Hírek

Tovább

Tervek

Tovább

Interjúk

Tovább

Népszabadság a Liget ellen, avagy nincs nyugtuk

Mindig, de mindig az aktuális kormányülés előtt erősödnek fel azok a hangok, hogy így nem jó a Liget-projekt, meg úgy nem jó. Holott egészen egyszerűen csak arról van szó, hogy – a legendás Agárdy Gábor színművészt idézve – „magyarok vagyunk, tartsunk szét”. Most éppen Erick van Egeraat holland építészt citálja a Magyar Nemzet, miszerint az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeumnak mégsem a Városligetben lenne a helye. Ez a holland figura tervezte a Dózsa György úton szalonspiccesen dülöngélő biztosítós székházat (bájos tréfa, hogy mellette található a Városliget Zrt. központja…), és most – legalábbis most idézik – nagyon aggódik a Ligetért.

AZ ELLENZŐKNEK EZ KELL - VÁROSLIGET, 2015

De aggódik – jaj, de mennyire – maga Szalai Anna is, aki eddig mindent és annak az ellenkezőjét is megjósolta már a Népszabadságban – sajna eredménytelenül. Semmi sem jött be, mint ahogy tapasztalt kolleganőjének, a „magukat megnevezni nem kívánó kormányzati forrásaink szerint” nagymesternőjének, Ildikó asszonynak sem politikai fronton. De Anna nem adja fel, és még az ünnep előtt zsigerből negligál mindent. Dolgozatának legszebb eleme: „Kérdés, hogy ebben az esetben hogyan hátrálnak ki például a Hungexpo pavilonok helyére szánt Zene Ház megvalósításából, amelyre már meg is kötötték a tervezői szerződést a japán Sou Fujimotóval. (Az épület magas építészeti minőségét kevesen vitatják, felépítésének szükségességét annál többen.)”.

És megint itt vagyunk hagyva a szabadnépes bizonytalanban: kik azok a „kevesek” és „többek”?

De mindegy is, mert Annánk és Népátszabóság gyorsan eredményt is hirdet: Baán László helyett Persányi Miklós (egykori eszdéeszes miniszter) fog majd nevetni, mert az Állatkert szépen gyarapodik majd. Az fel sem merül benne, hogy Persányi több, fajsúlyos nyilatkozatában is maximálisan kiállt a Városliget kormányzati elképzelések szerinti rendezése mellett… Nem, ez nem számít. A lényeg, hogy a Futó utcából megmondjuk a tutit a kormánynak, mint a daliás, régi, szép MSZMP-s időkben. Feleségem szokta volt mondani, amikor pepecselek a mosogató tálca tisztogatásával, hogy ő ugyanezt a kertben szokta csinálni slaggal és nagyban…

Tételezzük fel, hogy a kormányban komoly emberek, nagyfiúk ülnek, akik pontosan tudják, hogy nem egy egyszerű presztízsberuházásról van szó, hanem a következő évtizedek Budapestjének arculatát, hangulatát és kulturális nívóját meghatározó ügyről.

Még szerencse, hogy ahogy mi, úgy Erick van Egeraat, Zoboki Gábor, de legfőképpen Szalai Anna sem ül majd a hétfői kormányülésen, amelyen nem a kibicek döntenek, hanem azok, akik a felelősséget is vállalják a jövőnkért.

Fakoppantók a Ligetben

2015.06.23.

Izgalmas hírek érkeznek a Városliget tájékáról, elkészült a zöldfelületi körkép, ami alapján majd ki lehet írni a tájépítészeti pályázatot. Ugye arról a pályázatról beszélünk, ami majd meghatározza a park új arculatát, és arról is rendelkezik, hogyan hasznosulnak majd a projektnek köszönhetően felszabaduló, új zöldfelületek.

A teljesség kedvéért az alábbiakban olvasható a teljes sajtóközlemény, érdekes olvasmány, ajánlott.

