OLOF PALME SZELLEME A BICIKLISEKBE KÖLTÖZÖTT

Büszkén hirdetik a kerékpárosklub emberei, hogy tárgyalni voltak a Városliget Zrt.-ben, jól az asztalra vertek: megmarad az Olof Palme sétány, nem vágják át Budapest biciklis szívén keresztül vezető vaszkuláris eret. Tehát elmarad a szívroham, de a test attól még beteg marad. Mindegy, a lényeg, hogy boldogok a kerekesek. 

Kérdés, hogy a liget megújításának hosszútávú folyamatában ez jó kompromisszum-e. Szerintem nem. Nyilván egyeztetni kell mindenkivel, ez nem is kérdés, hanem kötelezettség. De nem szerencsés, hogyha valaki elsírja magát, akkor a Zrt. abban a pillanatban rohan a zsebkendővel megvigasztalni. Számtalanszor láttuk már, hogy jószándékkal ment a kisujj, ment...ment, aztán a karjánál fogva rántották a mélybe. Ma a biciklisek, holnap a rovargyűjtők egyesülete, utána a korcsolyaélezők szakszervezete és a vége az lesz, hogy a sok bába között elvész a gyerek. 

Egyébként meg a francnak kell, hogy a biciklisek ezerrel szlalomozzanak az emberek között át a ligeten, nyilván terveztek nekik a tájépítészek új utakat, van a cangán kormány, oda tudnak vele menni. Ráadásul azt az ócska szockó mementót akarják megmenteni, amin párosával járnak fel-alá Sztálin születésnapi trolijai, indokolatlan szélességben. Ne a nyuszika lőjje már seggbe a vadászt! 

Hol lesz a kutya elásva?

2016.05.31.

A 444 teljes fegyverarzenálját beveti a Liget Projekt megtorpedózására. Az hagyján, hogy következetesen a Liget beépítéseként hivatkoznak rá, fél órás videoriportot készítenek Projekt vélt árnyoldalairól, amelyben kizárólag a Ligetvédőkkel beszélgetnek és 0, azaz nulla percet fordítanak arra, hogy a második oldal álláspontját bemutassák, most pedig a különböző civil csoportokat hergelik a projekt ellen. 

„Kutyafuttatókba zsúfolhatják a Városligetben sétáltatott több ezer kutyát” 

Ezzel a hitchkoki képpel sokkol a karizmatikus szerző, Sarkadi úr. Szinte magunk előtt látjuk, ahogy száz négyzetméteren tízezer kutya többszólamban nyüszít, ugat, felváltva fosik majd megeszi. Egyszóval bekövetkezik a régóta várt leszámolás a budapesti kutyatartókkal. Na itt nyomjuk be a pause gombot. 

Először is érdemes tisztázni, hogy a városi belterület közterületén 2010 óta csak pórázzal lehet kutyát sétáltatni, kivéve a kutyafuttatókat. Tetszik, nem tetszik, ez van. 

Egyébként csak margón kérdezem: mi értelme van nagy mozgásigényű kutyákat a belvárosban tartani? Komolyan. Reggel kirakja a barom a vizet meg a pedigrét pált, elmegy a gyárba, hazaesik este, azt leviszi a dögöt hadd mozogjon egy kicsit meg hugyozzon. Tudom, általánosítás, de rengetegen vannak így a belvárosban és ha valami, ez nettó állatkínzás. Zárójel bezárva. 

Szóval papíron eddig sem lehetett szabadon ereszteni a jószágot a ligetben, de a hatóságok jófejsége miatt nem büntettek. Azzal, hogy most dedikált kutyafuttatókat telepítenek nyilván változni fog a helyzet, de ha jól értem, pórázzal ugyanúgy bárhol lehet sétálni majd az ebbel mint eddig. Az pedig nem biztos, hogy ördögtől való gondolat, hogy jól elkülönüljenek azok a terek, ahol úgy lehet pihenni, hogy szabadon vannak a kutyák és azok, ahol csak pórázon lehetnek. 

Én például kifejezetten örülnék annak, ha tudnék úgy piknikezni a családdal, hogy szendvics evés közbe nem könyököljek kutyaszarba, vagy ha labdázok a kölkökkel ne rohanjon oda percenként egy jófej eb, hogy beszálljon. 

