Hírek

Tovább

Tervek

Tovább

Interjúk

Tovább

Karácsony a bunkerben :)

2016.02.14.

Hétfőn Baán-Karácsony vita lesz, csak azt nem tudjuk miről. Mindenesetre a neten találtuk ezt a videót, ami nagyjából tükrözi a jelenlegi pozíciókat. 

Megnyugtató hírek a Ligetből

2016.01.22.

Tegnapelőtt beszámoltunk róla, hogy a Karácsony féle önsorsrontó népszavazási kezdeményezést a Kúria – a fejlődés pártján álló budapestiek legnagyobb örömére – a szeméttelepre hajította. Meg is kérdezték Lázár Jánost a tegnapi Kormányinfón a döntéssel kapcsolatban, aki ha lehet, még a Kúria döntésénél is megnyugtatóbb választ adott, és kitért a szépen, lassan testet öltő Liget II-re is:

„Egészen biztos vagyok, hogy Budapest polgárai a Kúria döntése nélkül is a Liget újjáépítése mellett szavaztak volna egy népszavazáson, semmi kételyem nincsen. A Liget projekt ki fog egészülni egy Nyugati Ligettel, fogalmazzunk így. A kormány azzal bízott meg, illetve a miniszterelnök úr arra kért, hogy legkésőbb február 10-ig vigyek egy terv koncepciót arra, hogy a Nyugati pályaudvar és az állatkert közötti rész, hogyan kapcsolható a Nyugati része a Ligetre. Tehát az eredeti Liget projekt, hogyan egészítheti ki ezzel a Nyugati Ligettel, vagy Liget II-vel. A mi javaslatunkban az lesz, hogy a vasút kerüljön a föld alá, a Nyugati pályaudvar teljes egészében kerüljön újjáépítésre, és egyébként pedig a föld felszíne fölött egy hatalmas zöld terület jöjjön létre, mondjuk egymillió fa ültetésével. Meggyőződésem szerint megfelelő válasz lesz a zöld területekért aggódók, vagy a zöld területek csökkentők számára is.”



Izgalmasnak ígérkezik tehát a Nyugati pályaudvar és a hányattatott, de jobb sorsra érdemes környékének rehabilitálása, azonban látszik, hogy itt még koncepciók versenyeznek. Természetesen rajta tartjuk a szemünket az elképzelésen és beszámolunk az újdonságokról. 
Ami viszont a közeljövőt érinti, talán a legfontosabb mondat Lázártól a folytatásban hangzott el:

„Ráadásul a miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a Liget projekt tekintetében az első munka a zöld terület újratervezése, annak a tervpályázatnak a megvalósítása, amely arra a kérdésre ad választ, hogy milyen közparki funkcióknak kell megfelelni a Ligetnek. Tehát népszavazás ide vagy oda, népszavazás elmaradásától függetlenül mi azon dolgozunk, hogy a zöld terület nagysága a városnak ezen a részén jelentős mértékben növekedjen.”

Ezt olvasva még a Projekt legelszántabb kritikusainak is meg kellene nyugodniuk (miért tennék?), hiszen az ő táboruk jellemzően egybe esik azokkal a rendszerkritikusokkal, akik meggyőződése, hogy ma Magyarországon csak akkor történhet bármi, ha a „despota kézivezérlő” úgy rendelkezett.

Hát, a „despota kézivezérlő” most úgy rendelkezett. Elsődleges prioritás a zöld és a közpark funkció megújítása (amit egyébként Baánék már ezer és egyszer elmondtak). 

Nem lesz népszavazás

Mint arról már korábban is beszámoltunk, Karácsony Gergely zuglói polgármester úgy döntött, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy a Városliget évtizedek óta esedékes fejlesztését megakadályozza. Ehhez a legalkalmasabb módszernek egy népszavazás kiírását látta, melyben azt a kérdést tette volna fel a budapestieknek, hogy: “Egyetért-e azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?”. Ehhez hozzácsapták még az olimpiáról szóló kérdést, a nagyobb siker érdekében. 

Ma azonban döntött a Kúria és határozatuk szerint nem lehet megtartani a kérdéses népszavazást, mivel az fővárosi szintű, így pedig nem lenne alkalmas a Városligettel kapcsolatos törvény hatályon kívül helyezésére. Persze mindenki azonnal támadta a döntést és közölte, hogy az országban diktatúra van, és senki sem nyilváníthat szabadon véleményt. 