Történelmi feladat vár a magyar tájépítészekre

Fadiagnosztikai vizsgálattal egybekötött zöldfelületi körképet adott a Liget Budapest és a FŐKERT a Városliget jelenlegi állapotáról. Mindezt az teszi aktuálissá, hogy hamarosan kiírják a park tájépítészeti pályázatát, melynek eredményeként a 21. századi parkfunkciókat is teljes mértékig kielégítő, világszínvonalú aktív közösségi térré válhat a most rossz állapotban lévő 200 éves közpark. A főváros második legnagyobb közparkja jelentős szerepet tölt be a városi lakosság életében. A Liget zöldje és a park arculata számtalanszor változott a kezdetektől napjainkig, igazodva minden korszak társadalmi igényeihez. A város első főkertésze Fuchs Emil volt, aki Pecz Árminnal már 1865-től foglalkozott a Városliget parkosításával.

A park megújítása ma égető feladatunk. A fénykorában európai hírű közpark mára lepusztult, a fák jó része elöregedett, életterük beszűkült, s ezzel együtt a teljes növényállomány biológiai értéke is csökkent. Ha vannak is öreg fák a park több mint 6000 fős állományából, a nem megfelelő közbiztonság és a leromlott funkciók miatt a park mára sokak számára Budapest kevésbé vonzó kikapcsolódási helye lett. „A parkfejlesztés célja az értékes fák megóvása a teljes zöldfelület megújításával együtt, illetve egy világszínvonalú rekreációs és kulturális funkciókat együttesen kiszolgáló zöld közösségi tér megalkotása. A park felújított játszóterekkel, új utcabútorokkal, kivilágított futókörrel, kijelölt kutyafuttatóval, új bicikli utakkal és egyéb sportolási lehetőségekkel gazdagodhat, hogy 2018-ra a most burkolt felületek helyén a zöldterület több tízezer négyzetméterrel való bővítése után a Városliget zöldjének aránya a jelenlegi mintegy 60 százalékról 65 százalékra nőjön. A hamarosan kiírásra kerülő nyílt, nemzetközi tájépítészeti pályázat előkészítése során a Liget Budapest több mint 200 civil szervezettel és intézménnyel egyeztetett, hogy a közpark megújítása valós igények alapján történjen.”- mondta Bajzik Zsófia, a Városliget Zrt. projektigazgatója.

 

A Fakataszter alapján összesen 6358 db fa felmérésre került
A Liget Budapest Projekt keretében elkészült a Városliget teljes körű fakatasztere, amelyhez hasonló léptékű felmérés a Liget történetében korábban még nem készült. A felmérés tartalmazza az összes fellelhető fa pontos helyét, törzsátmérőjét, és alkalmas minden fa pozíciójának pontos meghatározására. A felszín felett 1 m magasságban mért átmérő adat az adott példány méretéről és koráról ad információt. A teljes terület minden, 10 cm-nél vastagabb átmérőjű, vagy az ennél vékonyabb átmérőjű, de telepített fájára kiterjedő, részletes fakataszter elkészítése során a szakemberek elvégezték a fák részletes felmérését, amely tartalmazza a fák elhelyezkedését, darabszámát, fafaját, törzsátmérőjét, koronaátmérőjét, magasságát, gyökérzetét és gyökérnyak-, törzs-, koronaalap és korona állapotát, egészségi állapotát, életképességét, dendrológiai, történelmi értékét, ápolási javaslatot. Így mindösszesen 6358 db fa felmérése készült el.

A FŐKERT mindezek mellett minden évben elkészíti az ún. parkadatot, melyben részletesen nevesítve megtalálható a parkban lévő valamennyi parkalkotó elem (növényzet, padok, játszóterek, hulladéktárolók stb.).

