Blogolj!

Hírek

Tovább

Tervek

Tovább

Interjúk

Tovább

Exkluzív beszélgetés Sou Fujimotoval, a Magyar Zene Háza tervezőjével

2015.06.11.

Tegnap Sou Fujimoto, a Liget Budapest projekt Magyar Zene Házára kiírt építészeti pályázatán nyertes iroda, a japán Sou Fujimoto Architects vezetője Budapesten járt, hogy aláírja a szerződést, amelyet követően a végleges kiviteli terveket is elkészíthetik. Az esemény sajtótájékoztatóján sikerült elkapnunk a népszerű japán építészt egy rövid beszélgetés erejéig.

Címkék: Interjú

Autómentes nap a Ligetben

Fontos mérföldkőhöz érkezett szeretett Lizsé blogunk, hiszen feladva a régi otthonunk picit megkopott kényelmét, új helyre költöztünk ide blogstarra, ahol megújulva, megkettőzött lendülettel folytatjuk a Városliget körül történő események interpretálását.

Elsőként mindjárt egy érdekes program van a nyakunkon, a Környezetvédelmi Világnap alkalmából három napig autómentes parkká változik a Városliget. A Liget Budapest Projekt sajtóközleménye szerint kezdeményezésükre június 5-től 7-ig a Budapest Sportiroda és a Nagycsaládosok Országos Egyesületével együttműködésben zöld és civil szervezetek veszik birtokba a lezárt Kós Károly sétányt, ahol ingyenes családi és gyerekprogramok, koncertek várják a Ligetbe látogatókat. 

Egy szó, mint száz ízelítőt kaphatunk abból, hogy milyen lesz amikor projekt elkészültével a liget - remélhetőleg örökre -  elveszti autópálya bevezetői funkcióját. A rendezvény ingyenes, hála istennek az idő is kiváló lesz, így arra bíztatok mindenkit, hogy markolja fel a családot és irány a Városliget.

Itt elérhető az esemény facebook oldala, ahonnan ki is másoltuk a részletes programot:


Program:
- bemutatkoznak a Ligetben működő intézmények, többek között a Szépművészeti Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum és a Fővárosi Nagycirkusz, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozások,
- újrahasznosított termékekből készült kiállítás, használati tárgyak, játékok készítése, öko-labirintus,
- óriási társasjáték és kötélpálya,
- kézműves foglalkozások,
- Ability Park interaktív élménypark,
- bringás bemutatók és bringa szerviz,
- állatsimogató, előadások a méhek életével és a felelős állattartással kapcsolatban,
- Szalóki Ági táncháza a gyerekeknek,
- a Ligetkör futók programja,
- zenei fellépők: Apacuka zenekar, Iszkiri együttes, Parno Graszt és még sokan mások.

Színpadi Program és kiállítók:

Péntek
13.00-14.00 állatsimogató, ismerkedés az állatokkal
16.30-17.30 Apacuka Zenekar 
19.00-21.00 Parno Graszt 

Kiállítók: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Gravity Academy, BSI, ÖKO-Pack, Fővárosi Nagycirkusz, Bar-Ker, Elek-Ágh Állatmenhely, MOL Bubi, EB OVO, NOE, Liget, Ability Park, Csokoládé Múzeum

Szombat
11.00-12.00 Trambulin bábszínház
17.00-18.00 Eszterlánc Mesezenekar

Kiállítók: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, BSI, ÖKO-Pack, Fővárosi Nagycirkusz, Bar-Ker, Elek-Ágh Állatmenhely, MOL Bubi, EB OVO, NOE, MiLigetünk, Szépművészeti Múzeum, Ability Park, Csokoládé Múzeum

Vasárnap
11.00-12.00 Szalóki Ági énekes gyerektáncháza
13.00-14.00 Iszkiri zenekar gyerekeknek

Kiállítók: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, BSI, Ligetkör Egyesület, Fővárosi Nagycirkusz, Bar-Ker, Elek-Ágh Állatmenhely, MOL Bubi, EB OVO, NOE, MiLigetünk, Szépművészeti Múzeum, Ability Park, Csokoládé Múzeum

A fesztivál időtartama: június 5-től 7-ig, 
pénteken és szombaton délelőtt 10 órától 21 óráig, vasárnap 10-től 16 óráig.

