A világ legjobbjai között

Kevés jó dolgot lehet elmondani a Liget Projektről a Szépművészeti Múzeum román csarnokának felújításán kívül – írta minap a kulturális- és parkfejlesztési beruházások véleményezésében megkerülhetetlen szakértelemmel bíró Magyar Nemzet. Hitelesen hangzik tőlük, ugye? Ugye! De nincs is szebb dolog annál, mint amikor az élet látványos választ ad, az ilyen nyilvánvalóan cinikus hülyeségekre és helyreállítja az egyensúlyt.

Magyar Zene Háza

Történt ugyanis, hogy van ez a MIPIM nevű esemény, ahol minden évben a világ legjobb építészei, urbanistái, városvezetői és fejlesztői összegyűlnek és megnézik egymás dolgait, ötleteit, tapasztalatot cserélnek. És ha már ott vannak, díjazzák is a legkiválóbb munkákat. A zsűri sok puskaport szagolt nemzetközi szaktekintélyekből áll, olyannyira, hogy az évtizedek alatt igazi presztizsharccá vált a világ nagyvárosainak, építész irodáinak, hogy az elismerés közelébe kerüljenek, ne adj isten meg is nyerjék, mert az már tényleg az álom kategória.

Ami a filmnek az Oscar, a zenének a Grammy, az a városfejlesztésnek a MIPIM.

Na, ebbe a szűk elitbe került be a Liget Projekt. Méghozzá a legjobb nagyprojektek kategóriában, egyedüli Európai Uniós beruházásként, másik három projekttel versenyezve (japán, ororsz, brazil).

Nagyon kevés jó dolgot lehet elmondani a Liget Projektről, de úgy látszik, hogy a zsűri megtalálta azt a keveset, ami Európában annyira jó, hogy más nem tud ilyet. 214 jelentkezőből.

Hogy sikerül-e nyerni, és nem csak az Európai Unió, hanem a világ legjobb nagyprojektje lesz a Liget, azt márciusban megtudjuk. De annyi bizonyos már, hogy ekkora sikere majd húsz éve nem volt hazai kezdeményezésnek. És ez az elismerés nem Budapesté, nem a kormányé, nem a Fideszé, hanem azé a tudásé, szakértelemé, amit a magyar szakemberek a Városliget helyrepofozásába beletettek.

Respect!

A teljes hír itt olvasható a kultúrvilág blogon.

Címkék: Hír, Terv

Beszéljünk a lényegről!

2016.09.05.

Az elmúlt időszakban a Ligetvédők sötét zöld vergődése olyannyira elterelte mindenki figyelmét, hogy méltatlanul megfeledkeztünk arról, ami miatt egyáltalán összegyűltünk itten, jelesül a Városliget megújításáról, azaz a Liget Projektről. Fejlemények már pedig vannak, jelen bejegyzésünkben két projektelem állapotába nézünk bele, ahol bizony izgalmas előrelépésekről számolhatunk be.

Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK)

A szép név ellenére kevesen tudják, hogy ez is a Liget Budapest része, pedig a magyar muzeológus és restaurálási szakmának egy igazi szentélye lesz, ami a legkorszerűbb körülményeket fogja biztosítani mind a műtárgyak modern kezeléséhez, mind pedig a szakemberek képzéséhez. Maga a központ a romos, elhagyatott Szabolcs utcai kórház helyére kerül majd, amelyet egy szabadon látogatható óriási park fog majd körülvenni, a környéken lakók legnagyobb örömére. Az OMRRK-ról egy látványos bemutató videó is készült, Varga Edit selymes hangjának narrálásában, érdemes megtekinteni:

 

Pavilonkert

Többször is megemlékeztünk már ugye a színes lufik és a kínai műanyagipar legjavát felvonultató bodésorról az Állatkerti körúton, amelyet hála istennek tavaly a földel tettek egyenlővé. A projekt keretében pedig külsőre az 1860-as évek hangulatát idéző, belbecsben pedig korszerű megoldásokat felvonultató pavilonok épülnek – szám szerint három -, amelyek végre normális körülményeket biztosítanak az állatkerti séta előtti kávézáshoz, fagyizáshoz. Ha minden igaz, novemberre már el is készülnek, amelyek egyfajta ízelítőt is adnak abból kicsiben, hogy milyen színvonal emelkedés várható a projekt befejeztével az egész parkra vetítve.

