Hírek

Tovább

Tervek

Tovább

Interjúk

Tovább

Csányi is támogatja a Liget Budapest Projektet

A hvg.hu adott hírt róla, hogy Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, és még hosszasan sorolhatnánk a titulusait, csak kifutunk a terjedelemből... szóval Csányi Úr is támogatja a Liget Budapest Projektet. Ezzel is csatlakozva a nemrég megjelent impozáns névsorhoz, akik kiállásukkal bátran jelezték a fővárosnak, hogy ez a projekt nem csak a szerencsétlen felhergelt, félrevezetett faölelgetők piknikjéről szól.

A coming out a ma este adásba kerülő Alinda című termékben lesz látható, amelyből egyfajta indoklásként kaptunk még egy fontos mondatot a professzor úrtól:

„...mert a Ligetet nem szünteti meg (a projekt), nem a Liget helyén épít egy múzeumi negyedet, hanem a szélén, és egész, főleg, ha az állatkerti fejlesztést is beleértjük, egy csodálatos, Európához méltó építmény lesz. Az elmúlt 30 évben alig épült valami igazán szép dolog, ezért örülni kell annak, hogy egy ilyen nagyszabású beruházás megvalósul.”

Csányi Vilmos

Igen, köszönjük. Ez az amit Karácsony-Illés (milyen jól hangzó zenekar név lenne, nem?) duó fémjelezte társaság nehezen akar megérteni. Illetve dehogynem értik, csak számukra sokkal fontosabb egy mindenki közérzetét jobbítani akaró kezdeményezés besározása, amelyet majd aprópénzre válthatnak a politikai hullák és prostituáltak oltáránál. Ezért is lenne fontos, hogy még több Csányi Vilmos ragadjon mikrofont, tollat, billentyűzetet, és világítótoronyként segítsen a helyes irányba orientálni a megtévesztett budapestieket. Mert mögötte életmű, szakértelem, tapasztalat és bölcsesség áll. Egyszóval hiteles. Amilyen Gergő már nem nagyon lesz.

Érdemes még megemlékezni a múlt héten történt számtalan sajnálatos haláleset egyikéről is, jelesül elhunyt Zaha Hadid, világszerte megannyi ikonikus épületet tervező iraki születésű építész, akinek stúdiója versenyben van még az új Néprajzi Múzeum megvalósításáért. Természetesen teljesen pártatlanul állunk a versenyhez, de igazán helyénvaló lenne, ha a Városligetben utolsó mementóként Budapest is őrizhetne egy darabot a zseniális architektor lelkéből. Isten nyugasztalja!

Karácsony a fa hentes

2016.03.24.

Karácsony polgármester más szemében ugye a szálkát is azonnal kiszúrja, de a sajátjából kilógó gerenda nem zavarja. Pedig az a gerenda bizony jó nagy. Ráadásul jegenyefából készült. Méghozzá 71 jegenyefából, amelyeket a babaarcú polgármester jóváhagyásával mészároltak le a zuglói BVSC pályánál tavaly.

Hogy miért? A hivatalos indokok szerint szuvasak voltak és életveszélyessé váltak. Egyszerre. Mind a 71. A HVG által megkérdezett Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint: „nem feltétlenül az irtás lett volna megoldás a BVSC fáinál, hanem inkább az, ha visszavágják, és így fiatalítják meg azokat.”

A Zuglóiak Fóruma civil szervezet szemtanúi elmondása alapján a kivágott fák törzsei épek voltak, nem volt nyoma betegségnek. Szemben ugye a tegnapi bejegyzésünkben látható Hungexpós fákkal, amelyen több az üreg, mint az élő szövet.

A kivágott egészséges jegenyefák

A valóság persze az, hogy a jegenyefák útban voltak a BVSC új uszodaszárnyának megépítéséhez. Hol volt Karácsony, hogy megakadályozza? Ja, ő hagyta jóvá. Hol volt Szabó Rebeka? Valószínűleg famérgezést kapott és kórházban volt. Hol volt Illés Zoltán, hogy beleordítson a rendőr orrüregébe? Minden bizonnyal egy DK-s rendezvényen szónokolt Százhalombattán. Hol volt Szabó Tím…mindegy.

Mi a konklúzió? Karácsonynak a saját beruházásért 71 fa kivágása sem sok, a liget rendbetételéért viszont 1 beteg fa kivágása is drága. És még boldogan be is számol róla a Zuglói Lapokban.