Itt még nem tudták az ítéletet.

De valójában baj nekünk, hogy elmarad a népszavazás? Valószínűleg egyáltalán nem. Mi magyarok ugyanis általában szeretünk leszavazni dolgokat, sokszor megmutatkozott már, hogy félünk az újdonságoktól. És később sokszor kiderült, hogy mindezt alaptalanul tettük. A Liget-projektnek kettős célja van. Egyrészt szeretné megújítani és régi pompájában visszaadni a használóknak az ország legrégebbi közparkját, ami az elmúlt évtizedek folyamán egyre rosszabb állapotba került. Másrészt pedig lökést akar adni a hazai kultúrának azzal, hogy több kiemelkedő intézmény végre méltó otthont kap (Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum), míg másokat a semmiből hoz létre (Magyar Zene Háza, Városligeti Színház). 

Kell ettől annyira félnünk? Azt gondolom, hogy a többség számára egyértelműen a nem a válasz. A többség ugyanis örül annak, ha egy közparkot rendbe raknak, ha Budapest világszínvonalú épületekkel gazdagodik és ha a múzeumok végre tényleg a számukra épült, nekik megfelelő épületekben állíthatnak ki. Márpedig a Liget-projekt erről szól. És akkor még nem is említettük az Állatkert új biodómját, vagy az új cirkuszt, melyek szintén részét képezik ennek az évtizedek óta nem látott nagyságú fejlesztésnek.

Jó hírek az év végére

2015.12.29.

Kettő, a Liget-projekt és a főváros szempontjából is nagyon fontos pályázatot írtak ki tegnap, még az év lezárulta előtt. Az egyik verseny nyertese arról dönthet majd, hogy milyen legyen Budapest legfontosabb parkjának tájépítészeti képe, míg a másik pályázaton a Néprajzi Múzeum új épületét álmodhatják meg a kandidálók.

Abban a legtöbben (pár “csakakkoris ellenzőtől” eltekintve) egyetértenek, hogy a Városliget a mai állapotában nem emlékeztet arra a dicső közparkra, amire méltán voltak oly büszkék eleink a századforduló környékén. Ezen probléma megoldásának egyik eleme a tegnap bejelentett tájépítészeti pályázat, ahol a versenyzők a növényektől a padokig, a játszóterektől a sportpályákig meghatározhatják, hogy milyen képet is fog ölteni a Liget a munkák 2019-es befejezése után.

Ennél csak jobb lehet 

A felelősség persze nem kicsi a pályázókon, hiszen az ország talán legismertebb közparkját kell átformálniuk, melynek ráadásul nagy sokféle igényt kell kielégítenie, hiszen valaki sportolni, egyesek fürdőzni, megint mások kultúrálódni, míg a többség pihenni jár a Ligetbe. Az sem mellékes, hogy tartaniuk kell a Baán László által sokszor hangoztatott előírást, miszerint a projekt befejezésével a zöldfelület aránya 60-ról 65%-ra nő majd, így valószínűleg kiemelt fontosságú lesz majd minden pályázatban a most meglévő, indokolatlanul nagy betonutak méretének csökkentése. 

Meghirdették a Néprajzi Múzeum új épületére vonatkozó meghívásos pályázatot is, ami legalább ennyi, ha nem több izgalmat tartogat. A projekt vezetői 15 valóban világhírű irodát kértek fel arra, hogy álmodjanak méltó otthont az ország egyik legszebb gyűjteményével rendelkező múzeumnak, ami jelenleg a Kossuth téren, a Kúria kiállításra csak kevéssé alkalmas volt épületében székel.

A müncheni Allianz Arena 

Az alábbi építészirodák kaptak meghívást a pályázatra, melynek pályaműveit egy hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri fogja értékelni: Herzog & de Meuron, MVRDV, BIG – Bjarke Ingels Group, Bernard Tschumi Architects, Dominique Perrault Architecture, Sauerbruch Hutton, Coop Himmelb(l)au Architects, Emre Arolat Architects, OMA, Közti Zrt., Balázs Mihály és a BME Építészmérnöki kara, Napur Architect, valamint a Bánáti + Hartvig Építész Iroda. A fennmaradó két helyre még további hazai és külföldi irodák pályázhatnak. 

