Blogolj!

Hírek

Tovább

Tervek

Tovább

Interjúk

Tovább

Őszre kész lesz az új családi megajátszótér a Városligetben

Közel félszáz játék lesz az Európában is egyedülálló családi játszóparkban

A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13.000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztéseknek köszönhetően egyébként összesen 7 új játszótér kap helyet a megújuló Városligetben. Az első, és egyben az ország egyik legnagyobb játszóterének kivitelezése jó ütemben halad, várhatóan 2019 őszén vehetik birtokba a családok. 

Jó ütemben haladnak a Városligetben a Nagyjátszótér kivitelezésének munkálatai, melyek során a játékelemek telepítését követően a parkrész zöldfelülete teljesen megújul, az aljnövényzetet rehabilitálják és új, ligethonos fákat is ültetnek.

A Nagyjátszótér a park dél-keleti részén, a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közeli területen épül fel, minden környező sétányról könnyen megközelíthető, másfél méter magas, egyedi tervezésű kerítésén pedig öt bejárat lesz.

A 13.000 négyzetméteres játszótér nem csak méretével, de különleges felszereltségével, a felfedezésre, természet megismerésére, tanulásra ösztönző játékelemeivel is ki fog tűnni. Közel 50 integrált és korosztályokra bontott játékelem, - köztük 6 egyedi mászóka, 3 összetett csúszdarendszer, 14 féle hinta és körhinta, 4 féle forgójáték, 3 homokozó, 7 féle egyéni és páros rugós játék, 2 trambulin egy trambulinpálya, 8 féle vizes játék valamint többféle interaktív mozgási energiával működő zenei játék - várja majd a gyermekeket.

A játékeszközöket úgy válogatták össze, hogy korosztályonként megfelelően támogassák a gyerekek fejlődését.

A Nagyjátszótér központi eleme egy háromszintes mászóka lesz, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirált. A különleges attrakció mellett további nagyméretű mászóelemek is helyet kapnak a parkban, melyek egyedileg kialakított, többszintes háromdimenziós hálószerkezettel várják majd a nagyobbakat. A különleges játékelemek az önfeledt játék mellett a mozgáskoordináció fejlesztését is célozzák.

A tervezési folyamatban gyerekpszichológusok, tájépítészek, pedagógusok is részt vettek annak érdekében, hogy olyan játszótér jöjjön létre, ahol a különböző korosztályok és a szülők igényei is visszaköszönnek. Az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció jegyében nagy hangsúlyt fektetetnek az akadálymentesítésre és az érzékenyítésre.

Számos integrált játszóeszközt is telepítenek a parkrészbe, melyeket akadálymentesen lehet megközelíteni, hogy a különböző fogyatékkal élő gyermekek és speciális nevelési igényűek is együtt tudjanak játszani ép társaikkal.

A játszótér szerkezetét úgy alakítják ki, hogy a legkisebbek egy védett belső körben játszhatnak, miközben a szüleik kényelmes ülőalkalmatosságokon követhetik a gyerekek mozgását. A rendhagyó játékelemek egy része arra is alkalmas, hogy a család együtt játsszon, a különleges hálós szerkezetek elbírják a szülők a súlyát is, ha van kedvük például egy kis mászáshoz.

A legnagyobbakat a Nagyjátszótér mellett egy úgynevezett Terepjátszó várja majd, ahol lesz mászószikla, skateboard pálya, mászófal, de rollerezésre, görkorcsolyázásra, kicsiknek motorozásra alkalmas tereket is kialakítanak. A terület félkörívben zárt és védett lesz, ahol a tér tagoltságát kihasználva helyezik el az egyes játékzónákat. Épül egy pumptrack pálya is, ahol izgalmas vonalvezetésű pályán gyakorolhatnak a BMX kerékpárosok.

A játszóeszközöket - melyek biztonságosak, és a legszigorúbb hazai és Európai Uniós szabványoknak is megfelelnek - Európa legelismertebb, nagy tapasztalattal rendelkező cégei gyártják és szállítják. A Nagyjátszótéren gyerekbarát, integrált illemhelyeket is kialakítanak, és pelenkázásra, szoptatásra alkalmas részeket is elkülönítenek.

Igazi jófejség, hogy mivel az új Nagyjátszóteret várhatóan csak ősszel vehetik birtokba a gyerekek, már a munkálatok megkezdésekor kialakítottak egy kisebb, ideiglenes játszóteret a korábbi játszótér jó állapotban lévő felújított és beminősített eszközeiből, így a nyári vakáció alatt is biztosított a szabadtéri játék a Ligetben.