Kedvcsinálónak érdemes megnézni a Feszl Frigyes korabeli tervei alapján készülő, aranyos kis épületek videóját:

Címkék: Hír, OMRRK, Pavilonkert, Terv

Magyar iroda verte a nemzetközi sztárokat – így fog kinézni az új Néprajzi

Fehér füst szállt fel a kúria épületéből, a magyar Napur Kft. vezette konzorcium nyerte az új Néprajzi Múzeum tervezésére kiírt anonim, meghívásos nemzetközi tervpályázatot, így az általuk megálmodott épület várja majd az évtized végén a látogatókat az 56-osok terén. 

Óriási hír ez, hiszen a nemzetközi építész társadalom elitje versenyzett egymással a Bjarke Inkels Group-tól (BIG) a Pritzker-díjas Zaha Hadid-ig. A fanyalgók bundát sem kiállthatnak, nem lejtett a pálya, mert a lebonyolítás az elejétől a végéig névtelen volt, és a bíráló bizottságban is vegyesen kaptak magyar és külföldi szaktekintélyek helyet. 

Kijelenthetjük tehát, hogy a magyar építész szakma felnőtt a világelithez és igen, képesek vagyunk ikonikus és nem csak esztétikai, hanem múzeumtechnológiai és fenntartási szempontok alapján is világraszólót alkotni. A Liget Budapest Projekt nélkül ezt sem tudtuk volna meg egyhamar. 

De elég az ömlengésből, lássuk a tervet. 

A felszín felett egy nagyon lágyan ívelt, nyújtott félkör emelkedik ki, amelynek a két szélén éri el az épület a legnagyobb magasságát. Ezekre a lejtőkre apró parkokat álmodtak meg a tervezők, ezek egyfajta függőkertként csábítják be az arra járókat. Az már a képek alapján is látszik, hogy ez egy egészen különleges közösségi tere lesz majd a ligetnek, ahová szívesen kiülsz a haverokkal egy bambira. És ami a legjobb, hogy nem kell hozzá jegyet váltani, bárki felmehet. 

Az első szó, ami eszembe jut: aztaku%va. Megvan a wow érzet, ami egyből felébreszti az ember kíváncsiságát, közel akarok menni hozzá, be akarok menni, meg akarom mutatni a többieknek is. 

Középen az épület lefele tartó íve eléri a talaj szintjét, így teljesen átláthatóvá válik és ráirányítja a figyelmet a vaskefére, mondhatjuk, hogy újra értelmezi azt. 

A múzeumi funkciókat ellátó helyiségek mind a térszint alatt kaptak helyet, így tud a múzeum szelíden, nem zavaróan belesimulni parkba. További jó hír, hogy a zsűri bírálata szerint a terv mind fenntarthatósági, mind múzeológia funkciók szempontjából is a legjobb lett. 

Nehéz kivetnivalót találni a nyertes pályázatban, maximum annyit, hogy egyetlen fát sem kell kivágni a megépítéséhez. Erre jobban odafigyelhettek volna. 

A Liget Budapest Projekt kirakósa így szépen-lassan összeáll, már csak a tájépítészeti pályázat hiányzik, hogy a teljes képet lássuk.

A további helyezettek megtalálhatóak a projekt honlapján.

GYÖNYŐRŰ PAVILONOK A ROHADÓ BÓDÉK HELYÉRE A LIGETBEN

2016.04.16.

