Az elrettentő példa

2014.06.11.


Pápai Bianka kommentelőnk ötlete nyomán segítsünk a HVG -nek, és nézzünk körül Bakuban, milyen galádságok épültek ott.

 1.jpg

 

 

 

9.jpg

2.jpg

3.jpg

8.jpg

4.jpg

6.jpg

Alijev a Királydombon?

 

Bakuban épülnek hasonlók” - indít szenzációt hajhászva a HVG cikke, amire kapásból rávághatnánk, hogy hazugság, de inkább segítsünk kibontani az igazság minden részletét. Bakuban nem épült múzeum negyed, ellentétben Béccsel, Münchennel, Houstonnal… de hagyjuk is ezeket, mert azok már Balkán, meg amúgy is elmondták már a hazai szakemberek, hogy azok mások, nem mérvadóak, azokat a jóisten is odateremtette, viszont a mienk… na, az már ördög műve. A másik bibi, hogy az épületekről decemberig semmit nem tudunk, de a prekoncepció már dolgozik is és vizionálja be a bakui állapotokat. És milyen igazuk van, ha csak egy pillantást vetünk a tervpályázat zsűrijére össze is áll kép, csupa azerbajdzsáni figura, mint például a Rijksmuseum igazgatója, vagy a Financial Times építészeti kritikusa.

Jellemző volt a FUGA –ban tartott konferencia előadóira, és HVG-s cikkíróra is, hogy nem zavarják a tények a tisztánlátásban.  A pozitívumokat, mint ha nem akarnák meghallani. Említés szintjére sem emelik a zöldfelületek növekedését, az átmenő forgalom megszüntetését (napi 15.000 autó), a több száz parkoló autó eltüntetését, és az eddigi kritikákat megfontoló, azt az épületek áthelyezésébe építő mentalitást. Nem tudok másra gondolni, mint hogy itt már rég nem a Ligetről van szó, hanem a magas lovon ülő, sértett, gőgős, a saját véleményét ultima rationak tekintő, hazai szaktechnokrácia lábrázásáról.  

Sajnálom, hogy a számomra – eddig – hiteles HVG partner ebben a tárgyilagosságot totálisan nélkülöző egyoldalú sárdobálásban.

Érvek helyett magányos magamutogatás

 

Városliget Város Vár címmel a Magyar Urbanisztikai Társaság tegnap délután, kora este meghívott előadók segítségével igyekezett több szakma szemüvegén keresztül érdemi vitát folytatni a Városliget jövőjéről. Ha nincs ott az LMP-ből asszonyverés gyanúja miatt kizárt, most éppen Civil Zuglós Várnai László, akkor talán el is érték volna céljukta. De ott volt. (Erről picit később).

A FUGA apró kiállító termét hamar megtöltötték vendégek, jórészt ifjú egyetemisták és az építész szakma képviseltette magát, akiket a kíváncsiság mellett az igényelhető 1,5 kreditpont is a rendezvényre vonzott.

Körmendy Imre elnök bevezetője után rövid 10-15 perces előadások következtek, amelyek igyekeztek más és más szakterület felől körüljárni a témát. Voltak érdekes információk a Városliget történetéről is, de a több mint két és fél órás időtartam alatt lényegében a korábbi kritikákat ismételték el a hozzászólók.

IMG_7711.jpg

Az előadók részéről a Liget Budapest Projekt ellen elhangzott leggyakoribb érv – a vélt csökkenő zöld felületek mellett - az volt, hogy miért kell egy helyre koncentrálni ennyi múzeumot, és miért nem Budapest jórészt peremvidékén fekvő elhanyagolt, használaton kívüli épületeiben, tereiben kerülnek szétszórásra, úgynevezett barnamezős beruházásként. Nem vitatva az előadók szakértelmét, de talán ideje lenne a szakmának túllendülnie ezen a kérdésen. Egyrészt egyáltalán nincs semmi garancia arra, hogy a múzeumok decentralizált elhelyezése valóban képes újra életet lehelni egy környékbe (lásd Nemzeti Színház), másrészt számos nemzetközi példa mutatja, hogy a múzeumok koncentrált elhelyezése igenis működőképes lehet, meghatározva a város arculatát. Itt érdemes megjegyezni, hogy ehhez a múzeumok jelenlegi gyűjteményeit át kell gondolni, hogy hosszú távon is képesek legyenek fenntartani az érdeklődést.

El kell fogadni, hogy a helyszín adott és inkább arról kell(ene) beszélgetni, hogyan tudjuk a kulturális célokra emberemlékezet óta nem látott forrásokat úgy elkölteni, hogy a liget visszanyerje közparki funkcióit szimbiózist alkotva a körülötte létrejövő múzeumokkal. Erre igyekezett választ adni Albrecht Ute prezentációja, aki a fővárosi képviseletében bemutatta a készülő városligeti szabályozás sarokpontjait megerősítve, hogy a zöld felületek aránya a korábbi 61 százalékról 65 –re  (valós zöld felületről van szó, nem épület felszínről), míg a beépíthetőség 7 százalékban maximalizálódik. Többször elmondta, hogy minden ágáló megértse: a beruházás meg fogja őrizni a liget növényvilágát, különös tekintettel az itt elhelyezkedő ősfákra. Egyedüli kivétel a Nemzeti Galéria helyszíne, amely a PECSA helyét foglalja majd el, itt le kell majd csípni egy picit a zöld felületből.

IMG_7733.jpg

Az rendezvényt a kritikus, de kulturált hangnemű előadások jellemezték, egészen a végéig, amikor is Várnai László zuglói önkormányzati képviselő égve a tettvágytól belekezdett politikai performanszába, és aláíró íveket osztott a Városliget megmentéséért. Egészen kínos és méltatlan jelenet volt, a szervezők is szóvá tették, hogy nem ez volt a rendezvény célja. Ráadásul ezzel az amúgy legitim érvekkel érkező, párbeszédben reménykedő előadókat hiteltelenítette el. Nehéz elhinni neki, hogy a budapestiek (zuglóiak) érdekeit képviseli. Sokkal inkább tetszett a magamutogató fontoskodása saját politikai pecsenye sütögetésének.

Azért bízunk abban, hogy a június 12–én folytatódó partneri egyeztetés segíti a feszkók enyhítését. A Főváros részéről mindenesetre érzékelhető a szándék, a megfontolandó kritikákat már be is építettek a koncepcióba.

Tényleg, most komolyan: miért akkora baj, hogy egy kultúrváros jön létre a városban? Kevesebbek, vagy többek leszünk-e általa?

Szerintem…

Hátha erre is választ kapunk nemsokára.

 

IMG_7738.jpg

IMG_7725.jpg

IMG_7716.jpg

IMG_7740.jpg

Fotó: Bono

 

Ezeket a cikkeket olvastad már?