Forrás: MTI

Leesik az állad az új Liget Projektes épület kinézetétől

Gyakori érv a Liget projekt ellenzők táborában, hogy szemfényvesztő látványtervekkel próbálják manipulálni az egyszeri választópolgárokat, sokszor példaként felhozva a Duna Aréna sajnálatos evolúcióját (olaj a tűzre, hogy a tervezője ugye szintén részt vesz a városligeti fejlesztésekben, ő felel a Néprajzi Múzeumért). Sőt, a nemzet szebb napokat is megélt építésze, Zoboki Gábor egyenesen épületblöfföknek titulálta egy interjúban a ligeti terveket.

Ahogy arról mi is hírt adtunk korábban, elkészült ugye az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, tehát adja magát a dolog, vessük össze a látványtervekkel, hogy valóban parasztvakításról, blöffről volt szó, igaza van a tamáskodóknak, vagy állták a szavukat a felelősök. Íme:

El tudod dönteni kedves olvasó, hogy melyik a látvány és melyik a valóság?

Első ránézésére nekem nem sikerült. Azt hiszem ezzel a sivalkodó kollektíva kapott egy kijózanító jobbegyenest, bizonyosan eggyel kevesebb ellenérv maradt az amúgy sem gazdag készletükben.

Képek: MTI, ligetbudapest

Liget projekt: Budapestre jött a Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész

Sou Fujimoto, a világ egyik leginnovatívabbnak tartott (magyarul a legjobbak közé tartozó) építésze hazánkba látogatott, hogy megnézze az általa megálmodott Magyar Zene Háza kivitelezését, és néhány tervezési részletkérdésről személyesen egyeztessen. Talán emiatt az elhivatottságnak is köszönhetően a legjobb, s nem mellesleg, ha már itt járt, az újságírók kérdésekre is válaszolt.

Nem csak a japánokra legendásan jellemző tisztelettudás és udvariasság mondatja vele, hogy a Liget Budapest projektet nagyszerű kezdeményezésnek tartja: kiváló ötlet integrálni a park természeti és épített környezetét, a történelmi múlt örökségét a jövő megoldásaival.

„A Liget Budapest projekt erős modellként működhet a jövő urbanisztikai fejlesztései számára”

A tervezés során természetesen meg kellett találni az egyensúlyt az esztétikai, technológiai és múzeumszakmai szempontok között, de nem kellett a projekt lényegét érintő kompromisszumot kötnie.

A Magyar Zene Háza a park kellős közepén fog állni, minden oldalról fák veszik körül, ezeket az adottságokat pedig tisztelettel kezeli a beruházás. Az épület ezért meghagyja majd a természetközeliség érzését.

Mint elmondta, a földszinten az üvegfalakkal övezett koncertterem kap helyet, így bentről is rá lehet majd látni a zöld parkra, a nagyobb kiterjedésű, állandó és időszaki kiállítótereket pedig térszint alatt helyezik el, ezzel megmarad az épület könnyedsége.
A lebegő hatású tető - amely a könyvtárat és a zenepedagógiai termeket fogadja be - lyukacsos kialakításával helyet hagy majd a fáknak a növekedéshez, másrészt jelentősen túlnyúlik majd az épületen, ezzel is segít "egymásba olvasztani" a házat és környezetét.

„A legfontosabb, ami megfogott, az a Liget Budapest víziója: az, hogy itt lehetőség nyílik a természet és a kultúra integrációjára. Ez egyszerre kihívás és gyönyörű feladat"

Az épület megközelítésekor az alapélmény a fák közötti séta. Ez az élmény folytatódik a tető alá érve, majd a házba belépve is, hiszen még a koncertterem falai is üvegből lesznek, ezzel is emlékeztetve a látogatót arra, hogy egy liget közepén hallgatja a zenét.

Persze a koncertterem a természetközeliség mellett zeneileg is tökéletesen fog működni, megfelelve minden akusztikai és technikai követelménynek.

A csaknem 2000 négyzetméteres kiállítást magyar szakemberek tervezik, Fujimoto azonban kiemelte a kiállítótér egyik különleges elemét. A hangdóm háromdimenziós zenei és vizuális élményt biztosít majd: a különleges térben egy rövid zenei és vetített program során a zene és a hangok világa fogja körülvenni a belépőket.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója is helyszínen volt, ahol beszámolt az építkezés aktuális állapotáról. Az épület kivitelezési munkálatai menetrend szerint haladnak, zajlik a magasépítés, így egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz a különleges épület, melynek terveit nemzetközi tervpályázaton a magyar és nemzetközi zsűri 168 pályamű közül választotta ki.