Hol és mekkorák lesznek majd ezek a futtatók? Nem lehet még tudni. Ahogy Baán többször is említette most körülbelül egy egyéves periódus következik, amely során a különböző szervezetek visszajelzései alapján finomhangolják a nyertes tájépítészeti pályázatot. Hogy mennyire nem érdemes szítani a feszültséget, azt az EB OVO Egyesület vezetőjének a reakciója is jelezte a provokatívnak szánt cikkben: „egyelőre nem izgulok, hogy gáz lesz”. A Zrt. tájékoztatása szerint a tájép. pályázat előkészítésébe is bevonták az EB OVO-t és a most következő egyeztetéseknél is számítanak rájuk. Úgyhogy tényleg nyugi, nem lesz gáz.

Egyszerűbb lenne lebetonozni az egészet

Bemutatták a Városliget győztes parktervét, amely kedvező visszhangot kapott. De azért vannak persze fanyalgók is, naná. Főleg olyanok, akiket hívtak egyeztetni, csak éppen nem mentek el. Most meg nyafognak. Mint a Magyar Kerékpárosklub, amely szerint a terv megszüntetné az Olof Palme sétányt, amely szerintük fontos ütőere a budapesti bringaforgalomnak. Harcolnak a betonért. 

Jó, de mégsem. Nagyjából ennyiben összegezhető a cangások véleménye, meg abban, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha ők találnák ki, építenék meg, ellenőriznék és még hídpénzt is szedhetnének – de a beruházás terheit viselje az állam.

Most ilyen

Kicsit sok ez már.

Miközben ment az össznépi zöld nyivákolás (lám, a végeredmény közel 68 százalékos zöldfelület, s most nagy a kuss garaiklárikáéknál meg szabórebekkáéknál), arról senki nem beszélt, hogy a Liget kisállatvilágának, növényvilágának legnagyobb ellenségei, gyilkosai éppen a kerékpárosok. Bumm. Nem én, hanem egy, a Ligetben hosszú évek óta kerékpározó ismerősöm mondja ezt.

Erre mi a válaszuk? Politikát csináltak ebből is. Mert az indexes kerékagy cikke alapján hiába volt a hívó szó, nem mentek el az előzetes egyeztetésekre véleményüket elmondani. De ahogy meglett a döntés, egyből támadtak.

Elegánsan, utólag.

Sokan örülünk annak, hogy végre lezárult ez a nemtelen szappanopera a Városliget rehabilitációjával és nemzetközi hírű tervezők új épületeivel kapcsolatban. Szép lesz, jó lesz. Aki látta a kisfilmet arról, hogy miként fog kinézni, annak nincs miről magyarázni.

Nyilván a Zrt. sem olyan hülye, hogy kizárja a biciklisforgalmat a ligetből, főleg, hogy számos kerékpáros utat tartalmaz a nyertes tájépítészeti pályázat. Annak, hogy ezek nem 10-12 méter széles „sztrádák”, ahol szélsebesen cikáznak az emberek között, a babakocsikkal, gyerekekkel sétáló családok örülhetnek a legjobban. Egyébként ha az Olof sétány megmaradna, keresztezné a tervezett futókört is, ami újabb konfliktusokhoz vezetne. Előlegezzük meg a Garten Studio szakembereinek a bizalmat, nem először látnak ilyet.

De a nép már csak olyan, hogy semmi sem jó. Most a kerékpárosok, holnap meg majd a mindegykik fognak nyavalyogni, hogy ne szűnjön meg a Kós Károly sétány betonja, mert hol mennek akkor az autók az autópályára.

Igazuk van. Egyszerűbb lett volna lebetonozni az egész ligetet a kerékpárosok, autósok és a trolisok kedvéért. 

Látványos videó az új Városligetről

Izgalmas hét áll mögöttünk, nem győztük kapkodni a fejünket a Városliget jövőjével kapcsolatos hírek után. Kedden kiderült, hogy a teljes nemzetközi építészvilág sztárjait lekörözve a magyar Napur konzorciumának terve alapján kap új otthont a Néprajzi Múzeum, csütörtökön pedig megtudtuk, hogy Nebbien Henrik szellemiségében a Garten Studió elképzelései alapján kap új köntös a park.

Ezzel gyakorlatilag minden lényeges kérdés eldőlt, a Liget Budapest Projekt összeállt, teljes pompájában ragyog.

