Nagyot szólnak a Néprajzi Múzeum költözés előtti programjai

2016.03.06.

A Néprajzi 2017 vé­gén köl­tö­zik ki a múzeumi funkciók ellátására csak nyomokban alkalmas Kúria épü­le­té­ből, és a Liget Budapest Projekt egyik zászlóshajójaként 2019-ben nyit­ja meg ka­pu­it az 56-osok terének lebetonozott részén helyet kapó új, minden igényt kielégítő épülete. A programok azonban addig sem állnak meg,  jö­vő év vé­gé­ig fo­lya­ma­tos ki­ál­lí­tá­sok­kal és prog­ra­mok­kal vár­ja a kö­zön­sé­get. Ezekről is tájékoztatta a sajtó munkatársait Kemecsi Lajos fő­igaz­ga­tó a Néprajzi Múzeum Napján, melynek legfontosabb híreit elhoztuk most Nektek. 

A főigazgató szom­ba­ti saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján fel­idéz­te, hogy a mú­ze­um a Liget Budapest Projekt ke­re­té­ben a Városliget szé­lén, az Ötvenhatosok te­rének lebetonozott részén kap majd he­lyet egy "min­den el­vá­rás­nak meg­fe­le­lő" új épü­let­ben, amely a ter­vek sze­rint 2019 au­gusz­tu­sá­ra ké­szül­het el. Az óriási gyűj­te­mény egy részét ugyan­ak­kor már a jö­vő év vé­gi be­zá­rás után el­kez­dik át­köl­töz­tet­ni a Szabolcs ut­cai egy­ko­ri kór­ház te­rü­le­tén - szintén a Liget Budapest Projekt égisze alatt - épü­lő, kor­sze­rű Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központba (amely nem mellesleg Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb ilyen típusú intézménye lesz, de hát tudjuk, ez egy megalomán, értéktelen projekt).

Addig sincs azonban megállás, a mú­ze­um több fon­tos ki­ál­lí­tás­sal is vár­ja a lá­to­ga­tó­kat. Március 27-ig lá­to­gat­ha­tó a mint­egy 450 ma­gyar kéz­mű­ves al­ko­tó és al­ko­tó­kö­zös­ség mun­ká­ját be­mu­ta­tó Élő nép­mű­vé­szet cí­mű ki­ál­lí­tás, a ma­gyar bet­le­he­mes nép­ha­gyo­mányt fel­ele­ve­ní­tő Betlehem - "nagy dol­gok a já­szol­nál tör­tén­nek" cí­mű tár­lat pe­dig szep­tem­ber 4-én zár.

Kemecsi Lajos

Az év vé­gig Torday Emil, ku­ta­tó kon­gói gyűj­té­sét be­mu­ta­tó, Két kon­ti­nens egy lé­lek­ben cí­mű izgalmas ki­ál­lí­tása lesz látható, majd az Angyalok és ko­po­nyák cí­mű tár­lat várja az érdeklődőket, amely ka­rá­csony­tól ha­lot­tak nap­já­ig mu­tat­ja be a "ke­vert jel­le­gű" me­xi­kói ün­ne­pe­ket több száz látványos pa­pír­dí­szen ke­resz­tül.

Az ideig év legfontosabb tematikája az 1956-os for­ra­da­lom 60. év­for­du­ló­ja, melyez kap­cso­lód­va a nem­ze­ti jel­ké­pe­ket be­mu­ta­tó tár­lat lesz látható, de a 2017-es be­zá­rá­sig két World Press Photo-kiállításnak is he­lyet ad majd az in­téz­mény, a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kap­cso­lód­va pe­dig Húzd rá ci­gány! - A "czi­gány ze­ne" Liszttől a hun­ga­ri­ku­mig cím­mel szer­vez­nek ci­gány­ze­ne-tör­té­ne­ti be­mu­ta­tót.

Az utol­só idő­sza­ki ki­ál­lí­tá­s a láb­be­lik vi­lá­gá­nak kul­tu­rá­lis sok­szí­nű­sé­gét mutatja be az elmúlt 140 év Kínától Észak-Amerikáig, Észtországtól Közép-Afrikáig gyűj­tött anyagok és tárgyak segítségével, amely egyben mú­ze­um "út­ra ke­lé­sét" is jel­ké­pe­zi.

Kemecsi Lajos el­mond­ta azt is, hogy az áp­ri­lis­ra tel­je­sen meg­úju­ló honl­ap lesz az a fe­lü­let, amely­nek se­gít­sé­gé­vel a mú­ze­um a zár­va tar­tás alatt is az em­be­rek lá­tó­te­ré­ben ma­rad­hat, hi­szen az ol­da­lon le­het majd tá­jé­ko­zód­ni kü­lön­bö­ző ván­dor­ki­ál­lí­tá­sa­ik­ról, prog­ram­ja­ik­ról. Ennek se­gít­sé­gé­vel lesz hoz­zá­fér­he­tő a Bartók Béla fo­no­gráf­hen­ge­res gyűj­té­se­it és le­jegy­zé­se­it tar­tal­ma­zó on­line ka­ta­ló­gus, ame­lyet az idei Bartók-év tisz­te­le­té­re ké­szí­tet­tek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nép­ze­ne tan­szé­ké­vel kö­zö­sen.