A Magyar Zene Házával egy új kulturális intézmény és egyben közösségi tér is érkezik a Városligetbe - hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, hozzátéve: Fudzsimoto épülete nagy eséllyel pályázik Budapest új ikonikus építményének címére, az intézmény pedig egyszerre varázsolhatja családi programok központjává és pezsgő találkozóhellyé a Városligetet.

Forrás: MTI

Orbán Viktor és Renoir a Szabolcs utcában - ultramodern fejlesztés készült el a Liget Projektben

Elkészült az első igazán "nagyvad" Liget Projekt programjából, Orbán Viktor és Baán László adta át közel a 37 ezer négyzetméres Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületét. Az ultramodern restaurátorműhelyeket, raktárakat, kutatóműhelyeket és kiállítóhelyeket is magába foglaló, lenyűgözően komplex épületet a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén építették fel.

Mintha csak tegnap lett volna, hogy 2014-ben elkezdtük követni a Liget Projekt evolúcióját, alakulását, s négy esztendő után tavaly volt az első év, amikor a tervezett beruházások kiléptek a valóságba, lásd. Szépművészeti felújítása, pavilonok, parkfelújítások. De egészen mostanáig kellett várni arra, hogy az első, tényleg a semmiből létrehozott új épület elkészüljön. A végeredmény előremutató és ultramodern lett, mely egyben elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a nemzeti kultúránk alkotóelemeit méltóképpen gondozzák, megőrizzék. A beruházás jelentőségét jól húzza alá, hogy Orbán Viktor első dolga volt miután Trumptól hazatért, hogy az átadásra siessen.

És akkor mit is tud ez a furcsa nevű Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ? A csaknem 30.000 négyzetméteres központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer (!)műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű infrastruktúrát.  A 20 milliárd forintos beruházás ezen nemzeti közgyűjtemények sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást.

Ahogy a sajtóanyag ki is emeli, az OMRRK "nem csupán sok évtizedes hátrány ledolgozását jelenti: a fejlesztés meg is előzte korát, hiszen hasonlóan komplex kiszolgáló létesítménnyel még a kontinens nagy múzeumjai is csak elvétve rendelkeznek. A londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs frissen elkészült, illetve a párizsi Louvre kivitelezés alatt álló szakmai intézményeivel összevetésben - képességeiben, felszereltségében és kapacitásában – is állja a versenyt a hazai fejlesztés."

Az új épületkomplexum legnagyobb létesítménye a múzeumi raktáraknak és restaurátor-műhelyeknek otthont adó épület, mely a térszint alatt négy, a felett pedig háromszintes területen biztosít korszerű és biztonságos körülményeket. Az itt található műhelyek, irodák, műtermek és laborok a legmagasabb színvonalú tudományos és technikai hátteret fogják biztosítani.

Az egykori kórház izraelita imaházának, majd a felvételi épületének rekonstruált létesítményében kapott helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont, ahol az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével történő rekonstrukció során többek között konferenciatermet és kiállítótermet alakítottak ki. 

Az épületegyüttesben több mint 3000 négyzetméteren kap otthont a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is, ahol könyv- és iratarchívum is segíti majd a kutatók munkáját. Az európai viszonylatban is egyedülálló intézménykomplexum területén egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13.000 négyzetméteres park is kialakításra kerül.

Steve Jobs, az Apple legendás vezére arról is híres volt, hogy a legnagyobb bejelentéseit mindig a beszédei végén tette meg, amikor már a közönség azt hitte minden lényeges újdonság elhangzott, és mennének már a dolgukra. "One more thing" - mondta mindig egy félmosoly mellett Jobs, s kirántott egy hihetetlenül kicsi iPodot a zsebéből, vagy valami más kütyüt, ami technológiai forradalmat csinált. Na most valami hasonló élménye lehetett a közönségnek, mert Orbán Viktor és Baán László is készült egy "One more thing"-el: a beszédek végén egy meglepetés leleplezéssel bemutatták a Szépművészeti Múzeum legújabb szerzeményét.

Az egyik legnevesebb impresszionista mester remekművével bővült a gyűjtemény, Renior Fekvő női akt című festményét a Magyar Kormány támogatásnak köszönhetően vásárolhatta meg a múzeum. A neves francia alkotó művének megvétele rövid időn belül a második történelmi léptékű gyűjteménygyarapítás, ugyanis az év elején – szintén a Kormány támogatásának köszönhetően - Van Dyck: Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja került a Szépművészeti Múzeumba.