Hogy ízelítőt kapjunk abból, milyen egységet fognak együtt alkotni az eddig csak önmagukban bemutatott projektelemek, a Városliget Zrt. az alábbi látványos animációt állította össze. Impresszív!

Liget marad a liget – Nebbien visszatér

Ma felkiáltójellé egyenesedett a Városliget jövőjével kapcsolatos legnagyobb és legfontosabb kérdőjel: eredményt hirdettek a park megújítását céljául kitűző tájépítészeti pályázaton, amelyet a kétharmadában tájépítészekből álló zsűri egyhangú döntése alapján a Garten Studió munkája nyert. 

Mielőtt részletekbe belemennénk, a habos szájú emberkék pulzusát csökkentendő érdemes deklarálni: a terv a korábban vállalt 65 százaléknál is jobban növeli a zöldfelületek arányát, amely így várhatóan 67-68 százalék környékén fog beállni. Ez magában foglalja a közel 1000 fa ültetését, és a meglévő, de beteg növények kezelését.

A pályázat – nagyon helyesen – a Városliget atyjának, Nebbien Henriknek a tervéhez nyúlt vissza: ahol lehetséges, igyekszik az eredeti, közel 200 éves elképzeléseknek megfelelően helyreállítani a parkot, ahol pedig az nem megvalósítható, a legkorszerűbb kortárs  tájépítészeti megoldásokat választotta.

A felülnézeti ábrán jól láthatóan visszaköszönnek a jellegzetes, organikus, nyújtott ellipszisekre emlékeztető parkegységek.

Újra lesz Páva sziget, bővül a csónakázó tó, de egy új dísz tó is beékelődik a Galéria és Nagyrét közé. 

A park déli sarkán megújult sportpályák, Budapest legnagyobb játszótere és egy 2 kilométeres futókör is törleszti a főváros adósságát az egészséges életmódot űzők felé. 

A Dózsa György úttal párhuzamosan pedig már az egykori  56-osok terén egy gyönyörű, vizes, növényes szigetekkel szétszabdalt promenád írja alá a macskakövek végrendeletét.

A terv a lehető legszigorúbban száműzi a Városligetből a gépesített forgalmat, megszűnik az Olof Palme sétány és visszakapják a gyalogosok a Kós Károly sétányt is. A ligetet átszelő kisebb, de indokolatlan betonutacsáknak és a kerekesszékeseket életét megkeserítő szintkülönbségeknek szintén búcsút inthetünk. 

Óriási rózsa- és botanikus kert várja majd a széplelkűeket, a kutyák örömét pedig futtatók fogják szolgálni.

A Liget Budapest Projekt festményére a zseniális új néprajzi múzeum helyezte el az utolsó ecsetvonásokat, a tájépítészeti pályázat pedig egy gyönyörű, patinás keretbe foglalta azt, így teljes a kép. 

Ennek ismeretében elmondható, hogy mindenki örömét fogja szolgálni az új Városliget: a gyerekeknek, a felnőtteknek, az időseknek, a családoknak, a szerelmes pároknak, a kerekes székeseknek, a kutyásoknak, a sportolni vágyóknak, biciklizőknek, a piknikezőknek. 

De mind közül a legfontosabb, hogy végre van gazdája a Városligetnek. A nyertes pályázat megvalósításával ismét egy olyan fenntartható pályára állhat a park, hogy száz év múlva unokáinknak ne kelljen újra ezeket a harcokat megvívnia.

Magyar iroda verte a nemzetközi sztárokat – így fog kinézni az új Néprajzi

Fehér füst szállt fel a kúria épületéből, a magyar Napur Kft. vezette konzorcium nyerte az új Néprajzi Múzeum tervezésére kiírt anonim, meghívásos nemzetközi tervpályázatot, így az általuk megálmodott épület várja majd az évtized végén a látogatókat az 56-osok terén. 

Óriási hír ez, hiszen a nemzetközi építész társadalom elitje versenyzett egymással a Bjarke Inkels Group-tól (BIG) a Pritzker-díjas Zaha Hadid-ig. A fanyalgók bundát sem kiállthatnak, nem lejtett a pálya, mert a lebonyolítás az elejétől a végéig névtelen volt, és a bíráló bizottságban is vegyesen kaptak magyar és külföldi szaktekintélyek helyet. 