Az igaz­ga­tó be­szélt a Néprajzi Múzeum el­ső uni­ós tá­mo­ga­tás­sal meg­va­ló­su­ló DiverCity pro­jekt­jé­ről is, amely­ben olyan fi­a­ta­lok­nak mu­tat­ják be a mú­ze­u­mi te­re­ket, akik ko­ráb­ban so­ha nem lá­to­gat­tak ha­son­ló in­téz­ményt. A cél, hogy a kul­tú­rá­hoz va­ló hoz­zá­fé­rés bár­ki szá­má­ra el­ér­he­tő, hét­köz­na­pi gya­kor­lat le­gyen. A két­éves prog­ram so­rán hát­rá­nyos szo­ci­á­lis hely­ze­tű fi­a­tal fel­nőt­tek­kel és mig­ráns fi­a­ta­lok­kal dol­goz­tak a mú­ze­um szak­em­be­rei, ta­pasz­ta­la­ta­i­kat pe­dig ha­zai és kül­föl­di szak­mai na­po­kon osz­tot­ták meg. Ez év ta­va­szán a szak­em­be­rek te­ma­ti­kus vá­ro­si sé­tá­kat tar­ta­nak, ahol to­vább­ra is a sze­mé­lyes érin­tett­ség és hoz­zá­fér­he­tő­ség lesz a fó­kusz­ban. A pro­jekt zá­rá­sa au­gusz­tus­ban a Sziget fesz­ti­vá­lon lesz egy in­ter­ak­tív ki­ál­lí­tás ke­re­té­ben. 

Izgalmas időszaknak nézünk tehát elébe, mint ismeretes várhatóan 2016 májusában hirdetnek eredményt a Néprajzi új épületéről, amely tervezéséért tizenöt nemzetközi és magyar sztárépítésziroda szállt rigbe (köztük a pekingi olimpiai stadiont tervező Herzog & de Meuron, a kaliforniai Google-komplexum futurisztikus bővítését tervező Bjarke Ingels Group, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au, a Rem Koolhaas vezette OMA, Balázs Mihály és a BME Építészmérnöki Kar, a Napur Architect, valamint a Bánáti + Hartvig Építész Iroda). Addig is mindenkit arra bíztatunk, hogy egy jó kiállítás erejéig térjen be a Kúria épületébe.

 

Városligeti néprajz

Új elemmel gyarapodik blogunk. Most már nem csak a betűk és a fényképek, hanem a videóanyagok is segítenek eligazodni a városligeti fejlesztés és az új múzeumi negyed, időnként a szakmát háttérbe szorító, politikailag vezérelt háttérvilágában. Ahogy a KPMG-tanulmányt sikerült megszereznünk, továbbra is azon vagyunk, hogy első kézből tájékoztassunk minden lényeges lépésről, döntésről.

Most éppenséggel a legtöbbeket foglalkoztató kérdés nyomába eredtünk.

Mi lesz látható az új múzeumokban?

Szép a nemzetközi pályázat és még szebb, hogy anonim. Az meg a legszebb, hogy még maguk az intézményvezetők, illetőleg az elbírálók sem tudják, hogy melyik terv kinek az elképzelését tükrözi. Pedig mindent megpróbáltunk. Szép szóval és még szebbel is, de – örömteli – kudarcot vallottunk. Örömteli, mert így biztosan nem „csókos a csókosnak”, hanem szakmai alapon lesznek elbírálva a versenyművek. Nem tudtuk meg, hogy van-e magyar pályázó a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületére beérkezett 110 pályaműből továbbjuttatott 6 között.

Az, hogy mi nem tudjuk, az rendben van.

De az, hogy még Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója sem – az még inkább rendben lévőnek tetszik.

Reméltük, azt azért már tudja, hogy milyen koncepció mentén lesznek láthatóak a Néprajzi Múzeum jelenlegi kincsei, mert jelen pillanatban a gyűjtemény alig 1(!) százaléka látható. Mint kiderült egy új múzeumtípust szeretnének megvalósítani, nevezzük ezt társadalmi múzeumnak, amely képes válaszokat adni a jelen aktuális kérdéseire. Az adottságaik közel sem olyan rosszak, mint azt sokan gondolnák. A rendkívül gazdag magyar gyűjtemény mellett van egy közel 60 ezres, a világ minden tájáról származó nemzetközi gyűjteményük. Ez ad lehetőséget arra, hogy a magyar és az egyetemes kultúra értékeit összhangban, egymásra reflektálva mutassák meg – mindannyiunk kíváncsiságára és örömére.

Új sorozatunk első videó-interjúját még az egykori Kúriában vettük fel.

A következő hetekben igyekszünk mind az öt új múzeum kiállítási koncepciójáról ebben a formában is beszámolni. Tartalomhoz új formát találva.

Ezeket a cikkeket olvastad már?