A felsorolt nevek alapján úgy tűnik, hogy nyugodtan számíthatunk arra, hogy Budapest egy ikonikus, világszínvonalú épülettel gyarapodik. A teljesség igénye nélkül néhány példa az irodák eddigi munkáira: a Herzog & de Meuron tervezte a pekingi Madárfészek stadiont, vagy a Bayern München otthonaként szolgáló Allianz Arénát; az MVRDV az új rotterdami vásárcsarnokot; míg a BIG a Google leendő kaliforniai kampuszának tervezője.

A rotterdami Market Hall 

Látható tehát, hogy a Liget-projekt minden riogatás ellenére továbbra is jól és jó úton halad. A tájépítészeti pályázat kiírásával megindulhat az a folyamat, melynek köszönhetően pár év múlva tényleg egy élhető parkba léphetünk be, míg a Néprajzi Múzeum leendő tervezője egy újabb ikonikus épülettel ajándékozhatja meg szeretett fővárosunkat. 

Népszavazás a Ligetről – Tényleg kell ez?

2015.12.27.

Karácsony Gergely zuglói PM-es polgármester biztos nagyon boldogan tölti az ünnepeket, hiszen sikerült elérnie, hogy a fővárosi választási bizottság jóváhagyja népszavazási kérdését a Liget-projekttel kapcsolatban. A kérdés így hangzik: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?”.

Számára ez nagy siker, csak az a kérdés, hogy miért? A magyar ugyanis egy olyan nép, ami fél a változásoktól és inkább ragaszkodik a jól megszokott dolgokhoz. Így volt ez akkor is, amikor sok-sok évvel ezelőtt megépült a Vajdahunyad vára, a Széchenyi fürdő vagy az Állatkert. És így van ez most is, amikor egy olyan terv megvalósítása indulna, amihez foghatót rég nem látott a főváros.

Ismétlés a tudás anyja alapon leírnám újra, miről is szól a projekt. Megújul a Városliget mára igen csak elhasznált zöldje, felújítják a játszótereket, épülnek új sportpályák és kivilágított futókör, megnyitják a Szépművészeti régóta bezárt tereit, illetve az Állatkert kap egy Európában egyedülálló csarnokot. Ezen kívül épül még pár parkolóház is, hogy eltűnjenek a Ligetben parkoló autók ezrei, melyek szintén nem növelik a parkba látogatók esztétikai élményét. Ezek így nem hangoznak rosszul, igaz?

Na de a beépítés! – kérdezhetik sokan. Na beépítés, az nem lesz. Jelen állás szerint három új múzeum és egy színház kerül majd a Ligetbe. A Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház épülete az Ötvenhatosok terén fog állni, ami jelenleg egy betontenger, sok parkoló autóval. A Magyar Zene Háza az egyhagyatott Hungexpo irodák helyére kerül. Az Új Nemzeti Galéria, pedig a Petőfi Csarnok helyét veszi át, ráadásul (a mérettől való félelmeket eloszlatva) az eredeti tervhez képest 20%-kal kisebb alapterülettel, hiszen a Ludwig Múzeum nem költözik bele.

Arról talán nemis érdemes beszélnem, hogy ezek az intézmények megérdemlik, hogy végre olyan épületeket kapjanak, amik eredetileg is múzeumnak épültek, nem bíróságnak, vagy királyi palotának. Így tudnak majd a múzeumok 21. századivá válni, amivel olyan élményt kínálnak a látogatóiknak, mely versenyképessé teszi őket a szabadidőtöltés modern formáival szemben is.

Mindezeken felül felbontják és lekeskenyítik azokat a parkot átszelő, nagyméretű betonutakat, melyek teljesen feleslegesen veszik el a területet a növényektől. Így nő majd mindennel együtt a zöldfelület a mostani 60-ról 65%-ra. Látható tehát, hogy nem a Városliget lerombolása, hanem megújítása a cél. Az, hogy a most igencsak elhasználódott állapotban lévő park visszanyerje régi fényét, és közben folytassák a hagyományt, amely az ezredforduló óta kultúrális intézményeket telepít a Ligetbe és környékére.