Képek: MTI, Liget Budapest

Megkezdődtek a Magyar Zene Háza magasépítési munkálatai

Megkezdődtek a Magyar Zene Háza magasépítési munkálatai. A világhírű japán sztárépítész, Fudzsimoto Szu tervei alapján, a Liget Budapest projekt keretében készülő épületet 2021 végén veheti birtokba a közönség.

A Magyar Zene Háza a Városliget egy korábban a közönség elől elzárt területén, az egykori Hungexpo-irodaházak helyén épül fel. A fejlesztésnek köszönhetően nem csupán különleges épülettel gazdagodik Budapest, de több ezer négyzetméternyi zöldterületet is visszakapnak a parkhasználók - mondta el a beruházás keddi budapesti sajtótájékoztatóján az építtető Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Elképesztő! Egy hetvenöt tonnás fa emelkedett a levegőbe a Városligetben

Nem is olyan régen hírt adtunk arról (ink), hogy elkezdődött a Magyar Zene Háza építése a Ligetben. Sok szempontból szimbolikus eseményről van szó, hiszen két éve már egyszer nekikezdtek, de akkor borszagú agresszív civiklek megakadályozták, melyből kinőtt a magukat ligetvédőknek aposztrofáló bagázs, másrészt pedig ezzel most elkezdődött az első igazán nagy építkezés a park testén belül.

Gyorgyevics Benedek hozzátette: a napokban befejeződtek a mélyépítési munkálatok és megkezdődött a ház magasépítése, így az épület egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz.

Mint emlékeztetett, a legfontosabb nemzetközi épületminősítési rendszer, a BREEAM környezettudatossági szempontból példaértékűnek értékelte a kivitelezési munkálatokat és a munkaterületet.

Batta András, a Magyar Zene Háza szakmai munkacsoportjának vezetője elmondta: az intézmény a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló, interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel, valamint az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület térszint alatti része ad majd otthont az interaktív "varázstérnek" és a hangdómnak, a földszinten pedig két előadó- és koncertterem kap helyet.

Gyorgyevics Benedek emlékeztetett arra, hogy a Liget Budapest projekt első parkfejlesztéseit már tavaly átadták.

Épül a Magyar Zene Háza - a háborút is elvesztették a ligetvédők

Viszonylag csendesen telt a nyár a Városliget életében egészen mostanáig, amikor is két fontos eseményről kell beszélni. Egyrészt elkészültek az új sportpályák a liget Stefánia út melletti szélén. Másrészt - és szimbolikájában ez egy egészen fontos történés - elindult a Magyar Zene Házának építése. De erről később, előbb lássuk a sportos dolgokat.

Tavasszal elkészül a Liget közelében lévő Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), amely Európa egyik legkorszerűbb múzeumi háttérintézménye lesz raktárokkal, restaurátorműhelyekkel, kutatóintézettel, látogatóközponttal és egy új közparkkal.

Rövidesen befejeződik az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is; idén ősszel Millennium Háza néven nyitja meg kapuit az épület, melyben a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítás és egy századfordulós hangulatú kávézó várja majd a látogatókat.

Szintén ősztől veheti birtokba a közönség a komáromi Csillagerőd felújított és kibővített épületét is, ahol a Szépművészeti Múzeum szobormásolat-gyűjteménye lesz megtekinthető.

Még idén elkészül Magyarország egyik legmodernebb és legnagyobb játszótere, valamint a Millennium Háza előtt a rózsakert is.

Fotó: MTI

Ebben az esztendőben elkezdődik továbbá az egykori Petőfi Csarnok területén felépülő Új Nemzeti Galéria, valamint a Magyar Innováció Háza kivitelezése - mondta a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

A jövő évben újabb sportpályákat és egy két kilométeres futókört is birtokba vehetnek majd a parkba látogatók, az autóval érkezők pedig már használhatják a Dózsa György úti, 800 férőhelyes mélygarázst. Az 56-osok terén már javában zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének kivitelezése, a világ legjobb középületének választott múzeum 2021-re készülhet el.

Jövőre a Városligeti Gyermek- és Ifjúsági Színház építése is elindul, 2022-ig pedig megvalósul a Városliget 100 hektáros parkjának teljes kert- és tájépítészeti megújítása - közölte Gyorgyevics Benedek.

Idén elmarad a Karácsony Zuglóban

2019.04.25.

Sötétzöld rémálommá kezd válni a környezetvédelmi lovagrend mintaprojektje, azaz zuglói Pillangó park felújítása.