Karácsony elhárította az életveszélyt

Ha eddig sem lett volna egyértelmű, mindezekből jól látszik, hogy mekkora képmutatás a Hungexpo területeken rendezett hisztizés. Egy mikroszkóppal is csak harmadik próbálkozásra látható párt próbál 15 perc hírnevet szerezni, hogy ne csak akkor kerüljenek be a hírekbe, amikor megint tovább szalámizódnak.

Ezek nem zöldek. Maximum sötét zöldek.

Rebeka tiszafát eszik

Tényleg nem tudom, hogy sírjak vagy röhögjek, amikor az egykori LMP-s, most PM-es megélhetési zöld, Szabó Rebeka zuglói alpolgármester MTI-nyilatkozatát olvasom Liget-ügyben.

Megosztom Önökkel, legyen egy jó napjuk:

"Szabó Rebeka érdekesnek nevezete, hogy a határozat szerint 7 platánt és 872 oszlopos tiszafát akarnak ültetni a Városligetbe. A tiszafák „kifejezetten lassan nőnek”, „nagyon sokat kell majd őket locsolni” és mérgezőek – mondta. (MTI)

Azok, Rebeka, azok. Ha valaki eszi a tiszafát. Látom, ahogy Karácsonnyal nyalogatjátok, csámcsogjátok a tiszafákat. Várnai meg két korsó sör – és némi asszonyverés – után meglocsolja azokat…

Félelmetes egy exLMP-s bagázs. Eddig az volt a baj, hogy egy-két fát kivágnak, átültetnek. (A mellékelt képeken az is jól látszik, hogy mennyire korhadtak a kivágásra ítélt fák.)

Most meg az a gond, hogy ültetnek fákat. Ez sem jó.

Ha van Rebekán sapka, akkor azért, ha nincs akkor meg azért…

Remélem, Baán visszakérdez a Hofitól megismert régi vicc alapján: milyen cigit kérsz Rebeka? Füstszűrőst, vagy nem füstszűrőst?

S akkor arról még nem is diskuráltunk arról, hogy ezek után mennyire lehetnek hitelesek Rebeka és zuglói, LMP-áruló haverjai mondatai…

Kísértetjárás a ligetben

2016.03.20.

Nem is olyan régen megénekeltük, hogy feladták az utolsó kenetet a csövesek és graffitisek mekkájaként funkcionáló Hungexpo épületegyüttesre, és a Városliget Zrt. derék munkatársai nem is szórakoztak sokáig, megittak egy Red-Bullt és nekiláttak szorgalmasan a tereprendezésnek. 

Ugye mielőtt valami szépet és újat akarunk létrehozni, előtte meg kell szabadulni a régitől. Esetünkben ez úgy néz ki, hogy Hungexpo környékére odakeveredett néhány szegény fa, amelyek most sajnos útban vannak. Áttelepíteni nem lehet őket, többségében beteg, biológiailag értéktelen növényekről van szó, melyeket vagy a lassú enyészet, vagy a gyors és kegyes halál visz el. Ez utóbbi történt. A halott fák lelke óvatosan felemelkedett, néhány percet lebegett a liget felett, majd hatalmas villanás kíséretében fénysebességgel elrepült. Rövid útjuk egészen a politikai hullák és pártok temetőjéhez vezetett, ahol a kripták végeláthatatlan mezejébe óriási robajjal becsapódott. Ahogy a kavargó por fokozatosan elült, három furcsa alakot lehetett kivenni a kráterben, egyre tisztábban. Illés Zoltán, Szabó Rebeka és Szabó Tímea politikai hullái újjáéledtek a fák hívására, és az építési területre teleportáltak. Ott aztán addig huhogtak, ijesztgettek, amíg szegény munkások sápadtan, fejvesztve kereket oldottak. A közbelépő jószándékú rendőr hiába próbált segíteni, Illés fekete mágiát használva mentális demenciáját átirányította a szerény képességű egyenruhásra, akinek heves ordibálás mellett leolvadt az agya. 

Eszmecsere

Illés reinkarnációja jól sikerült, de ő is tudja, véglegesen nem maradhat, hamarosan vissza kell térnie a politikai temetőbe. De amíg itt van, igyekszik annyi kárt tenni, amennyit csak a fákból nyert erejéből tud. Ezért adott interjút az Origónak, amelyben víziója (vagy kívánalma?), hogy a Városliget lesz a következő Taksim tér. A párhuzam ezer sebből vérzik, de a leglényegesebb különbség, hogy ott Isztambul utolsó talpalatnyi zöldjét építették volna be, itt a viszont úgy modernizálják a park épületeit, hogy a zöldfelületek aránya nő. De nyilván a török összecsapások mögött nem ezek az indokok húzódtak, hanem egy sokkal mélyebb közéleti válság felszínre törő társadalmi indulatai. Ettől mi annyira messze vagyunk, mint Illés Zoltán a teljes politikai újjászületéstől. 