A fák egyik legfontosabb diagnosztikai vizsgálata az ún. Fakopp vizsgálat
A terület kezelője a fák állapota alapján készíti el az éves szakmai tervet, melyben darabszámra szerepelteti a fákon elvégzendő ápolási munkákat: kivágás, visszavágás, gallyazás, tuskóeltávolítás, ültetés, stb. A különféle diagnosztikai módszerek egyike az ún. fakopp vizsgálat. Az első, kereskedelmi forgalomba került fakopp 2d akusztikus tomográfot a FŐKERT Nonprofit Zrt. kezdte el hazánkban használni. Az átadása a Városligetben történt, így a kertészeti telep előtt álló nagy platánokon végezték el az első próbamérést. A terület legidősebb fáinak részletes favizsgálata 2008-ban kezdődött; a terület fáinak állapota folyamatosan ellenőrzött, az ún. „biztonságossági favizsgálat” minden évben lezajlik, a „részletes favizsgálatra” pedig, amely tartalmazza a műszeres favizsgálatot is, 3-5 évenként kerül sor. Az időszakos részletes favizsgálatok 2014-ben kezdődtek el, akkor a megvizsgált közel 400 idős fából 145-ön végeztek műszeres vizsgálatot is. Ez a favizsgálat a következőkből áll: a fa minden részének részletes vizsgálata, feljegyzés, faápolási javaslattétel, szakvélemény készítés, a biztonsági szempontok figyelembe vétele mellet a fa különleges kezeléseinek és speciális ápolási munkáinak elvégzésének mérlegelése, illetve javaslata is. „Az öreg platánfák belseje nagy részben már korhadásnak indult, továbbá a vizes talajzat miatt sekély gyökérzetűek, így mára sajnos gyakoribb közöttük az elhalás, emiatt rendszeres vizsgálatuk különösen fontos.” – mondta el Szaller Vilmos, a FŐKERT fadiagnosztikáért felelős vezetője.

Történelmi feladat vár a magyar tájépítészekre

A Liget teljes parkfejlesztése időszerű és fontos feladat, több mint 200 civil szervezet és intézmény megkeresése után, idén nyáron kiírásra kerül a nemzetközi nyílt tervpályázat a Városliget megújítására, mely nem kis feladatot ró a tájépítészekre. Ennek eredményeképpen jelentősen megnövelt zöldfelülettel újul meg a Liget. Akadálymentesítés, közvilágítás javítása, sportpályák felújítása, kivilágított futókör kialakítása - csak néhány, a civilek által megfogalmazott javaslatok közül. A pályázatnak fontos feladata lesz a térszerkezet fejlesztése, az értékes növényzet védelme, a szükséges zöldállomány pótlásának és frissítésének hosszú távú ütemezése, új cserjék, évelők telepítésével és a meglévő pázsitfelület felülvetésével. Továbbá a park intelligens üzemeltetésének felállítása (fejlettebb öntözőrendszerek, koordinált szemétszállítás, közbiztonságot érintő fejlesztések stb.) is a projekt kiemelt feladata lesz.

A Liget mintegy 60 százaléka jelenleg zöldfelület, míg beépítettsége, azaz a jelenlegi épületek által elfoglalt terület aránya 5,7 százalék. A fennmaradó 35 százalék nagy részét a több százezer négyzetméter burkolt felület teszi ki. A felesleges beton, a kétszer kétsávos utak, járdák, buszmegállók, vagy autóparkolók megszüntetése és újragondolása nélkülözhetetlen, mely különösen fontos eleme lesz a parkmegújítási tervezésnek is. A burkolt felületek zöldesítésével talajszinten, teljes értékűen növelhető a park zöldfelülete, így 2018-ra megvalósulhat a legalább 65 százalékos zöldterületi arány.

Exkluzív beszélgetés Sou Fujimotoval, a Magyar Zene Háza tervezőjével

2015.06.11.

Tegnap Sou Fujimoto, a Liget Budapest projekt Magyar Zene Házára kiírt építészeti pályázatán nyertes iroda, a japán Sou Fujimoto Architects vezetője Budapesten járt, hogy aláírja a szerződést, amelyet követően a végleges kiviteli terveket is elkészíthetik. Az esemény sajtótájékoztatóján sikerült elkapnunk a népszerű japán építészt egy rövid beszélgetés erejéig.

Címkék: Interjú

Autómentes nap a Ligetben

Fontos mérföldkőhöz érkezett szeretett Lizsé blogunk, hiszen feladva a régi otthonunk picit megkopott kényelmét, új helyre költöztünk ide blogstarra, ahol megújulva, megkettőzött lendülettel folytatjuk a Városliget körül történő események interpretálását.