Ez lenne olyan rossz? Én nem hiszem. És szerintem Zugló polgármestere sem. Ha Ő lenne hatalmon, biztosan támogatná a tervet. Dehát ellenzékben van, ezért mindenáron elleneznie kell. Nekünk meg nem kell hozzá csatlakozni, hanem merni kell elindítani ezt a fejlesztést.

Párizsban járt a Magyar Zene Háza

2015.10.18.

Meglepő, de annál kellemesebb helyről igazolta vissza az élet, hogy a Ligetben bizony valami különleges készülődik. A Fudzsimoto Szu ál­tal meg­álmodott Magyar Zene Háza ins­pi­rál­ta ru­ha­köl­te­ménnyel ér­ke­zett az idei pá­ri­zsi di­vat­hét­re az Akris nevű sváj­ci di­vat­cég.  

A Liget Budapest Pro­jekt keretében a Városligetbe ter­ve­zett épü­let te­te­jé­nek át­tö­ré­ses or­na­men­ti­ká­ját idé­ző ru­ha­da­rab az Akris di­vat­ház 2016-os ta­va­szi-nyá­ri kol­lek­ci­ó­já­ba tar­to­zik, amely­nek min­den da­rab­ját a ja­pán sztár­épí­tész egy-egy emb­le­ma­ti­kus mun­ká­ja ins­pi­rál­ta.

A svájci cég szerint a ru­há­val a Városligetbe ál­mo­dott épü­let­nek a kör­nye­zet­tel va­ló könnyed kap­cso­la­tát sze­ret­ték vol­na hang­sú­lyoz­ni. "Fudzsimoto Szu olyan épí­tész, aki meg­ér­ti, hogy a sze­mün­kön kí­vül több ér­zék­szer­vünk is van" - idéz­te a kre­a­tív igaz­ga­tót az ArchDaily nem­zet­kö­zi épí­té­sze­ti por­tál.

Az épít­ke­zés a ter­vek sze­rint jö­vő nyá­ron kez­dő­dik a Városligeti-tó part­ján, a volt Hungexpo iro­dák he­lyén, mi már nagyon várjuk. Addig is nézzék meg interjúnkat a japán sztárépítésszel:

Címkék: Hír

Tiszta víz a pohárban

2015.10.09.
Legutóbbi értekezésünkben megvizsgáltuk, hogy miért elképesztő marhaság a Finta-Demján csatárduó féle partizánakció, amelyben egyfajta Westend 2 torzszülötté próbálták meg silányítani a múzeumi negyed koncepcióját. Szerénytelenség lenne most a mellkasunkat döngetve kurjongatni, hogy mi megmondtuk... de hát megmondtuk és az élet visszaigazolt minket. 

Fotó: MTI

Az alábbiakban változtatások nélkül közöljük a Liget Budapest Projekt közleményét, amely hála istennek színtiszta gleccservizet önt a GRÁNITporral összekoszolódott pohárba:
Marad a Liget projekt és kiegészül a Nyugati melletti zöld sávval
 