A csatát megnyerték, de az a hír járja, hogy birtokvédelemi intézkedés keretében démonűzők érkeznek a ligetbe, hogy megtisztítsák a sötét erőktől. Eközben Szabó Rebeka és Tímea keselyűkké változva köröznek az ocsmány épületek fölött várva, hátha újabb fákat vágnak ki, amelyek lelkét elszívva még több politikai erőt gyűjthessenek.

Visszatérve a rémálomból a realitás talajára, hétvégi hír: megállapodott a Városliget Zrt. és a Kertem, a méltán népszerű szórakozóhely az Olof Palme ház mellett nyithat ki, már a nyáron. E galád tett is jól példázza döntéshozók kompromisszumképtelenségét. 

Végezetül két kérdés. Alább látható a Városliget barátai zöldügyi szervezet facebook borítóképe. Tehát:

  • A kép hány százaléka beton?
  • Vajon, amikor felbontják és visszaparkosítják ezt az autópályának is beillő utat, számíthatunk-e ismét Illés úr összeomlására és a Szabó család tiltakozására?

Legyen csak Orbán valóban Augustus!

2016.03.14.

A tekintélyes New York Times újságírója Rick Lyman hazánkban roadshow-zott egy nagyot, és igyekezett minden érintettet megszólaltatva beszámolni a Liget Budapest Projektről, Európa legnagyobb kulturális beruházásáról. Belenéztünk a végeredménybe.

Lyman úr nem köntörfalazik és mindjárt egy mélyütéssel indít, Orbán vélt épületkomplexusáról ír és Augustus császárhoz hasonlítja, aki uralkodása vége felé azzal dicsekedett, hogy márványba borította Rómát.

Nem tudom, hogy a tanult újságíró kolléga tisztában van-e vele, hogy Augustus volt az, aki kivezette a Római Birodalmat a válságból, és új rendszerével századokig biztosította annak fennmaradását. Uralma alatt a Római Birodalom minden szempontból virágázását élte, bőkezűen támogatta az írókat, poétákat– ekkor alkotott Horatius, Vergilius és Ovidius is. A tudomány és a művészet más ágaiban is jelentős alkotók tevékenykedtek: a szakíró Vitruvius, a történész Titus Livius, vagy a földrajzi író Sztrabón. Amennyiben ezekre az attribútumokra gondolt a jó cikkíró megnyugodtam, és mondhatom nem csak Magyarországnak, hanem egész Európának ilyen vezetőre van szükséges a mostani vészterhes időkben. Természetesen nem akarom magam illúziókba ringatni, nyilván negatív kontextusban értette magyar miniszterelnök és a Római Birodalom legmeghatározóbb vezetőjének a párhuzamba állítását, de talán Pély Barna örökbecsűje illik ide a leginkább: ez most nem jött át.

De ássuk inkább magunkat mélyebbre a cikkben. A publicista gyomrát nyilván megfeküdhette a sok kürtős kalács, amikor a Nemzeti Galéria kirúgásáról, és a Néprajzi Múzeum áttelepítéséről beszél. Semmilyen erőszakról nincs szó, pusztán arról, hogy mind a két intézmény kényszerszülte épületekben vesztegel, amelyek legkevésbé sem alkalmasak muzeális feladatok ellátására. Jól példázza ezt, hogy a Néprajzi gyűjteményének több mint 90 százaléka raktárakban amortizálódik. A Liget Projektnek köszönhetően pedig kifejezetten a két múzeum tematikájára kalibrált, nem utolsó sorban impozáns kinézetű épületek fogják a budapesti emberek, és másodsorban a remélhetőleg gyarapodó számú tuúristák igényeit kiszolgálni. A Kúria így – nagyon is helyesen – visszaköltözhet a történeti épületébe, a Kossuth téren. A Vár sorsa egy fokkal komplexebb, itt nyilván hosszas, történészi szempontból megalapozott vitáknak kell eldönteni, hogy milyen formában szeretnénk visszaállítani a történelmi épületegyüttest, és ehhez milyen funkciót rendeljenek. De, hogy emiatt szégyenkeznünk és lehajtott fővel kellene járnunk azért, mert helyre kívánjuk állítani meghatározó nemzeti jelképeink egyikét, nehezen tartom elfogadhatónak. Jóindulatú megközelítéssel tudjuk be annak, hogy a fiatal, 240 éves Egyesült Államok még nem járt hasonló cipőben. Majd a millecentenáriumuknál tapasztalatot cserélünk.