Elsőként mindjárt egy érdekes program van a nyakunkon, a Környezetvédelmi Világnap alkalmából három napig autómentes parkká változik a Városliget. A Liget Budapest Projekt sajtóközleménye szerint kezdeményezésükre június 5-től 7-ig a Budapest Sportiroda és a Nagycsaládosok Országos Egyesületével együttműködésben zöld és civil szervezetek veszik birtokba a lezárt Kós Károly sétányt, ahol ingyenes családi és gyerekprogramok, koncertek várják a Ligetbe látogatókat. 

Egy szó, mint száz ízelítőt kaphatunk abból, hogy milyen lesz amikor projekt elkészültével a liget - remélhetőleg örökre -  elveszti autópálya bevezetői funkcióját. A rendezvény ingyenes, hála istennek az idő is kiváló lesz, így arra bíztatok mindenkit, hogy markolja fel a családot és irány a Városliget.

Itt elérhető az esemény facebook oldala, ahonnan ki is másoltuk a részletes programot:


Program:
- bemutatkoznak a Ligetben működő intézmények, többek között a Szépművészeti Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum és a Fővárosi Nagycirkusz, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozások,
- újrahasznosított termékekből készült kiállítás, használati tárgyak, játékok készítése, öko-labirintus,
- óriási társasjáték és kötélpálya,
- kézműves foglalkozások,
- Ability Park interaktív élménypark,
- bringás bemutatók és bringa szerviz,
- állatsimogató, előadások a méhek életével és a felelős állattartással kapcsolatban,
- Szalóki Ági táncháza a gyerekeknek,
- a Ligetkör futók programja,
- zenei fellépők: Apacuka zenekar, Iszkiri együttes, Parno Graszt és még sokan mások.

Színpadi Program és kiállítók:

Péntek
13.00-14.00 állatsimogató, ismerkedés az állatokkal
16.30-17.30 Apacuka Zenekar 
19.00-21.00 Parno Graszt 

Kiállítók: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Gravity Academy, BSI, ÖKO-Pack, Fővárosi Nagycirkusz, Bar-Ker, Elek-Ágh Állatmenhely, MOL Bubi, EB OVO, NOE, Liget, Ability Park, Csokoládé Múzeum

Szombat
11.00-12.00 Trambulin bábszínház
17.00-18.00 Eszterlánc Mesezenekar

Kiállítók: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, BSI, ÖKO-Pack, Fővárosi Nagycirkusz, Bar-Ker, Elek-Ágh Állatmenhely, MOL Bubi, EB OVO, NOE, MiLigetünk, Szépművészeti Múzeum, Ability Park, Csokoládé Múzeum

Vasárnap
11.00-12.00 Szalóki Ági énekes gyerektáncháza
13.00-14.00 Iszkiri zenekar gyerekeknek

Kiállítók: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, BSI, Ligetkör Egyesület, Fővárosi Nagycirkusz, Bar-Ker, Elek-Ágh Állatmenhely, MOL Bubi, EB OVO, NOE, MiLigetünk, Szépművészeti Múzeum, Ability Park, Csokoládé Múzeum

A fesztivál időtartama: június 5-től 7-ig, 
pénteken és szombaton délelőtt 10 órától 21 óráig, vasárnap 10-től 16 óráig.

Közlekedés a fesztivál ideje alatt:
- az Autómentes Parkba bárki jöhet MOL Bubival, a bicikliket a helyszínen felállított mobil dokkolóban is hagyhatja,
- aki pedig saját bringával érkezik, az is parkolhat a MOL Bringamegőrzőben.

