Van, aki hűsöl és van, aki dolgozik

 

A tomboló nyár komoly üzemzavart okozhatott Horváth Csaba elméjében, melynek következtében elkezdett a Városliget lebetonozásáról vizionálni. Nem tudom, milyen empirikus tapasztalatai vannak Csabának a betonról, de annak idején, amikor otthon a kertben betonoztam nem lett több növény a kertben, nem lett több a zöld felület és a kis tavacskám sem újult meg, ellentétben a ligettel, ahol ilyen fejlesztések indulnak most el. Na, mindegy is, feltehetően csak vágyálmai kivetüléséről lehet szó, vigasztalódjon azzal, hogy megint majdnem főpolgármester lesz.

Ilyen pokoli időben még a Civil Női Kormány is a kormányüdülőjében hűsöl, ellentétben a Liget Budapest zsűrijével, akik egy percet sem pihenve kiértékelték a mintegy félezer beérkezett pályázatot, amellyel lezárult az építészeti tervpályázat első fordulója.

Egy kivétellel mindegyik múzeumhoz sikerült öt-hat tervet kiválasztani, amelyek nem csak építészeti megoldásaiban különlegesek, de a városligeti környezethez is idomulnak, figyelembe véve a huszonegyedik században elvárható fenntarthatósági és technológiai kritériumokat.

Az Új Nemzeti Galéria-Ludwig múzeum –ra nem érkezett igazán átütő erejű pályázat, de a zsűri öt munkából kiválasztott olyan részelemeket, amelyek önmagukban állva is egyedülállóak és megvalósításra érdemesek. Nagyon tehát nem kell túl dramatizálni a dolgot, egyszerűen csak arról van szó, hogy úgy gondolták a legjobb ötleteket felhasználva érdemes még egy kört futni, hogy egy igazán ikonikus, a gyűjteményhez kívülről-belülről méltó, a ligethez tökéletesen illeszkedő tervet kapjanak. Várhatóan augusztusban új pályázat kerül kiírásra decemberi határidővel, így az eredeti ütemtervet az nem befolyásolja.

A többi épület tekintetében a második forduló szintén augusztusban startol, itt a kiválasztott pályamunkák még részletesebben kidolgozásra kerülnek, így év végére mindegyik épület elnyeri végleges formáját, amelyeket már a közönség is megismerhet.

Kipofázott magánmondat

 

Tegnap a CivilZugló Egyesület, és a Civil Női Kormány (nem röhög, ott volt a környezetvédelmi miniszterük is!) pikniket szervezett a Városliget n+1 –ik megmentéséért. Várnai úr nyitóbeszédében egyből robbantotta a bombát: összegyűlt 10.000 tiltakozó aláírás a liget rehabilitációja ellen. Utána ismét elmondta, hogy őket bizony soha nem hallgatják meg, véleményüket nem veszik figyelembe, de egy perc múlva magára cáfol, és azzal dicsekszik, hogy az ő nyomásukra áthelyezték az új épületeket az 56 –osok terére, és nem épül meg a tudásközpont és a mesepark. Arról az aprócska tényről is megfeledkezik, hogy egy nappal korábban tartott a főváros partnerségi egyeztetést, ahol az ő szervezetük is elmondhatta a véleményét. Az ilyen típusú memória zavarokra találta fel az orvostudomány a Cavintont.

hadtest2.jpg(a tiltakozó had)

Várnai továbbá pikáns háttér információt is megosztott, neki bizony egy „folyosói beszélgetésen” elismerte Finta Sándor fővárosi főépítész, hogy a Liget Projekt egy baromság, és ő alattomban belülről fogja fúrni azt, mert nyíltan nem meri vállalni a véleményét. Na, kérem itten tettenérés történt, 1984 –et írunk és a gondolatrendőrség a főépítésztől kezdve a polgármestereken át mindenkit sakkban tart, hogy az ördög tervezte múzeumokkal elvegye a lakosságtól a zöldfelületét, ráadásul hidrogeológiai tanulmányok nélkül. Arról sajnos nem tudtuk meg a véleményét, hogy idén a FŐKERT kitakarítja a városligeti tavat, felújítja a napozóstégeket, az iskolások játszóterét, a padokat, növeli a szemetesek számát és 4000 növényt telepít. Pedig ez lehet érdekelte is volna azt 35-40 jelenlévőt.

