Hol lesz a kutya elásva?

2016.05.31.

A 444 teljes fegyverarzenálját beveti a Liget Projekt megtorpedózására. Az hagyján, hogy következetesen a Liget beépítéseként hivatkoznak rá, fél órás videoriportot készítenek Projekt vélt árnyoldalairól, amelyben kizárólag a Ligetvédőkkel beszélgetnek és 0, azaz nulla percet fordítanak arra, hogy a második oldal álláspontját bemutassák, most pedig a különböző civil csoportokat hergelik a projekt ellen. 

„Kutyafuttatókba zsúfolhatják a Városligetben sétáltatott több ezer kutyát” 

Ezzel a hitchkoki képpel sokkol a karizmatikus szerző, Sarkadi úr. Szinte magunk előtt látjuk, ahogy száz négyzetméteren tízezer kutya többszólamban nyüszít, ugat, felváltva fosik majd megeszi. Egyszóval bekövetkezik a régóta várt leszámolás a budapesti kutyatartókkal. Na itt nyomjuk be a pause gombot. 

Először is érdemes tisztázni, hogy a városi belterület közterületén 2010 óta csak pórázzal lehet kutyát sétáltatni, kivéve a kutyafuttatókat. Tetszik, nem tetszik, ez van. 

Egyébként csak margón kérdezem: mi értelme van nagy mozgásigényű kutyákat a belvárosban tartani? Komolyan. Reggel kirakja a barom a vizet meg a pedigrét pált, elmegy a gyárba, hazaesik este, azt leviszi a dögöt hadd mozogjon egy kicsit meg hugyozzon. Tudom, általánosítás, de rengetegen vannak így a belvárosban és ha valami, ez nettó állatkínzás. Zárójel bezárva. 

Szóval papíron eddig sem lehetett szabadon ereszteni a jószágot a ligetben, de a hatóságok jófejsége miatt nem büntettek. Azzal, hogy most dedikált kutyafuttatókat telepítenek nyilván változni fog a helyzet, de ha jól értem, pórázzal ugyanúgy bárhol lehet sétálni majd az ebbel mint eddig. Az pedig nem biztos, hogy ördögtől való gondolat, hogy jól elkülönüljenek azok a terek, ahol úgy lehet pihenni, hogy szabadon vannak a kutyák és azok, ahol csak pórázon lehetnek. 

Én például kifejezetten örülnék annak, ha tudnék úgy piknikezni a családdal, hogy szendvics evés közbe nem könyököljek kutyaszarba, vagy ha labdázok a kölkökkel ne rohanjon oda percenként egy jófej eb, hogy beszálljon. 

Hol és mekkorák lesznek majd ezek a futtatók? Nem lehet még tudni. Ahogy Baán többször is említette most körülbelül egy egyéves periódus következik, amely során a különböző szervezetek visszajelzései alapján finomhangolják a nyertes tájépítészeti pályázatot. Hogy mennyire nem érdemes szítani a feszültséget, azt az EB OVO Egyesület vezetőjének a reakciója is jelezte a provokatívnak szánt cikkben: „egyelőre nem izgulok, hogy gáz lesz”. A Zrt. tájékoztatása szerint a tájép. pályázat előkészítésébe is bevonták az EB OVO-t és a most következő egyeztetéseknél is számítanak rájuk. Úgyhogy tényleg nyugi, nem lesz gáz.

Így hazudik a 444 a Liget Projektről

A 444 egy közel fél órás riporttal teljes mellszélességgel beállt a Ligetvédők mögé. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha egy korrekt, tényszerű, mindkét felet megszólaltató anyag konklúziójaként foglalnának állást, de esetükben már rögtön az elején ítéletet hirdetnek, amit 26 percen keresztül különböző csúsztatásokkal próbálnak izzadtságszagúan alátámasztani. Korrigálunk. 

A videó megtekintéséhez kipihent állapotban kell nekikezdeni, mert a nyilatkozó sztárkertész, Megyeri Szabolcs mondatait kétszer kell meghallgatni, hogy egyszer megértsük.