Címkék: Hír

Zoboki, a partizán 2.0 - Udvari bohóckodás

Csudálatos nap volt a tegnapi, hiszen végre eredményt hirdettek az új Nemzeti Galéria tervpályázatával kapcsolatban. Egy rövidke elmélkedés erejéig azonban szeretnék még egy picit visszakanyarodni a hét elejére: történt ugyanis, hogy a Katona József Színház kantinjában vitaestet rendeztek a Liget Budapest Projektről. Baán László, Ed Harris (György Péter), Barkóczi István és Balázs Mihály húzta fel a mellvértet, és kardot rántva estek egymásnak a Városliget szent ügyéért.

1.jpgforrás: Nagy Edina

A projekt szempontjából sok újdonsággal nem szolgált az este azon kívül, hogy megdöbbentő látni mennyi embernél akadt be ugyanaz a lemez, úgyhogy megpróbálok segíteni, lassan írom, hogy mindenki megértse:

NEM

BETONOZZÁK

LE

A LIGETET

PONT

Ellenben annál érdekesebbek voltak az elmúlt napok eseményeit kibeszélő vitriolok. Bemelegítésnek a Közlekedési Múzeum hálás témájával kezdtek, mindenki egyetértett: a felújítás időszerű, üdvözölték a kiállítótér bővülését. A beszélgetések alatt azonban egyre inkább érezhető volt a közelgő vihar, ami az inkriminált Zoboki manőver megtárgyalásánál csapott le. Aki nem ismerné a történteket, érdemes Cicc.á tanult kollégám korábbi értekezését pótolnia. Barkóczi István, Zobokiék képviseletét felvállalva azt találta mondani, hogy ezt bizony egyfajta polgári engedetlenségnek szánták. Ennél a pontnál kezdtem hevesen vakarózni és tikkelni. Még valamennyire meg is érteném az akciót, ha utána kiállnának, és érvekre felfűzve elmagyaráznák, miért gondolják, hogy a galéria jobb helyen lenne a várban, mint a ligetben. Ehhez képest a Baán és György felől érkező teljesen jogos és ésszerű felvetésekre Barkóczinak a kétségtelenül meggyőző „csakazértismaraggyonavárba” és az „ottahelye” volt a válasza. Különösen érdekes volt eközben figyelni, hogy a tőlem 1m-re ülő Zoboki Gábor rendkívül elégedett mosollyal az arcán percenként végigtekintett a közönségen, önelégülten biccentve, amikor tekintete találkozott valamelyik kedves ismerősével. Szinte látszódót a szövegbuborék a feje fölött: „Na, jól belefostam a ventillátorba, mi?! :))) YOLO”.

makettparbaj_12.jpg

Abba is hagytam a vakarózást, mert megértettem, hogy itt semmilyen polgári engedetlenségről nincs szó, pusztán egy sértett gyermeki lélek ripacskodó performanszáról, hogy ahogy mondani szokás: ellopja a showt. Hát ellopta. Ahogy ellopta egy másik magyar tervezőiroda elől a lehetőséget. Ahogy saját magát is szembeköpi: 

„Az terjed a városban, hogy a Budai Vár teljes rekonstrukcióját, az erre vonatkozó koncepció kidolgozását és majdani megvalósítását a kormány Zoboki Gáborra, illetve a Zoboki és Demeter építészirodára bízná...

...

– Igaz a hír a Vár rekonstrukciójával kapcsolatban?

– Én is hallottam ilyen pletykákat, de azt hiszem, az ilyenfajta szóbeszéd a munka nélküli építésztársadalom kellemetlenkedése. Hozzá kell tennem, hogy a legutóbbi – januári – felmérések szerint a magyar építészek nyolcvan százaléka munkanélküli... Ebből pedig az következik, hogy rendkívüli az éhség a munkára...

...

– Még mindig a válaszra várok, hogy akkor most a maga irodáját fogják-e megbízni a Vár rekonstrukciójának kidolgozásával?

– Nem hiszem. Én egy modernista pasas vagyok, nem profilunk a történeti épületek rekonstrukciója....”

(részlet a Mozgó Világ 2011-es Zoboki interjújából)

Így múlik el a világ dicsősége, a konklúziót minden vonja le maga.