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosának közleménye
  
Az elmúlt napokban a Népszabadság vetette fel, amit aztán több sajtóorgánum átvett, miszerint Demján Sándor a Nyugati pályaudvar melletti, egykor kormányzati negyednek szánt területre vinné a Liget Budapest projektet. A hangzatos, ám egyetlen szavában sem helytálló megfogalmazás teljesen abszurd következtetéseket vonnak le egy több mint 10 éve, messze a Liget projekt elindulása előtt készített koncepció kapcsán. A hírek megjelenésének másnapján kiderült a Demján-csoport közleményéből, hogy ők ugyan örülnek az rozsdaövezeti terület esetleges rendbehozásának, de az ötlet nem tőlük származik, tehát nem "Demján vinné a Liget-projektet a Nyugatihoz". Teljesen logikus a cégcsoport közleménye, két okból is. Egyfelől sem Demján Sándor, sem más nagyvállalkozó nem vihetne az egykor kormányzati negyednek szánt vasúti területre semmit, ugyanis az állami tulajdon, ennek sorsáról kizárólag a kormányzat dönthet. Másfelől természetes a cégcsoport öröme, hisz a világon bármely ingatlanfejlesztő repesne a boldogságtól, ha az általa tulajdonolt rozsdaövezeti terület közvetlen szomszédságában az állam egy sokmilliárdos ingatlanfejlesztésbe fogna.
A cikk  legsúlyosabb és egyben legbugyutább közlése azonban  nem is a Demján-kártya felvezetése, hanem annak a tényszerű állítása volt, hogy ez a kormányzati negyed helyére kerülő fejlesztés – az írás megfogalmazása szerint - nemcsak, hogy "kiváltaná akár egészben" a Liget projektet, de ráadásul még fele annyiba se kerülne. Nos, mit váltana ki micsoda, és mi kerülne minek a felébe? A Nyugati pályaudvar vágányai  melletti és/vagy fölötti helyen hogyan "váltódna ki"  az Állatkert fejlesztése, a Közlekedési Múzeum történeti épületének újjáépítése, a Vajdahunyadvár és a Szépművészeti Múzeum felújítása, s legfőképpen magának a városligeti parknak a teljes megújítása? Ezeket se fele pénzből, se kétszer annyiból nem lehet megcsinálni a Nyugati mellett. Amit meg meg lehet, azt csak a Ligetnél drágábban lehet, ugyanis ezen a  MÁV területen rendkívül jelentős talajcsere szükséges a súlyos szennyezettség miatt. Arról nem is beszélve, hogy a cikk mellett közölt,  hevenyészett  térképvázlat láthatóan vagy a vasúti forgalom teljes megszüntetésével számolt (ami egy vadonatúj pályaudvar felépítését és költségeit jelenti majd valamikor 10-15 év múlva), vagy pedig a vasúti pályák részbeni felszámolásával és maradék részének betonszerkezettel történő lefedésével. Ez utóbbi azon túl, hogy szintén nem olcsóbb megoldás a városligeti fejlesztésnél, legfeljebb a Westend bevásárlóközpont tetején megvalósítotthoz hasonló karakterű, korlátozott zöldfelületeket hozna létre, szemben a Liget projekt teljes értékű, földfelszínen történő, több tízezer négyzetméternyi zöldfelület-bővítésével.
Mindez természetesen csak azt jelenti, hogy teljesen abszurd egy a Liget fejlesztését kiváltó és azt olcsóbban megvalósító "Nyugati" projektről beszélni. Amiről ellenben lehet, sőt racionális, az ennek a rozsdaövezetnek egy a Nyugatit a Ligettel összekötő zöldsávvá alakítása, vagyis nem "vagy-vagy"-ban, hanem a Liget projekt megvalósításához kapcsolódó "is-is"-ben érdemes gondolkodni.

Finta Demján hátán nyomul

Tréfás elképzelés látott napvilágot a mai sajtóban (Népszabadság, Népszava), amely arról szól, hogy az eddigi városligeti helyszín helyett a Podmaniczky utcában kellene felépíteni a múzeumi negyedet.

Trallala.

Demján Arcadom Sándor készíttetett egy tervet, amelyben az szerepel, hogy olcsóbban, jobban és legfőképpen részben az ő földjén épüljenek fel a kulturális intézmények. Gondolom, a történet úgy néz ki, hogy a terület egy részét ő adja, a többit meg fizesse az állam és a főváros. Üzletembertől logikus. Üzletemberi képességeiről az Arcadom által becsapott alvállalkozók hosszasan tudnának értekezni…

De szerintem nem erről van szó.

Hanem Finta Józsefről, Demján házi építészéről.

Finta mester – információink szerint – nem indult (de semmiképpen nem nyert) a Városliget Zrt. pályázatain (talán attól félve, hogy az anonimitás esetleg kudarcot hoz a „sztárnak”), ám örömmel csüngne az állami emlőkön egy-egy zsírosabbnak tűnő megrendelés erejéig. Így aztán addig győzködte Demján Arcadom Nagykereszt Takarékszövetkezet Sándort, hogy korábbi gyümölcsöző együttműködésükre (WestEnd) gondolva próbálkozzanak csak be. A lakáj sajtó meg kapva kapott az alkalmon, és Lázár miniszter szájába sejtetnek olyan mondatokat, amiket az még véletlenül sem mondott ki.

Holnap kormányülés.

Hátha bejön.

Hát – nem.

Mert épelméjű ember nem gondolhatja, hogy az amúgy is agyonzsúfolt Podmaniczky utca elbírna 4 múzeumépületet. Egyet sem. De ez Fintát nem érdekli. Csak a lé.

Vagy Demjántól, vagy az államtól.

Ez is egyfajta embertípus.