Kijelenthetjük tehát, hogy a magyar építész szakma felnőtt a világelithez és igen, képesek vagyunk ikonikus és nem csak esztétikai, hanem múzeumtechnológiai és fenntartási szempontok alapján is világraszólót alkotni. A Liget Budapest Projekt nélkül ezt sem tudtuk volna meg egyhamar. 

De elég az ömlengésből, lássuk a tervet. 

A felszín felett egy nagyon lágyan ívelt, nyújtott félkör emelkedik ki, amelynek a két szélén éri el az épület a legnagyobb magasságát. Ezekre a lejtőkre apró parkokat álmodtak meg a tervezők, ezek egyfajta függőkertként csábítják be az arra járókat. Az már a képek alapján is látszik, hogy ez egy egészen különleges közösségi tere lesz majd a ligetnek, ahová szívesen kiülsz a haverokkal egy bambira. És ami a legjobb, hogy nem kell hozzá jegyet váltani, bárki felmehet. 

Az első szó, ami eszembe jut: aztaku%va. Megvan a wow érzet, ami egyből felébreszti az ember kíváncsiságát, közel akarok menni hozzá, be akarok menni, meg akarom mutatni a többieknek is. 

Középen az épület lefele tartó íve eléri a talaj szintjét, így teljesen átláthatóvá válik és ráirányítja a figyelmet a vaskefére, mondhatjuk, hogy újra értelmezi azt. 

A múzeumi funkciókat ellátó helyiségek mind a térszint alatt kaptak helyet, így tud a múzeum szelíden, nem zavaróan belesimulni parkba. További jó hír, hogy a zsűri bírálata szerint a terv mind fenntarthatósági, mind múzeológia funkciók szempontjából is a legjobb lett. 

Nehéz kivetnivalót találni a nyertes pályázatban, maximum annyit, hogy egyetlen fát sem kell kivágni a megépítéséhez. Erre jobban odafigyelhettek volna. 

A Liget Budapest Projekt kirakósa így szépen-lassan összeáll, már csak a tájépítészeti pályázat hiányzik, hogy a teljes képet lássuk.

A további helyezettek megtalálhatóak a projekt honlapján.

A pandákat is kiirtják a Városligetből

2016.05.12.

Ma reggel a ligetvédők egy maroknyi csoportja kiegészülve a híres zuglói öklözővel, Várnai Lászlóval úgy gondolták, hogy nincsenek eléggé jó erőben, és edzés gyanánt áthozták a „beteszda” kórháznál visszavágott faágakat a Városliget Zrt. irodájához, hogy sokkolják a köz véleményét. 

A testépítés és az izmok ellazítása után gyors sajtótájékoztatót is tartottak, ahol elmondták: feljelentést tesznek állatkínzásért, és egyébként is fővárosszerte vadászik mindenki a fákra, meg „Kína városa után(sic!!!) Budapest a második legszennyezettebb város”. Az különösen kedves rész volt, hogy a ligetvédők részéről Csák Gergely, a szegény ember Szigetvári Viktora a Városliget Zrt.–t teszi felelőssé a fa balesetveszélyessé válásáért. 

Mi van? Azért ahhoz elég sokszor és rendszeresen kell tudatot módosítani, hogy azt gondolják Baánék már az időjárást is tudják befolyásolni. 

Hogy nyomatékot is adjanak a mondanivalójuknak egy pandajelmezbe öltözött félkegyelműt ültettek a rönkökre, amivel nem igazán értem, hogy mit akartak üzenni, de tökéletesen illeszkedik a ligetvédők táborában megidézett sáskatestű katicalódarázshoz. Ez a fajta exhibicionizmus egyébként orvosi kérdéseket is felvet. 

Erre a látványra nincsen magyarázat - vajon a fáktól lakott ilyen jól?

Az egész történettel csak annyi a bibi, hogy a szóban forgó fakivágáshoz se a Liget Budapest Projektnek, se a Városliget Zrt.–nek semmi köze nem volt (ahogy arról a sajtó is beszámolt). 

Azok ugyanis a hétfői erős szélben rongálódtak meg úgy, hogy súlyos ágak fityegtek a levegőben. Ilyenkor nem nagyon lehet mérlegelni: az emberek testi épsége az első, le kell vágni mielőtt valakit agyonüt. Ezt Várnai nagyon jól tudja, és azzal is tisztában kell lennie, hogy ezt a Főkert csinálja saját hatáskörben, mert ez a dolga. Ha meg mégsem tudja, akkor felmerül a kérdés, hogy ilyen tudáshiánnyal hogyan tudja Zugló polgárait képviselni a testületben? 