UI.: Végre egy üdítő Liget Projektes fórum, ahol nem Zugló Ökle Várnai Laci, és a hidrogeológia városligeti nagyasszonya, Garay Klári néni tematizálta estet. Minden bizonnyal a 750 Ft-os belépő riaszthatta el őket, isten tartsa meg a jó szokásukat.

Két első díjazott – jó tervek

Zárt körben bontotta ki Baán László az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatára beérkezett munkák díjazottjait tartalmazó borítékot. A nemzetközi zsűri nem adott ki harmadik díjat, ellenben 2-2 második és első díjat oda ítélt.

A pályázatra 8 kiemelkedő munkásságú külföldi és hazai építésziroda kapott meghívást: 6 világhírű külföldi építész iroda (Ateliers Jean Nouvel, David Chipperfield Architects, Mecanoo, Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P., Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA), Snøhetta) mellett a Zoboki-Demeter & Társaik Építésziroda, valamint Balázs Mihály Építész Műterme a BME Építészmérnöki Karával együtt is meghívást kapott a pályázatban való részvételre.

Zoboki Gábor ugyan beadta pályaművét, de eleve kizárta magát, hiszen valami megmagyarázhatatlan ötlettől vezérelve más helyszínre tervezte a saját galériáját...

De foglalkozzunk most azokkal, akik oda mentek, ahová hívták őket. A Városligetbe. És a Petőfi Csarnok helyére terveztek modern, a környezettel pásszentos és nem csak esztétikailag, hanem funkcionálisan is megfelelnek a kívánalmaknak, valamint a polgárok igényeinek.

Második díjat nyert a Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P. és Balázs Mihály Építész Műterme a BME Építészmérnöki Karával együtt.

bme.jpg

Címkék: Hír, Terv

Zoboki, a partizán

Nem tudom, hogy ki miként van vele, de ha engem meghívnak egy partyra és én azt elfogadom, akkor oda megyek és nem pedig egy általam kitalált helyre, lobogtatva a máshova szóló meghívómat, hogy rendezzenek ott is egy partyt, de csak én legyek az egyetlen résztvevő.

Zoboki Müpa Gábor, a Villogó Doboz tervezője ezt teszi. Meghívták – és elfogadta – az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum tervezésére, amellyel egy magyar építész elől vette el a helyet. Igen, mert a Városliget helyett a Várba tervezte galériáját. Oda, ahonnan a Nemzeti Galéria elköltözik a Ligetbe. Gondolván, hogy majd lefocizza partizánakcióját politikai potentáttal, a Vár-projektet felügyelő L. Simon exíróval. Noha a pályázati kiírás eléggé egyértelmű: „A magyar és nemzetközi szakemberekből álló11 tagú zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett ugyanis a technológiai és funkcionáliselképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatospárbeszédet (többek között a zöld területi szempontokat, a városképi beágyazottságot, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket (mind bekerülési és üzemeltetési vonatkozásban) is értékeli majd”.

Zoboki Gábor

Azaz a Zoboki-L. Simon páros úgy gondolja, hogy a Vár a Városligetben van, hiszen máskülönben nehezen teljesíthető az épület és csodálatos közpark kapcsolata… (Majd küldünk egy Budapest térképet).

A történet egészen elképesztő. L. Simon hirtelen jött Liget-projekt ellenes felszólamlásait (nem tartja rossz ötletnek Zoboki javaslatát, hogy az Új Nemzeti Galéria mégse a PeCsa helyére kerüljön, hanem maradjon a Várban, de ott új helyen, a Szent György téren – nyilatkozta a Narancs-nak) szerencsére még nem foglalta versbe, mint a váratlanul kiderült című legendássá vált művében művészettörténeti hányattatásait:

a hazai művészettörténet elfelejtkezett rólam

miközben én már párizsban báboztam

iskolát alapítottam

és egy röhögő törpét követtem

akivel szétbaszott zsidó kurvák seggéről készítettünk

gipszlenyomatokat

L. Simon László szakért

Amennyiben a Zoboki Villogó Doboz Gábor-féle partizán (vagy tán szívének így kedvesebb: kurtizán) akció mellé áll, akkor gyaníthatóan nem csak a „hazai művészettörténet” felejtkezik el róla, hanem az építésztársadalom teljesen jogos felháborodását és haragját is magára húzza. Kinek kell ez?