Természetesen megszólal a jó Karácsony polgármester is, aki szemmel láthatólag hónapok óta keresi a fogódzót, amivel vissza ránthatná a Projekt lendületét, de eddig kevés sikerrel járt. Most is csak homályos politikai machinációkat sejtet a miniszterelnök kézi vezérlésével, de arról jótékonyan megfeledkezik, hogy végső soron a zuglói választópolgárok kapnak felújított, játszóteres, sportpályás, futókörös, autómentes Városligetet, a megszokott rozsdatemetők helyett új múzeumokkal. Mr. Christmas figyelmébe inkább egy közkeletű mondást ajánlanék: amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére. Mindenki jobban járna.

A cikk sajnálatos módon meglehetősen felületesen járja körül a beruházást, kizárólag annak politikai vetületeivel foglalkozik és nem tárja fel annak valós helyi értékeit. Így az olvasónak az sem lehet világos, hogy egyáltalán miről is szólnak ezek a vélelmezett, óriási méretű összeesküvés-elméletek. Pedig biztos vagyok benne, hogy a Nagy Alma közönsége is szívesen olvasott volna arról, hogy a – New Yorkban is alkotásaikkal jelen lévő – Sanaa és Fujimoto irodák milyen múzeumokat képzeltek el, vagy hogyan fog bővülni Európa egyik leghangulatosabb állatkertje, de az sem mellékes, hogy a világszínvonalú magyar tájépítészek keze nyomán újul meg a világ egyik első közparkja.

Mindegy is, mi mindenesetre biztosak vagyunk abban, hogy a Central Park zöldülni fog az irigységtől. Ha legközelebb erre jár Lyman úr, mi szívesen körbevezetjük!

ELÉRT A RENDSZERVÁLTÁS A LIGETBE – AVAGY A HUNGEXPO ÉPÜLETEK HATTYÚDALA

2016.03.10.

A Városliget Zrt. jóvoltából ma sajtóbejáráson jártunk a Hungexpo épületeknél. A látogatás apropója, hogy a bontási engedélyek birtokában két hét múlva az örök vadászmezőkre terelik a fénykorában is finoman szólva ocsmány épületegyüttest.

A Városligetben a millenniumtól 1974-ig minden évben nemzetközi vásárokat tartottak itt, ezek kiszolgálására épültek az 1960-as években a Városligeti-tó közelében egy 10 ezer négyzetméteres telken a most lebontandó irodaházak. A Hungexpo Kőbányára költözése utána a többemeletes épületekben iskola és propagandairoda működött, majd az 1990-es évektől az ingatlan üresen állt. Egészen mostanáig, hiszen hamarosan Fudzsimoto Szú hazai és nemzetközi berkekben is elismert épülete fogja átvenni a stafétát. Mondhatnánk úgy is, hogy a rendszerváltás 25 év késéssel megérkezett a Ligetbe is. Itt fontos megjegyezni, hogy az új épület nagyjából meg fog egyezni az elbontandó irodák méretével, de az eddig elzárt telkeket meg fogják nyitni, így mintegy hétezer négyzetmétert visszakapunk a Ligetből, és igen, a hír igaz, nem csak a projekt támogatói.

A bejárás során szó esett még a méltán népszerű kvázi romkocsmáról, a Kertemről is, a Városliget Zrt. tárgyalásokat folytat, hogy a nyáron valamilyen formában újranyithassanak a lizsében. A Magyar Zene Háza mellé egyébként szabadtéri színpad épül majd a Városligeti-tóhoz, ahol szintén egy hangulatos vendéglátó egység várja majd a jónépet.

A Magyar Zene Házának földszintjének nagy részét egy rendezvény- és egy hangversenyterem foglalja majd el, míg az állandó és időszaki kiállítótér, valamint a hangdóm a térszint alatt, az irodák és a múzeumpedagógiai terek pedig a tetőszinten fognak elhelyezkedni.