A fent látható Panda egy közeli rokona a ligetvédők táborában

Az, hogy szegény madárfiókák is áldozatul estek valóban nagyon sajnálatos és elfogadhatatlan, de ez szakmai kérdés, amit a Főkert Zrt.–nek kell a saját háza táján belül rendbe tennie. 

A jó zöld barátaink egyébként csak azt felejtik el, hogy tevékenységük során folyamatosan más fa%ával verik a csalánt. Tök jó, hogy ők ott eltáborozgatnak, király a buli, meg most már jóformán csak az ő engedélyükkel lehet belépni a ligetbe, de valakinek akkor is vállalnia kell a felelősséget a parkban történő dolgokért. Akkor is, ha velük van valami a táborban, és akkor is ha agyonüt valakit egy faág. 

Így hazudik a 444 a Liget Projektről

A 444 egy közel fél órás riporttal teljes mellszélességgel beállt a Ligetvédők mögé. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha egy korrekt, tényszerű, mindkét felet megszólaltató anyag konklúziójaként foglalnának állást, de esetükben már rögtön az elején ítéletet hirdetnek, amit 26 percen keresztül különböző csúsztatásokkal próbálnak izzadtságszagúan alátámasztani. Korrigálunk. 

A videó megtekintéséhez kipihent állapotban kell nekikezdeni, mert a nyilatkozó sztárkertész, Megyeri Szabolcs mondatait kétszer kell meghallgatni, hogy egyszer megértsük.

De nem baj, vágjunk bele. Erős az indítás, azt mondja, hogy projektnek köszönhetően a ligetet szétszabdalják majd az utak, és valósággá válik a schnelleri jóslat: csak házak közötti parkrészletekké silányul a nagy egység. Valószínűleg a jóember még nem járhatott a ligetben, hiszen most pontosan ez a helyzet. Keresztbe 2x2 sávos troliút szeli ketté, hosszában a Kós Károly, alul az 56-osok tere, és ezek között is számos betonút darabolja a parkot. A Liget Budapest Projekt pontosan ezt fogja felszámolni, és visszaállítani az egységet, ezek kárára nő majd a zöldterület, de érdekes módon ezt elfelejtik megemlíteni. 

Megyeri Szabolcs sztárkertész és Papcsák Ferenc - mindenhova dörgölőzünk?

Ezután a sztárkertész úr előadja, hogy ma Magyarországon nincs olyan „zöldügyi” szakember, aki jó szívvel beállna a projekt mögé. Segítsünk rajta. Nem tudom, hogy Mőcsényi Mihály neve mond-e neki valamit, de ilyen elhanyagolható Kossuth-, meg Széchenyi-díjak mellett a magyar tájépítészeti oktatást is ő alapozta meg. De, hogy mást ne mondjuk a ligetet megújító és történelmi rehabilitációját célul kitűző tájépítészeti pályázatot támogatja a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata és a Magyar Tájépítészek Szövetsége, akik természetesen a döntést hozó zsűriben is helyet foglalnak. Na, ők is senkik. 

Ezután betérnek a Hungexpo épületeknél táborozó ligetvédőkhöz. Jól látható, a szerencsétlen, társadalom perifériájára szorult emberek végre valamilyen közösségi élményhez jutnak, így érthető, ha nem akarnak innen mozdulni. Szomorú látvány őket nézni, inkább vet fel ez szociális-ellátórendszerbeli kérdéseket, sem mint zöldügyi aggályokat. De, ha már ott volt a 444, megkérdezték őket, hogy szakmailag milyen kivetni valót látnak a projektben. „Hát, a Baán László.” „Kölcsönadta a képeket a Habonynak, meg az az esküvő, jaaaj.” „Ő politikus, nem szakember”. Meggyőző érvek? Aki ilyet mond, az nyilván az elmúlt tíz évben nem járt múzeumban, kár is lenne itt holmi Munkácsykkal, Hundertwasserekkel és Picassokkal dobálózni. 