Azt gondolná az ember, hogy ha egy olyan All-star csapat bábáskodik a felújítás felett, mint Macron és Trudeau szerelemgyereke, Karácsony Gergely; Megyeri Szabolcs, a szóban sztárkertész, vagy Garay Klára, a hidrogeológia matuzsáleme, akkor itt szárba szökken az innováció, és megtudjuk mi a 22. századi színvonalú parkfejlesztés úristene. S nem mellesleg joggal bízott a körúti értelmiség abban is, hogy a babaarcú polgármester majd a másik kezével jól kifújja a Liget Project kertészeinek az orrát, hiszen évek óta minden adandó alkalommal bemondja a kamerába, hogy ami ott megy az szakbarbárság, de most eljött az idő megmutatni, hogy hogyan csinálják az igazi profik.

Ehhez képest csúnyán beleálltak a földbe.

Nem is volt olyan régen, hogy a fél internet a Pillangó park sétányának közepén hagyott fán röhögött, ami végül életveszélyesen ki is dőlt a bravúros tervezői munkának köszönhetően. Nagy szerencse, hogy nem járt arra senki.

A bravúros tervezés lenyomata

Talán még jó lesz karácsony fának

Most pedig az eszetlen drágulás járja be a sajtót, a hat és fél hektáros park felújítása már a kezdeti összeg háromszorosára, 678 millió forintra rúg, ráadásul úgy, hogy csökkenteni kellett a műszaki tartalmat.

És hát fakivágás ügyében is minden jel arra mutat, hogy Karácsony fagyantát iszik, de Substralt prédikál. A Pillangó parkban ugyanis tucatszámra hasogatták az egészséges fákat – szám szerint 56-ot -, kivívva ezzel a lakosok haragját. Ezzel szemben 325 új fa ültetését ígérték, de mint kiderült, annak a nagy részét a Fővárosi Önkormányzat amúgy is elültette volna a felújítástól függetlenül a 10.000 fát Budapestre! program jegyében.

Hát ez van. Zugló ősszel fellélegezhet, hiszen megszabadul Karácsonytól, de a fentiek tükrében nagyon nem lenne szerencsés, ha az egész fővárosban is újrapróbálhatná a politikai ámokfutását.

Fotók: mszp.hu, ittlakunk.hu

Fake news és a Liget

Nagyon érdekes cikk jelent meg az építészfórum virtuális hasábjain a minap, Bathó Tivadar építész billentyűzetéből. A szerző már nem először ír a ligetről, több művéből is leszűrhető, hogy a Liget projekt genezise óta utálja azt, és megjelenések frekvenciájából arra lehet következtetni, hogy azon kevesek közé tartozik, akik ezt már életvitel szerűen űzik. Ellenérzéseit csúsztatásokkal, félinformációkkal, olykor hazugságokkal telített cikkekbe csomagolva úgy állítja be, mintha az a magyar építész szakma kollektív véleménye lenne, a projektben dolgozó mérnökök, tájépítészek pedig szemen köpték a hivatásukat. Hogy miből fakad ez a cinikus gyűlölet, nem tudni. Féltékenység, kicsinyesség, nárcizmus, megannyi mentális kórkép közül nehéz eldönteni, mindenesetre legújabb írását igyekeztem némileg zárójelbe tenni.

Szóval az építészfórumon ismét lesújtott a mester, túlzás nélkül kétnapi hidegélelem szükséges a cikk átrágásához, de a „pergő” megfogalmazásmód és a gyakori jogszabályhely idézetek miatt a ciklikus kávéfogyasztás is ajánlott. Pontosabban nem ajánlott, de az extrémsportolók itt megtalálják.

A park mellett lakva viszonylag sokat követem városligettel kapcsolatos híreket, igyekszem minden morzsát felcsipegetni, talán az átlagpolgárnál is jobban ismerem a liget projectet, de töredelmesen bevallom, fogalmam sincs, hogy a cikk első fele egészen B pontig miről szól. Tivadar hosszasan taglalja, hogy mire elkészül a project, ugyan valóban nőni fog a Városliget zöldfelületi aránya, ráadásul az igért 65 százalékra, de utána elakadva a jog útvesztőjében mégis azt sejteti, hogy itt valami sötét mágia van a háttérben és titkos betonozás zajlik. Javaslom, hagyjuk Bathó urat belebonyolódni a jogszabályokba a számológépével, nekünk, egyszerű parkhasználóknak legyen elég a szemrevételezéses eljárás annak eldöntésére, hogy ahol eddig betonút volt és most fű, ott nőtt-e a zöld.