Már magukat is unhatják az ellenzők

2015.09.27.

Nehéz időket élnek szegény budapesti lakosok. Először a CivilZugló ökle, Várnai László sújtotta őket az – általunk is szemügyre vett- –zuglapjával, majd ezen felbuzdulva volt ökotársai, az LMP-sek (ami egyes források szerint a Legyen Még-több Pénz-nek a rövidítése) is kiadták a maguk végtermékét.

Örömmel jelentem, hogy sikerült alulmúlni a nagy elődöt.

A Ligetvédők cím hallatán daliás lovagok, vagy büszke honvédek jutnak eszembe, akik nemes küzdelemben védik a hont. Ellenben a magukat erre pozícióra aspiráló LMP-s képviselőkről maximum egy ütőképes biciklis hadtestet tudnék elképzelni valami osztálykirándulásos számháborúban. Az újság külleméért felelős személyek a spórolás jegyében a veszélyes paint-notepad kombót választották, aminek köszönhetően már tizenöt karakter elolvasása után kiolvad az ember szeme. Itt egy-egy színes vonal már-már a gutenbergi cirádás iniciálék túldíszítettségével vetekszik. Ráadásul minden oldalra jut vagy nyolc-tíz keretes idézet, az egyszeri átlagpolgárnak  tényleg oldalanként meg kell pihennie.

Na, de lássuk a tartalmat! Kicsi, zöld barátaink belesűrítettek, amit csak lehet: pánik, riogatás, rombolás, nemzethalál. Csak, hogy érzékeltessem mennyire komolyan vehető az írások minősége: a Nemzeti Galéria költöztetésénél a 70.000 műtárgy egy része meg fog semmisülni!!! Igen. Valószínűleg Baán László személyesen egy molnárkocsival fogja áttolni a Csontvárykat a Ligetbe, aztán ami a padkánál leesik... az leesett.

fotó: index.hu

Hagyjuk is a Ligetvédőket, jöjjön a hét másik nagy eseménye: lezajlott a „Nem kellenek monstrumok a Ligetbe” című szeánsz, ahol újfent a Liget Budapest Projekt ellen hőbörögtek a már megszokott arcok. Szerintem ők is eléggé unhatják már. A témát, magukat és egymást. Várnai a jeles eseményen bejelentette, hogy 20000 aláírást gyűjtöttek össze a liget rendbetétele ellen, de eddig nem találtak felelős politikust, aki átvette volna, így elindultak az Andrássy úton, hátha belebotlanak egybe. Közben Ráday Mihály is előkerült, lassan ő lesz a Liget Budapestes tudósítások Nógrádi Györgye. Csak annyi a különbség, hogy utóbbinak elhiszi az ember, amit mond... Némi spekulálás után a fáradt tömeg Áder Jánost választotta célszemélyként a dokumentumok átvételére, de sajnos ő nem volt otthon (valami ENSZ-rendezvény zavart be…, ami amúgy zöld volt…), úgyhogy végül saját maguknak adták át, majd csalódottan hazaindultak a borongósan szemerkélő esőben.

A Liget Budapest Projekt a fentiek dacára a hivatalos álláspont szerint a megfelelő ütemben halad: a tervek szerint, a kormányhatározatban megszabott ütemterv alapján 2018-tól felavathatják a múzeumi negyed épületeit az immár európai színvonalú, megszépült közparkban.

Lizsé lapszemle – óvakodj a zuglaptól!

2015.09.09.

Várnai László, a WBC cirkálósúlyú világbajnoka visszatért nyaralásáról, kipihente magát és nekilátott alkotni. Verejtékes munka után született meg a szimpatikus önkritikával csak „zuglap” –nak keresztelt… hát…zuglap, amelyet a (nevében) CivilZugló földalatti mozgalom hívott életre nem kisebb céllal, minthogy megvédje a Városligetet a gonosz erőktől (fejlesztésektől).

Átolvasása mélyütéssel a padlóra vitt, egy teljes napra volt szükségem a teljes mentális regenerációhoz. Szeretnénk ettől az élménytől megkímélni kedves olvasóinkat, így csak röviden összefoglalnánk Önöknek a „zuglap” esszenciáját.