 hcs2.jpg(Várnai és Horváth Csaba)

Horváth Csaba megjelenése tovább borzolta a kedélyeket, de jobban belegondolva kik mások menthetnék meg Budapest tüdejét, mint a damurolandi paradigmákat követő Várnai, a balliberális város rehabilitáció szedett szemöldökű szimbóleuma, és a Civil Női Kormány Környezetvédelmi Minisztere. Nyilvánvalóan buzgóságuk mögött az októberi választások húzódnak, ahogy Várnai egy interjújában sejteti, szívesen összefogná Zuglóban ballib oldalt, a helyi női lakosság nagy örömére.

 

 

Érvek helyett magányos magamutogatás

 

Városliget Város Vár címmel a Magyar Urbanisztikai Társaság tegnap délután, kora este meghívott előadók segítségével igyekezett több szakma szemüvegén keresztül érdemi vitát folytatni a Városliget jövőjéről. Ha nincs ott az LMP-ből asszonyverés gyanúja miatt kizárt, most éppen Civil Zuglós Várnai László, akkor talán el is érték volna céljukta. De ott volt. (Erről picit később).

A FUGA apró kiállító termét hamar megtöltötték vendégek, jórészt ifjú egyetemisták és az építész szakma képviseltette magát, akiket a kíváncsiság mellett az igényelhető 1,5 kreditpont is a rendezvényre vonzott.

Körmendy Imre elnök bevezetője után rövid 10-15 perces előadások következtek, amelyek igyekeztek más és más szakterület felől körüljárni a témát. Voltak érdekes információk a Városliget történetéről is, de a több mint két és fél órás időtartam alatt lényegében a korábbi kritikákat ismételték el a hozzászólók.

IMG_7711.jpg

Az előadók részéről a Liget Budapest Projekt ellen elhangzott leggyakoribb érv – a vélt csökkenő zöld felületek mellett - az volt, hogy miért kell egy helyre koncentrálni ennyi múzeumot, és miért nem Budapest jórészt peremvidékén fekvő elhanyagolt, használaton kívüli épületeiben, tereiben kerülnek szétszórásra, úgynevezett barnamezős beruházásként. Nem vitatva az előadók szakértelmét, de talán ideje lenne a szakmának túllendülnie ezen a kérdésen. Egyrészt egyáltalán nincs semmi garancia arra, hogy a múzeumok decentralizált elhelyezése valóban képes újra életet lehelni egy környékbe (lásd Nemzeti Színház), másrészt számos nemzetközi példa mutatja, hogy a múzeumok koncentrált elhelyezése igenis működőképes lehet, meghatározva a város arculatát. Itt érdemes megjegyezni, hogy ehhez a múzeumok jelenlegi gyűjteményeit át kell gondolni, hogy hosszú távon is képesek legyenek fenntartani az érdeklődést.

El kell fogadni, hogy a helyszín adott és inkább arról kell(ene) beszélgetni, hogyan tudjuk a kulturális célokra emberemlékezet óta nem látott forrásokat úgy elkölteni, hogy a liget visszanyerje közparki funkcióit szimbiózist alkotva a körülötte létrejövő múzeumokkal. Erre igyekezett választ adni Albrecht Ute prezentációja, aki a fővárosi képviseletében bemutatta a készülő városligeti szabályozás sarokpontjait megerősítve, hogy a zöld felületek aránya a korábbi 61 százalékról 65 –re  (valós zöld felületről van szó, nem épület felszínről), míg a beépíthetőség 7 százalékban maximalizálódik. Többször elmondta, hogy minden ágáló megértse: a beruházás meg fogja őrizni a liget növényvilágát, különös tekintettel az itt elhelyezkedő ősfákra. Egyedüli kivétel a Nemzeti Galéria helyszíne, amely a PECSA helyét foglalja majd el, itt le kell majd csípni egy picit a zöld felületből.