A cikk második fele pontokba szedve cáfol valahonnan idézett állításokat, amiket a projectnek tulajdonít. Csak remélni tudom, hogy a felületesség, vagy a tudatlanság, s nem a rosszhiszeműség a ludas, mert rengeteg baromság elhangzik. Lássuk tehát először a szerző állítását, majd Iustitia pallosát:

  • "A liget projekt egy ligeti hagyomány, a 100 éve megkezdett múzeumi negyed folytatása. Ez a szöveg már 2014-ben is olvasható/hallható volt. Kisebb szünetek után 2018 őszén ismét megjelent. Ha lett volna (de nem volt) valamilyen általánosan ismert, elfogadott koncepció múzeumoknak a Városligetbe telepítésére, akkor pl. nem az "ingyen telek" lett volna a legeslegfontosabb szempont a korabeli törvényhozás számára a Szépművészeti Múzeum városligeti helyszínének kijelölésében, továbbá nem nevezték volna a városligeti helyszínt "kevésbé kívánatos külső perifériá"-nak.”
  • Nem emlékszem rá, hogy múzeum negyed folytatásaként aposztrofálták volna a programot, de tény, hogy a Ligetben hagyománya van az intézményesített kultúra fogyasztásnak és a szórakozásnak. Széchenyi Fürdő, Szépművészeti, Állatkert, Műcsarnok, Vajdahunyad vára, Műjégpálya – ezek mind több mint száz éve velünk vannak, így ha hozzájuk csatlakoznak új múzeumok, színházak, kikapcsolódási lehetőségek, szerintem nem megalapozatlan a hagyomány folytatása terminus. De nem látok bele Tivadar agyába.

A nem létező hagyományok... (1905)

  • „Cannes-ban, a mipim-en, a világ legjelentősebb ingatlanszakmai rendezvényén európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett a liget projekt. Ezzel a hamis hírrel 2017 tavasza óta operál a Zrt."
  • Valóban, a díj honlapját böngészve az látható, hogy a címet japán építésziroda nyerte. Ugyanakkor az is helytálló, hogy az EU-ból a liget projekt jutott be egyedüliként a legjobb négy közé, így, ha hunyorogva is, de helytálló az eredeti állítás.
  • A szerző szerint nem volt a ligetben korábban színház és Millennium Háza.
  • Óriási tévedés. Egyiket még Rákosi robbantotta fel, hogy be tudjanak kanyarodni a tankok a mai Ajtósi – Dózsa Gy. sarkán a felvonulási térre, a Millennium háza pedig „csak” 1885 óta van a parkban, ugyan Műcsarnok majd Olof Palme néven, nyilván ez téveszthette meg a sasszemű Bathó urat. Előbbit egyébként ha jól tudom visszaépítik, utóbbit meg felújítják.

A soha nem létezett városligeti színház 1910-ben

  • „Átgondoltság helyett gyakori ötletelés: többször változott a tartalom, az épületek és azok helye.”
  • Az évek során valóban voltak változások a projekt programjában, ezt lehet átgondolatlanságnak tartani, vagy – épp a kormányon sokszor számonkért és hiányolt – társadalmi és szakmai egyeztetések konklúziójaként bekövetkező racionalizációnak. Szerintem egyértelműen az utóbbiról van szó, sok felesleges dolog kikerült a projektből (Közti kockák, gasztrofalu), míg például a mostani a néprajzi épületért érdemes volt elvetni az előző, francia koncepciót.

Apropó Néprajzi Múzeum, Bathó úr a következő kérdésekkel terheli a már igen csak kifáradt olvasót:

  • hogyhogy nem elég 40.000 m2 szintterület, hogy ott a múzeum a nagy méretű tárgyait is kiállíthassa? – haa városligeti épületnek a 60%-a – beleértve a múzeum állandó és időszaki kiállítási tereit is – a felszín alatt lesz, akkor a felszín felett, a park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas, "lehető legkisebb"-nek titulált épületrészre? – a "World's Best Architecture" díjat odaítélő zsüri vizsgálta-e, hogy a magyar Néprajzi Múzeumnak tervezett látványos épület mennyire (nem) felel meg az alapvető funkciójának, nevezetesen, hogy helyt adjon a múzeum kiállításra szánt összes tárgyának?
  • A Liget projekt hivatalos honlapja szerint az a 40.000 m2 az 33.000 m2 a valóságban, ebből 7.000 m2 a kiállítótér, ami azért világszinten sem számít kevésnek. A fenti kérdésekből kiderül, hogy Bathó úr nyilvánvalóan Mátyás király idejében járt utoljára múzeumban, ezért érdemes tisztázni néhány alapfogalmat. A világon nincs olyan nagy múzeum, ahol a teljes gyűjteményt folyamatosan kiállítják, főleg olyan szerteágazó témában, mint az etnográfia. Természetes, hogy tematikák szerint variálnak, vagy egyes tárgyak restaurálás alatt vannak, vagy csak koncepciók változtatásával biztosítják folyamatos újdonság érzését. Másrészt egy modern múzeum mérete nem egyenlő a kiállítótér méretével. Ott kell fogadótér, előadóterem, múzeumpedagógia, könyvtár, irodák, shop, kávézó stb. Egy szó mint száz, ezeket a dolgokat érdemes inkább muzeológusokra, kurátorokra – azaz szakemberekre - bízni, sem mint publikációs ambíciókkal bíró építészekre.
  • helyes-e az a megoldás, hogy ezen tárgyak megtekintésére a látogatóknak egy másfél kilométerre lévő (legfőképpen raktározást és restaurálási munkákat szolgáló) másik épületet kell felkeresniök?
  • Ha figyelmesen követte Bathó a projekt híreit, az OMRRK nem kiállítóhely lesz, hanem egy óriási modern raktár és restaurálási központ a Szépmű, Galéria és Néprajzi műtárgyainak. Ezt nem fogják látogatni, mert nem arra van az épület. A kérdésre válaszolva pedig – szerintem - ennél helyesebb megoldás nem létezik a nemzeti kincsek megőrzésére.