Az állatkerti körúton állunk. Poshadt sörszag keveredik a szétfőzött krinolin émelyítő illatával. Próbálunk gyorsan haladni a célunk felé, de vastag sárgabajszú, zsíros hajú, rendezetlen fogsorú, koszoskörmű árusok a darázsmágnes vattacukorral és a fröccsöntött műanyag puskával hipnotizálják a gyermekeinket. Ugye mennyire nem hiányzik már ez?

Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben is megírtuk (link) a Liget Budapest Projektnek köszönhetően végre elbontották az előző rendszer egyik utolsó mementóit, a bódékat. Sokan megfeledkeznek erről, pedig ez is fontos lépcsőfoka a park európai színvonalra emelésének.

A bontás azonban nem minden, adózva a Városliget történelme és hagyományai előtt, a korabeli állapotoknak megfelelően állítják majd helyre a területetet. A körút régi hangulatának megidézéséhez a magyar romantikus építészet egyik mesterét hívták segítségül, Feszl Frigyes 1860-ban készült tervei alapján építik majd fel az új pavilonokat. A kivitelezés már idén nyáron kezdődik, ha minden jól megy ősszel már ott fogunk kávézni az állatkerti látogatás után.


Ugye jól hangzik, nem? Ebbe még a legelvetemültebb projektgyűlök sem tudnának belekötni! Háhá, dehogynem! Az aktuális rimánkodást a városliget.info szállítótta Majó Zsuzsanna tollából. De ugyan mi lehet a baj? Hiányoznak majd a vastagbajszú árusok? Túl drága lesz? Nem, sosem találnátok ki, figyeljetek:

A Városliget Zrt. azt mondta, hogy az új pavilonok visszaadják az Állatkerti körút régi pompáját.

De szerintük ez nem lehetséges, mert a körút a Liget legpopulárisabb része volt, ezért sosem volt pompás, így nincs mit visszaadni!!!!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ :))))))))))))

Kedves projektgazdák, dőljetek hátra nyugodtan. Ha csak ilyen gyenge kifogásrokra tellik a pavilonok ellen, akkor ez egy komoly megerősítése annak, hogy jó úton jártok. A jó Majkó aszzonynak pedig üzenem: teljesen mindegy, hogy melyik korszakát állítják helyre a liget történelméből, a lényeg, hogy - a mostanival ellentétben - rendezett, tiszta, nyugodt és ellenőrzött környezetet bíztosítsanak a parkhasználóknak, ahová jó szívvel visszük a gyermekeinket. Azt hiszem ezzel Ön is egyetért.

Két első díjazott – jó tervek

Zárt körben bontotta ki Baán László az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatára beérkezett munkák díjazottjait tartalmazó borítékot. A nemzetközi zsűri nem adott ki harmadik díjat, ellenben 2-2 második és első díjat oda ítélt.

A pályázatra 8 kiemelkedő munkásságú külföldi és hazai építésziroda kapott meghívást: 6 világhírű külföldi építész iroda (Ateliers Jean Nouvel, David Chipperfield Architects, Mecanoo, Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P., Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA), Snøhetta) mellett a Zoboki-Demeter & Társaik Építésziroda, valamint Balázs Mihály Építész Műterme a BME Építészmérnöki Karával együtt is meghívást kapott a pályázatban való részvételre.

Zoboki Gábor ugyan beadta pályaművét, de eleve kizárta magát, hiszen valami megmagyarázhatatlan ötlettől vezérelve más helyszínre tervezte a saját galériáját...

De foglalkozzunk most azokkal, akik oda mentek, ahová hívták őket. A Városligetbe. És a Petőfi Csarnok helyére terveztek modern, a környezettel pásszentos és nem csak esztétikailag, hanem funkcionálisan is megfelelnek a kívánalmaknak, valamint a polgárok igényeinek.

