit a jövőjükbe fektettek ha elfogy az olaj. Ennyi erővel Las Vegas is lehetne a minta. Bár nem szeretnék ötletet adni a kaszinó tulajdonosoknak.
Válaszolok
Monet. 2014-12-16 21:13:53
A fotómúzeum fájó hiányával egyet tudok érteni. Fel nem foghatom, hogy ez eddig hogyan maradhatott ki a budapesti fejlesztésekből. De mostmár örülök, hogy hamár ennyi pénzt költünk erre a projektre, akkor az orvosol ilyen hibákat is.
Válaszolok
inuitdog 2014-12-16 20:50:54
Egy fokkal jobb a stadionoknál, de ugyanolyan értelmetlen. Megtérül 15 év alatt, de ha mégsem hát így jártunk.
Egyáltalán a Városliget mióta egy gazdasági társaság, kit érdekel hogyan és kinek térül meg ha ez egy közpark és eredeti funkciója szerint kellene üzemeltetni és nem kulturális gettóként. A gazdasági tevékenység, kirakodó vásárok, fesztiválok eddig is csak letarolták a ligetet és utána készülnek azok a csodás propaganda fotók bizonyítandó, hogy milyen lepusztult a Városliget. A bécsi museumsplatz egy kibetonozott teknő ahol fát is
alig látni, az egész egy hagyományos barokk kastélypark. Remélem a Városliget soha nem fog így kinézni, akinek ez tetszik menjen Bécsbe, ahogy a turisták már eddig is megtették. Azért nem fognak ide jönni, hogy még egy múzeumi negyedet megnézzenek. Hol vannak a magyar építészek és miért hallgattatták el Őket? Egy angol fogja megmondani, hogy mi kerüljön a Városligetbe, hol van itt a nagy nemzeti öntudat?
Válaszolok
Dunai Zsolt 2014-12-16 19:36:26
Nemzetközileg ismert szaktekintélyeket hívtak zsűrizni, annyira rossz nem lehet ez a terv... Amennyiben ők is tartották magukat a nemzetközi elvárásaikhoz, akkor nagyon értékes épületekkel fogunk gyarapodni.
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?