Batta András, a Magyar Zene Háza munkacsoport vezetője hozzáfűzte, hogy az épület tartalmát a tervezőkkel közösen alakítják ki. Nagyrészt kidolgozták már az állandó kiállítás tematikáját is. Az interaktív, élményközpontú tárlat szórakoztatva kívánja tanítani a felnőtteket és a fiatalokat egyaránt, miközben áttekinti a hang természetét, az ember és a hang viszonyát, a hangképzés technikáit, majd a zene történetét a természet hangjaitól a 20. század végéig.

Az elhangzottaknál azonban sokkal beszédesebbek az ott készült képeink, amelyek bármennyire is szerettük volna, nem tudják visszaadni azt a mellbevágó élményt, amit ott átélhettünk. Huszonhat évnyi enyészet, rozsdamarta vasszerkezetek, orrfacsaró bűz, emberi és állati eredetű bélsár, hozzáadott művészi értékektől mentes falfirkák. Érdemes egy utolsó pillantást vetni arra, minek a megmentéséért tiltakoznak a hangadók. Tényleg ezt akarjátok konzerválni?

Nagyot szólnak a Néprajzi Múzeum költözés előtti programjai

2016.03.06.

A Néprajzi 2017 vé­gén köl­tö­zik ki a múzeumi funkciók ellátására csak nyomokban alkalmas Kúria épü­le­té­ből, és a Liget Budapest Projekt egyik zászlóshajójaként 2019-ben nyit­ja meg ka­pu­it az 56-osok terének lebetonozott részén helyet kapó új, minden igényt kielégítő épülete. A programok azonban addig sem állnak meg,  jö­vő év vé­gé­ig fo­lya­ma­tos ki­ál­lí­tá­sok­kal és prog­ra­mok­kal vár­ja a kö­zön­sé­get. Ezekről is tájékoztatta a sajtó munkatársait Kemecsi Lajos fő­igaz­ga­tó a Néprajzi Múzeum Napján, melynek legfontosabb híreit elhoztuk most Nektek. 

A főigazgató szom­ba­ti saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján fel­idéz­te, hogy a mú­ze­um a Liget Budapest Projekt ke­re­té­ben a Városliget szé­lén, az Ötvenhatosok te­rének lebetonozott részén kap majd he­lyet egy "min­den el­vá­rás­nak meg­fe­le­lő" új épü­let­ben, amely a ter­vek sze­rint 2019 au­gusz­tu­sá­ra ké­szül­het el. Az óriási gyűj­te­mény egy részét ugyan­ak­kor már a jö­vő év vé­gi be­zá­rás után el­kez­dik át­köl­töz­tet­ni a Szabolcs ut­cai egy­ko­ri kór­ház te­rü­le­tén - szintén a Liget Budapest Projekt égisze alatt - épü­lő, kor­sze­rű Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központba (amely nem mellesleg Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb ilyen típusú intézménye lesz, de hát tudjuk, ez egy megalomán, értéktelen projekt).

Addig sincs azonban megállás, a mú­ze­um több fon­tos ki­ál­lí­tás­sal is vár­ja a lá­to­ga­tó­kat. Március 27-ig lá­to­gat­ha­tó a mint­egy 450 ma­gyar kéz­mű­ves al­ko­tó és al­ko­tó­kö­zös­ség mun­ká­ját be­mu­ta­tó Élő nép­mű­vé­szet cí­mű ki­ál­lí­tás, a ma­gyar bet­le­he­mes nép­ha­gyo­mányt fel­ele­ve­ní­tő Betlehem - "nagy dol­gok a já­szol­nál tör­tén­nek" cí­mű tár­lat pe­dig szep­tem­ber 4-én zár.

Kemecsi Lajos

Az év vé­gig Torday Emil, ku­ta­tó kon­gói gyűj­té­sét be­mu­ta­tó, Két kon­ti­nens egy lé­lek­ben cí­mű izgalmas ki­ál­lí­tása lesz látható, majd az Angyalok és ko­po­nyák cí­mű tár­lat várja az érdeklődőket, amely ka­rá­csony­tól ha­lot­tak nap­já­ig mu­tat­ja be a "ke­vert jel­le­gű" me­xi­kói ün­ne­pe­ket több száz látványos pa­pír­dí­szen ke­resz­tül.