De nem baj, vágjunk bele. Erős az indítás, azt mondja, hogy projektnek köszönhetően a ligetet szétszabdalják majd az utak, és valósággá válik a schnelleri jóslat: csak házak közötti parkrészletekké silányul a nagy egység. Valószínűleg a jóember még nem járhatott a ligetben, hiszen most pontosan ez a helyzet. Keresztbe 2x2 sávos troliút szeli ketté, hosszában a Kós Károly, alul az 56-osok tere, és ezek között is számos betonút darabolja a parkot. A Liget Budapest Projekt pontosan ezt fogja felszámolni, és visszaállítani az egységet, ezek kárára nő majd a zöldterület, de érdekes módon ezt elfelejtik megemlíteni. 

Megyeri Szabolcs sztárkertész és Papcsák Ferenc - mindenhova dörgölőzünk?

Ezután a sztárkertész úr előadja, hogy ma Magyarországon nincs olyan „zöldügyi” szakember, aki jó szívvel beállna a projekt mögé. Segítsünk rajta. Nem tudom, hogy Mőcsényi Mihály neve mond-e neki valamit, de ilyen elhanyagolható Kossuth-, meg Széchenyi-díjak mellett a magyar tájépítészeti oktatást is ő alapozta meg. De, hogy mást ne mondjuk a ligetet megújító és történelmi rehabilitációját célul kitűző tájépítészeti pályázatot támogatja a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata és a Magyar Tájépítészek Szövetsége, akik természetesen a döntést hozó zsűriben is helyet foglalnak. Na, ők is senkik. 

Ezután betérnek a Hungexpo épületeknél táborozó ligetvédőkhöz. Jól látható, a szerencsétlen, társadalom perifériájára szorult emberek végre valamilyen közösségi élményhez jutnak, így érthető, ha nem akarnak innen mozdulni. Szomorú látvány őket nézni, inkább vet fel ez szociális-ellátórendszerbeli kérdéseket, sem mint zöldügyi aggályokat. De, ha már ott volt a 444, megkérdezték őket, hogy szakmailag milyen kivetni valót látnak a projektben. „Hát, a Baán László.” „Kölcsönadta a képeket a Habonynak, meg az az esküvő, jaaaj.” „Ő politikus, nem szakember”. Meggyőző érvek? Aki ilyet mond, az nyilván az elmúlt tíz évben nem járt múzeumban, kár is lenne itt holmi Munkácsykkal, Hundertwasserekkel és Picassokkal dobálózni. 

Mielőtt elbóbiskolnánk, a jó kertész barátunk fülbemászó hangja ránt vissza minket az álomvilágból. Tényfeltárás következik. Kimentek a Hungária körútra, ahol egy szerencsétlen fát mutatnak be, ami a hatalmas környezeti terhelés miatt nem tudott rendesen megnőni, és szerinte a ligetbe ültetendő fákra is ez vár. A jó hírünk az, hogy egyrészt a Hungária körút mellett lévő viszonyok szerencsére nem állnak fenn a Városliget közepén, másrészt az átmenő és parkoló kocsiforgalom megszűnésével drasztikusan csökken a fákra nehezedő szennyezési nyomás. 

Ezt még a 444 is lebontaná

Újabb állásfoglalás következik: megy a hazugsággyár, élen a projekt honlapján látható „füllentő” felirattal: megújul a park, nő a zöldfelület. Hogy mi ebben a hazugság? Természetesen nem támasztják alá, csak sejtetik: ha a Zrt. mondja, az már igaz nem lehet. Ismét segítünk. A ligetben elhelyezendő épületek, a Zene háza és a Galéria valóban valamivel nagyobbak lesznek, mint a Hungexpo és a PeCsa. De. Köszönhetően annak, hogy az előbbi épületnél közel 7000 négyzetméter eddig elzárt; az 56-osok terén több tízezer négyzetméter, és a parkot átszelő felesleges betonutak felszámolásával szintén ezres nagyságrendben tudnak visszaadni területeket a parkhasználóknak és a természetnek. Persze, ez még csak ígéret, és nyilván azért füllentés, mert nem rímel a riportkészítő előzetes szándékaival. 