Második díjat nyert a Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P. és Balázs Mihály Építész Műterme a BME Építészmérnöki Karával együtt.

bme.jpg

Címkék: Hír, Terv

Egy adósság törlesztése - megújul a Közlekedési Múzeum

2015. április 15-én bezár a Közlekedési Múzeum. Na nem kell megijdeni, nem örökre, csak amíg visszakapja a történeti külsejét. Aki esetleg nem ismerné az eredeti épületet – valószínüleg elég sokan vannak így – annak segítünk egy kis rögtönzött történelemórával:

1896-ban, a millennium évében – a Milleniumi ünnepségek fénypontjaként – május 2. és október 31. között a Városliget területén rendezték meg a nagyszabású Ezredéves Országos Kiállítást. Az ideiglenes pavilonokban Magyarország mutatkozott be a világ minden tájáról érkező érdeklődőnek. A kiállítás egyik impozáns épülete a Közlekedésügyi Csarnok volt, amely, akárcsak a kiállítás többi épülete, eredetileg csak ideiglenes jelleggel épült meg. Steindl Imre tanítványa, Pfaff Ferenc tervezte, aki romantikus-eklektikus stílusú épületet álmodott meg, a tekinteteket mágnesként vonzó hatalmas kupolával és Róth Miksa díszes üvegeivel. A világkiállításon mind a múzeum, mind a gyűjtemény a vártnál sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki, így adta magát a dolog, hogy akkor csak nem kéne lebontani.

4.png

Ma már nehéz elképzelni, de akkoriban tényleg bevett dolog volt, hogy ilyen kaliberű épületeket hipp-hopp felhúztak, aztán amikor már nem kellett, nekiestek a kalapáccsal. Szóval így alakult meg Európa egyik első műszaki-közlekedési múzeuma 1899-ben. Töretlen sikere egészen 1944-ig tartott, amikor második világégés menthetetlenül begyűrüzött Budapestre, és bombatalálatok érték a múzeumot. A háború után sajnos csak a romeltakarításra maradt erőforrás. 1954-ben a Fővárosi Tanács az épület teljes elbontásáról határozott, de végül szerencsére nem hajtották végre a halálos ítéletet, sőt! Meggondolva magukat, arról döntöttek, hogy szerényebb formában, de újra  kell nyitni a kiállítóteret. Az emblematikus kupolával együtt a komplett emeleti részt visszabontották, és a kor, hát mondjuk úgy “letisztult” épitészeti stílusában elkezdték felépíteni a múzeumot. 1966-ban nyitotta meg újra a kapuit, kicsi, földszintes épületében, és az 1979-85 közötti bővítése során nyerte el azt a szépnek éppen nem mondható külsejét, amit ma is ismerünk.

5.png

Kicsit sárga, kicsit savanyú, de mindenkinek fűződik hozzá valamilyen kellemes emléke akár gyerekkorából, akár, amikor a gyerekeit vitte oda. Visszakanyarodva tehát a Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló teljes történeti rekonstrukció miatt most három évre el kell búcsúznuk a Közlekedési Múzeumtól. Cserébe visszakapjuk a századfordulót idéző, lenyűgöző Pfaff féle épületet, amely belül kiegészül egy új, a térszint alatti 1000m2-es kiállítótérrel (összesen 8600m2), természetesen a mai modern kor igényeihez igazítva. Én, mint technofil apuka valószínüleg bérletes leszek!

7.png

Így fogunk kinézni – Magyarok is a nyertesek között!

Elérkezett a nagy nap, felbontották a borítékokat és a 470 beérkezett pályázat közül a 11 tagú nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri kiválasztotta a Városliget, és Budapest arculatát is a jövőben meghatározó épületterveket.

Számunkra az egyik legnagyobb öröm, hogy a Fotómúzeum Budapest és Magyar Építészeti Múzeum nyertes terveit a MAGYAR Középülettervező Zrt. alkotta, gratulálunk nekik.