Az ideig év legfontosabb tematikája az 1956-os for­ra­da­lom 60. év­for­du­ló­ja, melyez kap­cso­lód­va a nem­ze­ti jel­ké­pe­ket be­mu­ta­tó tár­lat lesz látható, de a 2017-es be­zá­rá­sig két World Press Photo-kiállításnak is he­lyet ad majd az in­téz­mény, a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kap­cso­lód­va pe­dig Húzd rá ci­gány! - A "czi­gány ze­ne" Liszttől a hun­ga­ri­ku­mig cím­mel szer­vez­nek ci­gány­ze­ne-tör­té­ne­ti be­mu­ta­tót.

Az utol­só idő­sza­ki ki­ál­lí­tá­s a láb­be­lik vi­lá­gá­nak kul­tu­rá­lis sok­szí­nű­sé­gét mutatja be az elmúlt 140 év Kínától Észak-Amerikáig, Észtországtól Közép-Afrikáig gyűj­tött anyagok és tárgyak segítségével, amely egyben mú­ze­um "út­ra ke­lé­sét" is jel­ké­pe­zi.

Kemecsi Lajos el­mond­ta azt is, hogy az áp­ri­lis­ra tel­je­sen meg­úju­ló honl­ap lesz az a fe­lü­let, amely­nek se­gít­sé­gé­vel a mú­ze­um a zár­va tar­tás alatt is az em­be­rek lá­tó­te­ré­ben ma­rad­hat, hi­szen az ol­da­lon le­het majd tá­jé­ko­zód­ni kü­lön­bö­ző ván­dor­ki­ál­lí­tá­sa­ik­ról, prog­ram­ja­ik­ról. Ennek se­gít­sé­gé­vel lesz hoz­zá­fér­he­tő a Bartók Béla fo­no­gráf­hen­ge­res gyűj­té­se­it és le­jegy­zé­se­it tar­tal­ma­zó on­line ka­ta­ló­gus, ame­lyet az idei Bartók-év tisz­te­le­té­re ké­szí­tet­tek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nép­ze­ne tan­szé­ké­vel kö­zö­sen.

Az igaz­ga­tó be­szélt a Néprajzi Múzeum el­ső uni­ós tá­mo­ga­tás­sal meg­va­ló­su­ló DiverCity pro­jekt­jé­ről is, amely­ben olyan fi­a­ta­lok­nak mu­tat­ják be a mú­ze­u­mi te­re­ket, akik ko­ráb­ban so­ha nem lá­to­gat­tak ha­son­ló in­téz­ményt. A cél, hogy a kul­tú­rá­hoz va­ló hoz­zá­fé­rés bár­ki szá­má­ra el­ér­he­tő, hét­köz­na­pi gya­kor­lat le­gyen. A két­éves prog­ram so­rán hát­rá­nyos szo­ci­á­lis hely­ze­tű fi­a­tal fel­nőt­tek­kel és mig­ráns fi­a­ta­lok­kal dol­goz­tak a mú­ze­um szak­em­be­rei, ta­pasz­ta­la­ta­i­kat pe­dig ha­zai és kül­föl­di szak­mai na­po­kon osz­tot­ták meg. Ez év ta­va­szán a szak­em­be­rek te­ma­ti­kus vá­ro­si sé­tá­kat tar­ta­nak, ahol to­vább­ra is a sze­mé­lyes érin­tett­ség és hoz­zá­fér­he­tő­ség lesz a fó­kusz­ban. A pro­jekt zá­rá­sa au­gusz­tus­ban a Sziget fesz­ti­vá­lon lesz egy in­ter­ak­tív ki­ál­lí­tás ke­re­té­ben. 

Izgalmas időszaknak nézünk tehát elébe, mint ismeretes várhatóan 2016 májusában hirdetnek eredményt a Néprajzi új épületéről, amely tervezéséért tizenöt nemzetközi és magyar sztárépítésziroda szállt rigbe (köztük a pekingi olimpiai stadiont tervező Herzog & de Meuron, a kaliforniai Google-komplexum futurisztikus bővítését tervező Bjarke Ingels Group, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au, a Rem Koolhaas vezette OMA, Balázs Mihály és a BME Építészmérnöki Kar, a Napur Architect, valamint a Bánáti + Hartvig Építész Iroda). Addig is mindenkit arra bíztatunk, hogy egy jó kiállítás erejéig térjen be a Kúria épületébe.

 

Népszavazás a Ligetről!

2016.02.29.