Ezek csak a legsúlyosabb csúsztatástok, tévedések a cikkből, de a sor még tetszés szerint folytatható lenne, de nem már így is az emészthetőség határán vagyunk, és amúgy sem érdemes túl nagy reflektorfényt irányítani az amúgy is marginális elérésű írásra (és a reméljük nem marginális cáfolatára).

Fotók: pestbuda.hu, turizmus.com

Elképesztő siker a különleges városligeti kutyás élménypark

Több mint 250 ezer látogatót regisztráltak a városligeti Kutyás élményparkban az átadás óta eltelt egy évben! 

Az ország legjobban felszerelt kutyás élményparkjának népszerűsége minden előzetes várakozást felülmúlt, naponta átlagosan 750-800 kutya játszik ott. A park a hét minden napján várja a gazdákat és négylábú társaikat, az elmúlt évben egy-egy hétvégi napon akár ezer gazdi is ellátogatott kedvencével a különleges helyszínre.

AKutyás élménypark átadásával több mint 5 ezer négyzetméterrel nőtt a park zöld területe és bővült a kutyázási lehetőségek sora, a városligeti kutyázás szabályai azonban nem változtak, a park teljes területe továbbra is szabadon használható az elkerített területek kivételével.

A nyitás óta eltelt egy év alatt az új parkrész igazi oázisa lett a kutyusoknak, mely egyúttal fél hektárnyi zöld területtel is bővítette a Ligetet. A speciális parkrészt a legmodernebb játszóelemekkel és a legváltozatosabb eszközökkel szerelték fel, mint például szlalom, híd, ugratók, dombokba rejtett alagutak vagy a pedállal működtethető vizes medence. A kutyusok számára kisebb homokos felületeket is kialakítottak, hogy áshassanak.

Az ország legkomplexebb kutyás élményparkjának előkészítése során 2017-ben kiterjedt társadalmi egyeztetések zajlottak a parkhasználók különböző csoportjaival, így a kutyatartók képviselőivel is. Annak érdekében, hogy a kutyajátszótér minden használói igénynek teljes körűen megfeleljen, már a tervezési fázisban számos konzultációt folytattak a kutyásokat képviselő szervezetekkel. Többek közt a ZöldEb Egyesület és az Országos Állatvédőrség Alapítvány is közreműködött észrevételeivel, az EB OVO Egyesületet pedig egy olyan komplex javaslatcsomagot állított össze, amely a kutyatartók és a kutyák valamennyi igényét tartalmazza.

fotó: welovebudapest

A Kutyás élménypark 2018-as megnyitóját egy rövidebb próbaüzem előzte meg, amikor több négylábú, gazdi és szervezet tesztelhette a Liget Budapest Projekt első parkfejlesztési ütemében létrejött új területet. A tesztelőktől összegyűjtött vélemények, észrevételek alapján a tervezők további finomításokat végeztek el a területen annak érdekében, hogy a megvalósuló kutyapark a lehető leginkább találkozzon a felhasználók elképzeléseivel és megfeleljen a modern, városi kutyatartás alapelveinek a Hermina út és a Városligeti körút határán.

A Kutyás élményparkot egy nagy tavaszi karbantartással készítik fel az új szezonra: teljes tereprendezés, friss füvesítés, egy új kaparóterület és megannyi új ültetés várja a kutyusokat. A Hermina úti kutyás élménypark csak az első lépés afelé, hogy a kutyák számára is barátságos és jól használható Városliget jöjjön létre. A megújuló Városligetben a kutyázási szabályok nem változnak, a szabad kutyázás mellett a park tervezői több, Magyarországon egyedülálló, speciálisan a kutyások igényeire szabott, velük előzetesen egyeztetett fejlesztést is megvalósítanak a jövőben.