IMG_7733.jpg

Az rendezvényt a kritikus, de kulturált hangnemű előadások jellemezték, egészen a végéig, amikor is Várnai László zuglói önkormányzati képviselő égve a tettvágytól belekezdett politikai performanszába, és aláíró íveket osztott a Városliget megmentéséért. Egészen kínos és méltatlan jelenet volt, a szervezők is szóvá tették, hogy nem ez volt a rendezvény célja. Ráadásul ezzel az amúgy legitim érvekkel érkező, párbeszédben reménykedő előadókat hiteltelenítette el. Nehéz elhinni neki, hogy a budapestiek (zuglóiak) érdekeit képviseli. Sokkal inkább tetszett a magamutogató fontoskodása saját politikai pecsenye sütögetésének.

Azért bízunk abban, hogy a június 12–én folytatódó partneri egyeztetés segíti a feszkók enyhítését. A Főváros részéről mindenesetre érzékelhető a szándék, a megfontolandó kritikákat már be is építettek a koncepcióba.

Tényleg, most komolyan: miért akkora baj, hogy egy kultúrváros jön létre a városban? Kevesebbek, vagy többek leszünk-e általa?

Szerintem…

Hátha erre is választ kapunk nemsokára.

 

IMG_7738.jpg

IMG_7725.jpg

IMG_7716.jpg

IMG_7740.jpg

Fotó: Bono

 

Zöldülünk!

 

Habár a Kúria devizahiteles döntése üdvözlendő és nagyszerű hír, nem szabad, hogy elhomályosítsa a nap másik jó hírét, a Baán és Tarlós által jegyzett Városligeti Építési Szabályzat tervezete rögzítené, hogy a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd a városligeti park zöldfelülete.

Idézet a közleményből: 

"A most elkészült szabályzat tervezete előírja a meglévő faállomány fokozott védelmét, továbbá a zöldterület folyamatos rehabilitációját. A tervezetben szerepel még a Városligeti-tó vízfelületének helyreállítása, úgy, hogy a Vajdahunyad Vára újra körbecsónakázható legyen. A szabályzat előírja a park forgalmi és környezeti terhelésének csökkentését is, a Kós Károly sétányon áthaladó gépjárműforgalom megszüntetésének lehetőségével és a Ligeten belüli parkolás megszüntetésével. Ez utóbbit a park szélein és a volt Vidámpark szélén építendő parkolóház és mélygarázsok váltják majd ki."   "A Városligetben az új épületek létrehozása és a zöldterület fejlesztése egyszerre valósul majd meg. A Liget Budapest Projekt keretében felépülő öt új épület a park szélein, illetve a Ligetben található, de lebontásra ítélt építmények helyén épül fel, megóvva a park zöldfelületét. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a FotóMúzeum Budapest az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontásra kerülő volt Hungexpo-irodák helyén, míg az Új Nemzeti Galéria  - a mostani szabályozási tervnek megfelelően - nagyrészt a lebontandó Petőfi Csarnok helyén épül majd fel." Végre eltűnik a rengeteg autó mellett a már új korában is ocsmány, de mára vállalhatatlanul lepusztult PECSA. Számomra már ezért az egy dologért is megéri a Liget Budapest projekt, hát még, hogy régi álmomat megvalósítva a Vajdahunyad várát körbecsónakázhatom a családdal. Remélem, hogy mire sor kerül a megvalósításra nem fogy el a lendület, és nem járunk úgy mint ez előző vezetés alatt a kormányzati negyeddel. Fontos eleme a mai közleménynek, hogy partnerségi egyeztetés keretében lehetséges észrevetéleket, javaslatokat tenni. Arra bíztatok mindenkit, hogy éljenek a lehetőséggel. Kapcsolódó linkek: Közlemény Tájékoztató a Városligeti Építési Szabályzat tervezetének egyeztető tárgyalásáról Tájékoztató a Városligeti Építési Szabályzat készítéséről

Ezeket a cikkeket olvastad már?