Minden tiszteletünk az Ipsos Zrt. véleménykutató szervezeté, de szeretnénk egy picit könnyíteni a dolgukat, hogyan lehetne még átfogóbban kikérni a nagyérdemű véleményét a Liget Budapest Projekttel kapcsolatban. Íme:

Egyetért-e Ön azzal, hogy hajléktalanok körében is igen népszerű Petőfi Csarnok és Hungexpo rozsdás, szétgraffitizett épületeinek helyére világszínvonalú, kulturális épületek kerüljenek, és ezek mellett a park teljes zöldfelülete megújuljon, bővüljön?

fotó: MTI

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Városligetet átszelő, 2x2 sávos aszfaltcsíkot parkosítsák, és a sétálóknak, biciklizőnek ne másodpercenként kelljen maguk mögé nézniük, hogy elüti-e őket a trolibusz?

Egyetért-e Ön azzal, hogy ha a Városligetben sétálás közben egészségügyi szünetet kell beiktatnia, azt a ne a bokrok között kelljen megtennie, hanem az európai normáknak megfelelő nyilvános mosdókban legyen rá lehetősége?

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Városligetben (zöld terület helyén!) jelenleg működő, Budapest egyik legnagyobb, közel 2000 autót befogadni képes parkolója a föld alá kerüljön és többé ne a liget képét rondítsa?

Fotó: index.hu

Egyetért-e Ön azzal, hogy az előző kérdésben említett világszínvonalú parkoló helyét visszaparkosítsák, és mellette Budapest és Magyarország egyik legjobb gyermekszínháza, gyermek kulturális központja jöjjön létre?

Egyetért-e Ön azzal, hogy azok, akik hagyták, hogy az elmúlt 25 évben a Városliget állapota drasztikusan leromoljon, most pusztán sértettségből megtorpedózzák a park helyreállítását?

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Városliget az M3-as autópálya bevezető szakasza maradjon?

Egyetért-e Ön azzal, hogy kivilágított futókör, sportpályák, játszóterek kerüljenek a Városligetbe?

Egyetért-e Ön azzal, hogy a kerekes székesek, mozgássérültek számára látványos trükkök bemutatására alkalmas magas padkák, járdaszigetek helyére akadálymentes burkolatot helyezzenek el a Liget Budapest Projekt keretében?

Ne keverjék, ne kavarják

2016.02.21.

Na, most, van itt ez a „Baán-ügy”. Nem tudom, hogy ügy-e, mindenesetre aggasztó jeleket tapasztalunk itt, a szerkesztőségben. Valahogy úgy érezzük, hogy nem minden, a Liget-projekt kapcsán véleményt nyilvánító résztvevő áll a valóság talaján. Nem nagyon akaródzik nekik (és sajtómunkásaiknak) elválasztani az ocsút a búzától.

Pedig el kell.

Baán László Szépművészeti Múzeum főigazgatóként hozott döntései semmi esetre sem érinthetik, befolyásolhatják (és tehetik kritika tárgyává) a Liget-projektben miniszteri biztosként kifejtett tevékenységét. És magát a projektet sem. Egyetlen esetben, amikor a projekt keretén belül a Szépművészetivel kapcsolatos döntésekről van/lesz szó.

Az, hogy – nem mellékesen szabályszerű szerződés keretein belül – kinek kölcsönöz a RAKTÁRBÓL képeket, amelyeket hiánytalanul, hibátlanul és határidőre visszakapott, nos, az nem befolyásolja a Városliget zöldfelületeit.

Miként az sem, hogy milyen (hibás, vagy nem hibás – nem tisztünk eldönteni) döntés keretében (amelyhez főigazgatóként joga van!) adja oda bérbe vagy ingyen a rábízott múzeumot a jelentkezőknek. Ezek elsősorban ízlésbeli kérdések, lényegi dolgokat nem szabad, hogy befolyásoljanak. (Gyanítom, ha nem Habony Árpádról, hanem bárki másról lett volna szó, akkor az eset még hírt sem ér meg, nemhogy címlapsorozatot).

Ezeknek mi köze a vacsorához?

Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint a Gyurcsány-kormány és Hiller István minisztersége idején, 2007-ben került sor az esküvői vacsorára, amikor még szó sem volt a Liget felújításáról, rehabilitációjáról. Mert eszükbe sem jutott. (Nem Baánéknak).

Ebből kellene – mindenkinek – kiindulnia.

És abból, hogy a Baán-Habony kapcsolat okozott-e bárkinek bármilyen kárt? Hogy egy kulturális menedzseléssel foglalkozó céget miért vétek felkérni kulturális menedzselésre? Hogy változik-e bármely festmény szépsége azért, mert egyeseknek Baán és/vagy Habony nem szimpatikus? Van-e köze ennek bármihez?