Mielőtt elbóbiskolnánk, a jó kertész barátunk fülbemászó hangja ránt vissza minket az álomvilágból. Tényfeltárás következik. Kimentek a Hungária körútra, ahol egy szerencsétlen fát mutatnak be, ami a hatalmas környezeti terhelés miatt nem tudott rendesen megnőni, és szerinte a ligetbe ültetendő fákra is ez vár. A jó hírünk az, hogy egyrészt a Hungária körút mellett lévő viszonyok szerencsére nem állnak fenn a Városliget közepén, másrészt az átmenő és parkoló kocsiforgalom megszűnésével drasztikusan csökken a fákra nehezedő szennyezési nyomás. 

Ezt még a 444 is lebontaná

Újabb állásfoglalás következik: megy a hazugsággyár, élen a projekt honlapján látható „füllentő” felirattal: megújul a park, nő a zöldfelület. Hogy mi ebben a hazugság? Természetesen nem támasztják alá, csak sejtetik: ha a Zrt. mondja, az már igaz nem lehet. Ismét segítünk. A ligetben elhelyezendő épületek, a Zene háza és a Galéria valóban valamivel nagyobbak lesznek, mint a Hungexpo és a PeCsa. De. Köszönhetően annak, hogy az előbbi épületnél közel 7000 négyzetméter eddig elzárt; az 56-osok terén több tízezer négyzetméter, és a parkot átszelő felesleges betonutak felszámolásával szintén ezres nagyságrendben tudnak visszaadni területeket a parkhasználóknak és a természetnek. Persze, ez még csak ígéret, és nyilván azért füllentés, mert nem rímel a riportkészítő előzetes szándékaival. 

Ezután belebonyolódnak a zöldterület és a zöldfelület bonyolult kérdéskörébe. Vélelmük szerint ők tetten érték a Városliget Zrt. kommunikációját, mert az szerintük következetesen csak a zöldfelület növekedését propagálja (mert az szerintük egyet jelent a mélygarázst borító gyepszőnyeggel), de a kívánatos irány a zöldterület növekedés lenne. Egyrészt ajánlom figyelmükbe az alább olvasható definíciókat a Magyar Tájépítészek Szövetségének honlapjáról, hátha okosabbak lesznek, másrészt – tudom, hazudnak – a projekt gazdái többször elmondták, hogy nem mennek bele a zöldterület kontra zöldfelület vitába, hanem a biológiai aktivitás szigorú előírása alapján fogják a parkosítást véghezvinni. Ezek egzakt, mérhető és számon kérhető számok, amelyekbe természetesen nem fér bele az alibi zöldtető (egyébként melyik terveken látnak zöldtetőt, kezit csókolom?). De, hogy még konkrétabbak legyünk több mint 800 fát ültetnek a projekt során, mondanom sem kell, hogy ez nem hangzik el a videóban. (igaz, ez csak 20-al több, mint amennyit a kertész úr szeretne látni a felvételen) 

Zöldfelület: minden olyan terület, amelyet növényzet borít. Gyep és cserjeszinten a borítottság akkor teljes, ha az egyedek kitöltik a közöttük lévő, rendelkezésre álló életteret. Fák törzsének közvetlen közelében –ahol a gyep és cserjeszint életfeltételei nem adottak- a zöldfelület méretét az el nem burkolt gyökérzóna adja. Lombos fák esetében a zöldfelület méretét a szabadon hagyott, burkolattal nem fedett gyökérzóna területe adja. 

Zöldterület: A település beépítésre nem szánt területeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közterületei, kivételesen közhasználat céljára átadott területei. (közparkok, közkertek). 

Itt még a városligeti kacsák elfogyasztásától felpuffadt ligetvédő fiú, a mögötte meghúzódó évszázados tájépítészeti tapasztalatra támaszkodva kifejti, hogy az mennyire gáz már, hogy a városligeti tavat is beleszámolják a zöldfelületbe. Hát barátom, ha ezt tényleg el kell magyarázni, akkor nagy a baj. Elég legyen annyi, hogy növények is vannak benne. Meg halak. Ehetőek. 

A következő tíz percben a ligetvédők mindennapjait láthatjuk, ami akár a Trainspotting következő része is lehetne. Szinte mi is érezzük, ahogy a THC szétáramlik az ereinkben, és így már azon sem lepődünk meg, hogy az egykori Kertem művészbejárójából kiröppen egy medvenagyságú katicabogár, aminek egy  lódarázs volt az apukája. Igazi audiovizuális élmény, ami töményen összefoglalja, hogy miért volt óriási hiba bezárni az OPNI-t. 