Viszlát Olof Palme, helló Millennium Háza!

2019.03.23.

Genezise óta tradíciót óvó megújulást igért a Liget Projekt úgy, hogy közben még a Városliget zöldfelületét is növeli. Sokan - majd egyre kevesebben - tamáskodtak, fanyalogtak, tüntetgettek, de most, hogy bepillantást engedtek az Olof Palme Háza feljutásába, talán még számukra is bebizonyosodhatott, hogy itt nem üres lózungokról van szó. 

A Városliget egyik legrégebbi épületéről van szó, egy gyönyörű, szecessziós kis ékszerdoboz, amit egyedi Zsolnay kerámiák díszítettek fénykorában. A forgatókönyv azonban ismert, elhanyagolták, nem találták a funkcióját, és az évtizedek alatt szép csendben teljesen lepusztult, a környezetével együtt. 

Ez azonban a múlté, a Liget Projekt kiüti az idő vasfogait és egy műemléki rekonstrukcióval gyakorlatilag azt az állapotát hozzák vissza az épületnek, ahogy megépülésekor kinézett. Az eredeti, Pfaff Ferenc által jegyzett szerkezetet építették újjá, kibontották az utólagosan hozzátoldott részeket, kiegészítették és restaurálták a Zsolnay díszítéseket. A bejárata visszakerül a túloldalra - azaz az eredeti helyére – ami elé egy óriási rózsakertet ültetnek, míg az Olof Palme sétány felé néző homlokthoz egy hatalmas teraszt alakítanak ki. Ez utóbbi a századfordulós hangulatot idéző étterem-kávézóé lesz, elég jó lesz oda kiülni. Ez lesz az épület egyik funkciója, a másik épületszárny pedig egy nagy kiállítótér lesz, ahol Budapest és a Városliget aranykorát idézik majd meg, helytörténeti különlegességekkel. A már említett rózsakert körül pedig új fákat ültetnek, és a füvet is rendbeteszik. 

De hogyan is áll a dolog? A kőmívesi munkák befejeződtek, a ház szerkezetkész, homlokzata szinte teljesen megújult - ami még hátravan az őszi nyitásig az a belső terek befejezése (burkolás, festés) és a beköltözés. Öröm ránézni a képekre, hiszen mindig is nagyon fájdalmas volt látni ezt a különleges házat, amivel nagyon méltatlanul elbántak. Most azonban újra eljött az ő ideje, óriási elégtétel ez a Ligetet régóta használóknak! 

Ja, és a teljesen érthetetlen, svéd kommunista miniszterelnököt megidéző elnevezés is múlté: viszlát Olof Palme, helló Millennium Háza.

Lejáratásból "csillagos" ötös az Átlátszó

Focis hasonlattal élve óriási kapufás öngólt lőtt az Átlátszó, amikor a Liget Projektben felújított Komáromi Csillagerőd nevének helyesírásába kötött bele. Az élet azonban ismét bizonyította, hogy mielőtt nyelvtannáciskodásba kezd az ember, először érdemes tájékozódni, mert így a lejáratás helyett csak a saját ostobaságát teszi közszemlére.

Tehát, mi az Érdélyi Katalin "újságíró" által felfedezett súlyos hiba? Szerinte a Komáromi Csillagerőd-öt külön kell írni, Csillag erőd-ként. Állítólag "mindenkinek csípi a szemét", és újabb bizonyítéka ez, hogy műveletlen félhülyék kezében van a hatalom. Ráadásul a helyesírás lábbal tiprása mellett ezek rohadékok nem átallottak még ötmilliárdból felújítani az erődöt. Pfej, de velejéig romlott ez a rendszer...de az Átlátszóval nem babrálnak ki.

Bravúros "újságírói" teljesítménnyel ebből a meglehetősen érdektelen dologból egy egész terjedelmes lejárató cikket is ki tudott hozni, de csak rövid ideig örülhetett, mert kisvártatva jött a pofára esés, a beruházó válaszolt:

a Komáromi Csillagerődöt egybe kell írni, mivel ez az INTÉZMÉNY tulajdonneve, és ezt a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézete mondja. 

Hát így lett a nagy leleplezésből óriási blama, visszatérve a focis hasonlathoz, ez az irgalmatlan öngól jut eszünkbe, Durica szerepében Erdélyi Katalin:

Ezeket a cikkeket olvastad már?