Szemezgessünk mindjárt a borítóról. Várnai barátunk kitörve a XIV. kerületi Pilvax kávéházból, mielőtt elindult volna kiszabadítani Zoboki Gábort Táncsics Mihály börtönéből, közzétette forradalmi követeléseit, a 9 pontot, amelyek a következőek:

ápolt zöldterületeket, locsolt gyepet

sima, babakocsival járható járdákat, lépcsőket

karbantartott, balesetmentes játszótereket

felújított, tiszta padokat, működő ivókutakat

gyakoribb takarítást, időben ürített szemeteseket

korszerű gumiborítással, világítással ellátott sportpályákat

gumiborítású, közvilágítással ellátott futókört

kultúrált mellékhelyiségeket, öltözőket

a fővárosiak és nem a turisták kegyét kereső vendéglátóhelyeket

Tiszteletre méltó a képviselő úr igyekezete, de örömmel tájékoztatom, hogy a fent felsorolt elemek mind-mind szerves részét képezik a Liget Budapest Projektnek. Ugyanakkor egyben aggasztó is, hogy Várnai, mint közpénzből finanszírozott önkormányzati képviselő ennyire tájékozatlan a választókerülete tájékán, sőt még aláírásokat is gyűjt, hogy meghiúsítsa ezeket a – saját maga által követelt- fejlesztéseket. Ahogy jó barátja mondaná: lári fári.

Na de menjünk tovább. A következő cikkben -valószínűleg némi tudatmódosító hatására- 200 fa kivágását vizionálják. Igazi hangulatkeltés a javából, többször és több helyen is elmondták már a projekt gazdái, hogy nem nyúlnak a fákhoz, azon kevés helyen pedig, ahol muszáj, ott átültetnek. Gyanítható, hogy a zuglap elkészítéséhez felhasznált papír legyártásához több fának kellett szenvednie, mint amennyi a Liget Projekt építése alatt fog. Az írásban hitetlenkednek még, hogy úgysem fog nőni a zöldterület, az 56-osok terén elhelyezendő gyepszőnyeg értéktelen. Ez az ő véleményük, sokak szerint pedig értékes, ahogy az is, hogy eltűnnek végre onnan az ezrével parkoló autók, és igen is lehetséges a zöldterület növekedése, elég csak ligetet átszelő, teljesen felesleges 2x2 sávos aszfalt utakra gondolni.

Fordítva a következő oldalra jön a második ökölcsapás, Várnai szerényen interjút készít magával, amelyből olyan szavakat is megismerhetünk, mint a ligetszaurusz (!). Az egész beszélgetés egy olcsó ön promóció, amelyet olvasva a feléhez érve biztosan megbánjuk, hogy egyáltalán elkezdtük. Szó esik még a KERTEM „romkocsma” sorsáról, ami valóban egy kedves kis hely, de úgy gondolom, hogy egy évben négy-öt hónapon keresztül működő, szűk közönség által használt szórakozóhely nem írhatja felül a közérdeket, jelesül a Hungexpo irodaházak felszámolását. Biztos vagyok benne, hogy át tudnak majd költözni hasonlóan hangulatos új helyre, akár a Ligeten belül is.

Fotó: atlatszo.hu

Végezetül a Zoboki-van Egeraat-Ráday trio pályára küldésével beveti az újság a nehéztüzérséget, ami után bekövetkezik a kulturális holokauszt. Zoboki tematikában javasoljuk a kedves olvasónknak, hogy inkább fussa át korábbi írásainkat a neves építészről, jobban jár. Minden tiszteletem Erick van Egeraat úré, de éppen elég kárt tett Ő már a Liget környékén az ING házzal, maradjon most egy picit a partvonalon. Ráday Mihály pedig a városvédő. Minden olyan értelmes kezdeményezéstől próbálja megvédeni a várost, ami nem az ő agyából pattant ki, szerencsére egyre kevesebb sikerrel.

Összegezve arra bíztatom Önöket, ha nem gyújtósra vagy légycsapóra van szükségük, ne adj isten vallatni szeretnének valakit, kerüljék el messziről a zuglapot. A kiadvány nem más, mint a CivilZugló kiforgatott, fél információkra alapozott támadása a Városliget rendbetétele ellen, amely végül gátlástalan önreklámozásba fullad. Nem hiszem, hogy erre kapott felhatalmazást Várnai László a szavazóitól.

Ezeket a cikkeket olvastad már?