Szerintünk nincs.

A tervezői vagy tájépítészeti pályázatokat nem Habony bírálja el, hanem egy nemzetközi zsűri. Nem Habony cége fog építkezni, hanem egy közbeszerzésen kiválasztott partner.

Úgy hogy erősen az az érzésünk, hogy egyesek itt csak a fekáliát keverik-kavarják. Baánba szakmailag nem tudnak belerúgni, így keresnek egy címlapképes figurát, akire aztán a rigómezei csata óta az összes negatívumot rá lehet húzni.

Csak éppen azzal nem foglalkoznak, hogy a kiválasztott démonról az ország 90 százaléka azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. Ez csak körúti, belterjes értelmiségi és sajtóköröknek téma. Ezért kellene leszállni erről a vonalról, mert érvek helyett csak személyeskedő indulatokat gerjeszt.

Ha egyáltalán.

Karácsony várost csinál

Vajon hogyan lehet vitának nevezni valamit, amiben az egyik fél még véletlenül sem a vita témájáról beszél a vitapartnere többszöri unszolása ellenére sem? Karácsony Gergely zuglói polgármester fentebb vázolt ténykedése folytán kijelenthető: sehogy.

A nagy dérrel-dúrral beharangozott, és – pártaktívának is beillő szellemiségben – szép létszámú közönséget vonzó dr. Baán László – Karácsony Gergely vita mindenről szólt, csak a politikus jóvoltából egyről nem: a Városligetről.

Baán ugyan szokásához híven – erről csak leszokik egyszer – késett (morgolódtak is rendesen, antrénak semmiképpen sem volt jó, mert még a semlegesek is udvariatlanságnak vették), de utána szemléletes és konkrét prezentációval kísért érvrendszerrel ecsetelte a Liget Projekt előnyeit, szépségeit, világszínvonalú elképzeléseit.

Karácsony erre egy „itt vagyok, de minek” felütéssel kezdődő aktuálpolitikai (oda nem illő) ámokfutásba kezdett, amely a Fidesz Budapest-politikájától a Patyomkin váron át tartalmazta a ligeti lényeget is: ne legyen ott semmi, sétáljon a nép.

Hű, baszd meg! Ez igen!

Ennyi volt az érdemi hozzászólás...

A főpolgármester-jelölti kortes beszédben még összefüggéstelenül orbánozott egy jó ízűt (arisztokratikus viselkedés a Várba költözni, letűnt múltat visszahozni, a Ligetre meg odadobnak mellékesen 200 milliárdot, hogy kuss legyen a Várról), ami megfelelt a balliberális pártotthonként is funkcionáló Mozsár kávéházba (tréfás, hogy a Városliget Zrt. vezérigazgatóját Mozsár Istvánnak hívják…) összehívott PM kongresszus résztvevőinek (mind az 58 párttag ott is volt). Nyilvánvaló volt, hogy Karácsony a sajtónak játszik, érdemben hozzá sem tud szagolni a témához. Azt is bírta mondani, hogy minek ide múzeum, amikor a turisták nem a magyar képzőművészet, hanem a Sziget-fesztivál miatt jönnek fővárosunkba…

A felhergelt, Ráday Mihállyal megerősített LMP-PM-es zöldkoalíciós nagygyűlésnek még odavetette a legszebb mondatot: A várost a városlakóknak csináljuk!

Csinálni mást szoktak…

Nyilvánvalóvá vált, hogy KG még véletlenül sem akar érdemben a témában megnyilatkozni – nem is tűnt úgy, mintha tudna –, de azok a mondatok simán elsiklottak füle mellett, amit Baán a fő téma, a NAGY ZÖLDÜLÉS kapcsán mondott: nincs olyan számítási módszer, ami szerint csökkenne a zöldfelület.

Az algarajongók ingerküszöbét nem ütötte meg a mondat, s amikor Baán azt kérte a jelenlévőktől, hogy mondjanak egy olyan fejlesztést Budapest elmúlt 120-130 évéből, aminek örültek az itt lakók és csodájára jártak a külföldiek (mert a Liget ilyen lesz), akkor a mögöttem álló, 50 körüli nő (pártaktivista) bemondta a tutit: Romkocsma.

Na, itt hagytam ott a „vitát”. Teljesen értelmetlennek tűnt minden további perc ebben a Mozsárban.

A történéseket maximálisan jól látta előre a tegnapi mémalkotó. Látnoksága itt!

Ezeket a cikkeket olvastad már?