Ezután belebonyolódnak a zöldterület és a zöldfelület bonyolult kérdéskörébe. Vélelmük szerint ők tetten érték a Városliget Zrt. kommunikációját, mert az szerintük következetesen csak a zöldfelület növekedését propagálja (mert az szerintük egyet jelent a mélygarázst borító gyepszőnyeggel), de a kívánatos irány a zöldterület növekedés lenne. Egyrészt ajánlom figyelmükbe az alább olvasható definíciókat a Magyar Tájépítészek Szövetségének honlapjáról, hátha okosabbak lesznek, másrészt – tudom, hazudnak – a projekt gazdái többször elmondták, hogy nem mennek bele a zöldterület kontra zöldfelület vitába, hanem a biológiai aktivitás szigorú előírása alapján fogják a parkosítást véghezvinni. Ezek egzakt, mérhető és számon kérhető számok, amelyekbe természetesen nem fér bele az alibi zöldtető (egyébként melyik terveken látnak zöldtetőt, kezit csókolom?). De, hogy még konkrétabbak legyünk több mint 800 fát ültetnek a projekt során, mondanom sem kell, hogy ez nem hangzik el a videóban. (igaz, ez csak 20-al több, mint amennyit a kertész úr szeretne látni a felvételen) 

Zöldfelület: minden olyan terület, amelyet növényzet borít. Gyep és cserjeszinten a borítottság akkor teljes, ha az egyedek kitöltik a közöttük lévő, rendelkezésre álló életteret. Fák törzsének közvetlen közelében –ahol a gyep és cserjeszint életfeltételei nem adottak- a zöldfelület méretét az el nem burkolt gyökérzóna adja. Lombos fák esetében a zöldfelület méretét a szabadon hagyott, burkolattal nem fedett gyökérzóna területe adja. 

Zöldterület: A település beépítésre nem szánt területeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közterületei, kivételesen közhasználat céljára átadott területei. (közparkok, közkertek). 

Itt még a városligeti kacsák elfogyasztásától felpuffadt ligetvédő fiú, a mögötte meghúzódó évszázados tájépítészeti tapasztalatra támaszkodva kifejti, hogy az mennyire gáz már, hogy a városligeti tavat is beleszámolják a zöldfelületbe. Hát barátom, ha ezt tényleg el kell magyarázni, akkor nagy a baj. Elég legyen annyi, hogy növények is vannak benne. Meg halak. Ehetőek. 

A következő tíz percben a ligetvédők mindennapjait láthatjuk, ami akár a Trainspotting következő része is lehetne. Szinte mi is érezzük, ahogy a THC szétáramlik az ereinkben, és így már azon sem lepődünk meg, hogy az egykori Kertem művészbejárójából kiröppen egy medvenagyságú katicabogár, aminek egy  lódarázs volt az apukája. Igazi audiovizuális élmény, ami töményen összefoglalja, hogy miért volt óriási hiba bezárni az OPNI-t. 

Csak egy szokásos délután a ligetvédők táborában

Végezetül a zuglói testületi ülésről kapunk hangulatképeket, ahol megemlékeznek Karácsony polgármester látványos politikai vereségéről. Erre nem is fecsérelnénk a szót, inkább érdemes elolvasni a korábbi tudósításainkban (Zugló a Liget Projekt mellettZugló még mindig támogatCsaládi Karácsony a ligetben, Leszól a pártközpont a zuglói szociknak). 

Összességében tehát elmondható, hogy a videó inkább felfogható egy kortes beszédnek a ligetvédők mellett, sem mint egy, a tényeken alapuló, mindkét fél véleményét magába foglaló, hiteles tájékoztatásnak. És, hogy frappánsan válaszoljunk arra kérdésre, miért szükséges ennyi pénzt költeni a projekt kommunikációjára? Hogy még véletlenül se a 444-ből tájékozódjanak az emberek.

Ezeket a cikkeket olvastad már?