ELÉRT A RENDSZERVÁLTÁS A LIGETBE – AVAGY A HUNGEXPO ÉPÜLETEK HATTYÚDALA

2016.03.10.

A Városliget Zrt. jóvoltából ma sajtóbejáráson jártunk a Hungexpo épületeknél. A látogatás apropója, hogy a bontási engedélyek birtokában két hét múlva az örök vadászmezőkre terelik a fénykorában is finoman szólva ocsmány épületegyüttest.

A Városligetben a millenniumtól 1974-ig minden évben nemzetközi vásárokat tartottak itt, ezek kiszolgálására épültek az 1960-as években a Városligeti-tó közelében egy 10 ezer négyzetméteres telken a most lebontandó irodaházak. A Hungexpo Kőbányára költözése utána a többemeletes épületekben iskola és propagandairoda működött, majd az 1990-es évektől az ingatlan üresen állt. Egészen mostanáig, hiszen hamarosan Fudzsimoto Szú hazai és nemzetközi berkekben is elismert épülete fogja átvenni a stafétát. Mondhatnánk úgy is, hogy a rendszerváltás 25 év késéssel megérkezett a Ligetbe is. Itt fontos megjegyezni, hogy az új épület nagyjából meg fog egyezni az elbontandó irodák méretével, de az eddig elzárt telkeket meg fogják nyitni, így mintegy hétezer négyzetmétert visszakapunk a Ligetből, és igen, a hír igaz, nem csak a projekt támogatói.

A bejárás során szó esett még a méltán népszerű kvázi romkocsmáról, a Kertemről is, a Városliget Zrt. tárgyalásokat folytat, hogy a nyáron valamilyen formában újranyithassanak a lizsében. A Magyar Zene Háza mellé egyébként szabadtéri színpad épül majd a Városligeti-tóhoz, ahol szintén egy hangulatos vendéglátó egység várja majd a jónépet.

A Magyar Zene Házának földszintjének nagy részét egy rendezvény- és egy hangversenyterem foglalja majd el, míg az állandó és időszaki kiállítótér, valamint a hangdóm a térszint alatt, az irodák és a múzeumpedagógiai terek pedig a tetőszinten fognak elhelyezkedni.

Batta András, a Magyar Zene Háza munkacsoport vezetője hozzáfűzte, hogy az épület tartalmát a tervezőkkel közösen alakítják ki. Nagyrészt kidolgozták már az állandó kiállítás tematikáját is. Az interaktív, élményközpontú tárlat szórakoztatva kívánja tanítani a felnőtteket és a fiatalokat egyaránt, miközben áttekinti a hang természetét, az ember és a hang viszonyát, a hangképzés technikáit, majd a zene történetét a természet hangjaitól a 20. század végéig.

Az elhangzottaknál azonban sokkal beszédesebbek az ott készült képeink, amelyek bármennyire is szerettük volna, nem tudják visszaadni azt a mellbevágó élményt, amit ott átélhettünk. Huszonhat évnyi enyészet, rozsdamarta vasszerkezetek, orrfacsaró bűz, emberi és állati eredetű bélsár, hozzáadott művészi értékektől mentes falfirkák. Érdemes egy utolsó pillantást vetni arra, minek a megmentéséért tiltakoznak a hangadók. Tényleg ezt akarjátok konzerválni?

Ezeket a cikkeket olvastad már?