Csak egy szokásos délután a ligetvédők táborában

Végezetül a zuglói testületi ülésről kapunk hangulatképeket, ahol megemlékeznek Karácsony polgármester látványos politikai vereségéről. Erre nem is fecsérelnénk a szót, inkább érdemes elolvasni a korábbi tudósításainkban (Zugló a Liget Projekt mellettZugló még mindig támogatCsaládi Karácsony a ligetben, Leszól a pártközpont a zuglói szociknak). 

Összességében tehát elmondható, hogy a videó inkább felfogható egy kortes beszédnek a ligetvédők mellett, sem mint egy, a tényeken alapuló, mindkét fél véleményét magába foglaló, hiteles tájékoztatásnak. És, hogy frappánsan válaszoljunk arra kérdésre, miért szükséges ennyi pénzt költeni a projekt kommunikációjára? Hogy még véletlenül se a 444-ből tájékozódjanak az emberek.

Egyre szemtelenebbek a ligetvédők

2016.05.05.

Lelkes olvasónk küldte az alábbi képeket, amelyeken az látszik, hogy a Ligetvédők már nem csak a Hungexpo területeken belül táboroznak, hanem az azon kívüli részeket is elkezdték okkupálni. Biológusi nyelven szólva osztódással szaporodnak. Lázár közben ismét kiállt a Liget Budapest Projekt mellett. 

A képek mellé érkezett kommentárból az is kiderült, hogy a Főkert illetékesei jelezték Maugliéknak, hogy nagyon szépek a sátraik, de akadályozzák a fűnyírást, mire a hős védekezők verbálisan elhajtották az egyébként közfeladatot ellátó munkásokat. Saját megítélésük alapján a ligetvédők jogai természetesen korlátlanok és sérthetetlenek, de ha bárki intézkedni mer velük szemben, az elmehet a fenébe. 

Kérdés: Hol van a határ? Meddig ejthetnek túszul egy fejlesztést az önkényes területfoglalók?  Ha nem tetszik a felső szomszédom lakásfelújítása bontsak sátrat a lakásában? Agyrém. 

Más. A mai kormányinfon Lázár János ismét kiállít a Liget Projekt mellett. Mint mondta, fontos és építő jellegű vita zajlik annak érdekében, hogy megújuljon a park, és a miniszterelnök kérésének megfelelően a zöldterületek rendbehozatala megvalósuljon.

Lázár szerint a Városliget Budapest egyik legelhanyagoltabb területe, de a kormány határozott szándéka, hogy ezen végérvényesen változtasson. Jól példázza ezt az a tény is, hogy emberemlékezetek óta nem fordítottak ennyi költségvetési forrást a liget rendbehozatalára. 

Pályázati felhívás: Fogadj örökbe...

2016.05.04.

Ihletet kapva a Ligetvédők elképesztő kitartásából és a Városliget korszerű, épített örökségéhez és infrastruktúrájához való csillapíthatatlan ragaszkodásából, úgy gondoltuk, hogy egy pályázattal kedveskedünk a számukra: Fogadj örökbe egy négyzetméter betont!

A kiíráson természetesen bárki elindulhat, de előnyt jelent, ha a pályázó kettőnél többször pogózott a PeCsában, vagy láncolta már oda valamihez magát, vagy mást. Az örökbefogadás egy jelképes 5.000 forintos összeg befizetésével kezdődik. Hogy mit kínálunk cserébe? Kapaszkodj! 

  • A büszke szülőről közös fotót készítünk a betoncsemetéjével
  • Bekeretezett tanúsítvány, amellyel el lehet kápráztatni a szomszédokat, rokonokat, más civil szervezeteket
  • Havonta egyszer meglocsoljuk a betongyermeket
  • Kátyú keletkezése esetén gyors reagálású biciklis kommandó érkezik a helyszínre 

Várnai, a büszke betonatya (macskakő is ér!)

Természetesen lehetőség van egyszerre több négyzetméter örökbefogadására is, így a tanúsítványba a malterfokozatú nagycsaládos státusz  kerül bejegyzésre.

Ezeket a cikkeket olvastad már?