Zoboki igencsak alattomosnak tetsző húzása pedig azt jelenti: elvett egy esélyt a magyar építészektől. Mert biztos vagyok benne, a többi magyar építész oda megy, ahová a meghívója szól…

Már csak abban lehet bízni, hogy a kormány és a miniszterelnök tartja magát korábbi döntéséhez és valóban a Városligetben lesz az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum. S bár csak kedden lesz az eredményhirdetés, abban biztosak lehetünk, hogy egy névvel semmiképpen sem találkozunk győztesként: a Zoboki-Demeter & Társaik Építészirodáéval. De azt hiszem, ennél sokkal, de sokkal többet veszítettek: a hitelüket a magyar építésztársadalomban.Hiszen mit tett Zoboki Partizán? Pályáztatás nélkül akarja a megrendelést lepacsizni egy államtitkárral. Felrúgva mindent és mindenkit. Hatalmas öngólt rúg a kabinet, ha csak egy pillanatra is komolyan veszi ezt a felvetést. S lassan kereshetnének valami irodalmi ösztöndíjat (10 éveset minimum) L. Simonnak, mondjuk Üzbegisztánban.

S kötetének borítóját majd megtervezi Zoboki.

Villogó könyv lesz…

 

Egy adósság törlesztése - megújul a Közlekedési Múzeum

2015. április 15-én bezár a Közlekedési Múzeum. Na nem kell megijdeni, nem örökre, csak amíg visszakapja a történeti külsejét. Aki esetleg nem ismerné az eredeti épületet – valószínüleg elég sokan vannak így – annak segítünk egy kis rögtönzött történelemórával:

1896-ban, a millennium évében – a Milleniumi ünnepségek fénypontjaként – május 2. és október 31. között a Városliget területén rendezték meg a nagyszabású Ezredéves Országos Kiállítást. Az ideiglenes pavilonokban Magyarország mutatkozott be a világ minden tájáról érkező érdeklődőnek. A kiállítás egyik impozáns épülete a Közlekedésügyi Csarnok volt, amely, akárcsak a kiállítás többi épülete, eredetileg csak ideiglenes jelleggel épült meg. Steindl Imre tanítványa, Pfaff Ferenc tervezte, aki romantikus-eklektikus stílusú épületet álmodott meg, a tekinteteket mágnesként vonzó hatalmas kupolával és Róth Miksa díszes üvegeivel. A világkiállításon mind a múzeum, mind a gyűjtemény a vártnál sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki, így adta magát a dolog, hogy akkor csak nem kéne lebontani.

4.png

Ma már nehéz elképzelni, de akkoriban tényleg bevett dolog volt, hogy ilyen kaliberű épületeket hipp-hopp felhúztak, aztán amikor már nem kellett, nekiestek a kalapáccsal. Szóval így alakult meg Európa egyik első műszaki-közlekedési múzeuma 1899-ben. Töretlen sikere egészen 1944-ig tartott, amikor második világégés menthetetlenül begyűrüzött Budapestre, és bombatalálatok érték a múzeumot. A háború után sajnos csak a romeltakarításra maradt erőforrás. 1954-ben a Fővárosi Tanács az épület teljes elbontásáról határozott, de végül szerencsére nem hajtották végre a halálos ítéletet, sőt! Meggondolva magukat, arról döntöttek, hogy szerényebb formában, de újra  kell nyitni a kiállítóteret. Az emblematikus kupolával együtt a komplett emeleti részt visszabontották, és a kor, hát mondjuk úgy “letisztult” épitészeti stílusában elkezdték felépíteni a múzeumot. 1966-ban nyitotta meg újra a kapuit, kicsi, földszintes épületében, és az 1979-85 közötti bővítése során nyerte el azt a szépnek éppen nem mondható külsejét, amit ma is ismerünk.

5.png

Kicsit sárga, kicsit savanyú, de mindenkinek fűződik hozzá valamilyen kellemes emléke akár gyerekkorából, akár, amikor a gyerekeit vitte oda. Visszakanyarodva tehát a Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló teljes történeti rekonstrukció miatt most három évre el kell búcsúznuk a Közlekedési Múzeumtól. Cserébe visszakapjuk a századfordulót idéző, lenyűgöző Pfaff féle épületet, amely belül kiegészül egy új, a térszint alatti 1000m2-es kiállítótérrel (összesen 8600m2), természetesen a mai modern kor igényeihez igazítva. Én, mint technofil apuka valószínüleg bérletes leszek!

7.png

Bódétlanítás

Április elsején a Liget-projekt  egy újabb állomásához érkezett. Elkezdték ugyanis bontani a parkot csúfító bódésort, mely 40 éve rohad fővárosunk egyik legkiemeltebb részén. Ha valaki nem ismeri a magyar közállapotokat, az azt hinné, hogy ezt az ötletet senki sem tudja ellenezni, hiszen az kinek hiányozna, hogy ronda, lelakott bódékból vásároljon gagyi műanyag játékokat, rövid ideig kitartó, viszont drága lufiállatokat, esetleg száraz, többnapos, ellenben szintén drága perecet.

bode1.jpeg

fotó: RTL

De persze itthon vagyunk. Egész kis kommentháború bontakozott ki az origo cikke alatt, mely fájdalmasan kiáltja a világba, hogy “sokan siratják a városligeti bódésort”. Elképesztő látni, hogy hogyan tudja egy alapvetően kormánykritikus híroldal azt megoldani, hogy egy nehezen megkérdőjelezhető ötletet mégis rossz színben tüntessen fel. Hiszen tegyük a szívünkre a kezünket, a bódéárusokon kívül nem fog ez senkinek sem hiányozni, főleg, ha a megújult ligetben kultúráltabb módon lehet majd kielégíteni a gyerkőcök kívánságait. Mert abban biztosak lehetünk, hogy ezt a szempontot nem fogják figyelmen kívül hagyni a fejlesztés során, mégiscsak állami bevételekről és munkahelyekről van szó.

Az árusoknak persze ez most fáj, ami teljesen érthető. Viszont belegondolva, inkább az a csoda, hogy ennyi időn keresztül árulhattak Budapest egyik leglátogatottabb részén sokszor kritikán aluli minőségű dolgokat úgy, hogy semmit nem kellett hozzátenniük az üzlethez. 40 év után azonban itt az ideje, hogy megújuljon a főváros egy újabb olyan szelete, ahol eddig még az előző rendszer “ékeibe” botolhattunk lépten-nyomon. Azt pedig senki nem mondta, hogy, ha lesznek új árusító helyek, oda nem pályázhatnak majd a mostani dolgozók.

bode2.JPG

fotó: blikk.hu

A Liget Budapest Projekt nem csak új múzeumok építéséről szól. Megújul benne a Nagycirkusz, bővül az Állatkert és (amit a kritikusok valamiért nem igazán emelnek ki soha) a költségvetés feléből (75 milliárd forint!) a Városliget is megkapja az a törődést, amiért politikai meggyőződéstől függetlenül már évtizedek óta kampányolnak a hozzáértők. Új lesz a teljes zöldfelület, ismét körbehajózhatjuk a Vajdahunyad-várát, lesz futókör, meg új játszóterek. És igen, ebbe a képbe a régi, rozsdás, szétrohadt bódék már nem illenek. Legyen ez a legnagyobb probléma itthon, és akkor sirathatjuk ezt is közösen… 

Így fogunk kinézni – Magyarok is a nyertesek között!

Elérkezett a nagy nap, felbontották a borítékokat és a 470 beérkezett pályázat közül a 11 tagú nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri kiválasztotta a Városliget, és Budapest arculatát is a jövőben meghatározó épületterveket.

Számunkra az egyik legnagyobb öröm, hogy a Fotómúzeum Budapest és Magyar Építészeti Múzeum nyertes terveit a MAGYAR Középülettervező Zrt. alkotta, gratulálunk nekik.