Közlekedés a fesztivál ideje alatt:
- az Autómentes Parkba bárki jöhet MOL Bubival, a bicikliket a helyszínen felállított mobil dokkolóban is hagyhatja,
- aki pedig saját bringával érkezik, az is parkolhat a MOL Bringamegőrzőben.

Címkék: Hír

Zoboki, a partizán 2.0 - Udvari bohóckodás

Csudálatos nap volt a tegnapi, hiszen végre eredményt hirdettek az új Nemzeti Galéria tervpályázatával kapcsolatban. Egy rövidke elmélkedés erejéig azonban szeretnék még egy picit visszakanyarodni a hét elejére: történt ugyanis, hogy a Katona József Színház kantinjában vitaestet rendeztek a Liget Budapest Projektről. Baán László, Ed Harris (György Péter), Barkóczi István és Balázs Mihály húzta fel a mellvértet, és kardot rántva estek egymásnak a Városliget szent ügyéért.

1.jpgforrás: Nagy Edina

A projekt szempontjából sok újdonsággal nem szolgált az este azon kívül, hogy megdöbbentő látni mennyi embernél akadt be ugyanaz a lemez, úgyhogy megpróbálok segíteni, lassan írom, hogy mindenki megértse:

NEM

BETONOZZÁK

LE

A LIGETET

PONT

Ellenben annál érdekesebbek voltak az elmúlt napok eseményeit kibeszélő vitriolok. Bemelegítésnek a Közlekedési Múzeum hálás témájával kezdtek, mindenki egyetértett: a felújítás időszerű, üdvözölték a kiállítótér bővülését. A beszélgetések alatt azonban egyre inkább érezhető volt a közelgő vihar, ami az inkriminált Zoboki manőver megtárgyalásánál csapott le. Aki nem ismerné a történteket, érdemes Cicc.á tanult kollégám korábbi értekezését pótolnia. Barkóczi István, Zobokiék képviseletét felvállalva azt találta mondani, hogy ezt bizony egyfajta polgári engedetlenségnek szánták. Ennél a pontnál kezdtem hevesen vakarózni és tikkelni. Még valamennyire meg is érteném az akciót, ha utána kiállnának, és érvekre felfűzve elmagyaráznák, miért gondolják, hogy a galéria jobb helyen lenne a várban, mint a ligetben. Ehhez képest a Baán és György felől érkező teljesen jogos és ésszerű felvetésekre Barkóczinak a kétségtelenül meggyőző „csakazértismaraggyonavárba” és az „ottahelye” volt a válasza. Különösen érdekes volt eközben figyelni, hogy a tőlem 1m-re ülő Zoboki Gábor rendkívül elégedett mosollyal az arcán percenként végigtekintett a közönségen, önelégülten biccentve, amikor tekintete találkozott valamelyik kedves ismerősével. Szinte látszódót a szövegbuborék a feje fölött: „Na, jól belefostam a ventillátorba, mi?! :))) YOLO”.

makettparbaj_12.jpg

Abba is hagytam a vakarózást, mert megértettem, hogy itt semmilyen polgári engedetlenségről nincs szó, pusztán egy sértett gyermeki lélek ripacskodó performanszáról, hogy ahogy mondani szokás: ellopja a showt. Hát ellopta. Ahogy ellopta egy másik magyar tervezőiroda elől a lehetőséget. Ahogy saját magát is szembeköpi: 

„Az terjed a városban, hogy a Budai Vár teljes rekonstrukcióját, az erre vonatkozó koncepció kidolgozását és majdani megvalósítását a kormány Zoboki Gáborra, illetve a Zoboki és Demeter építészirodára bízná...

...

– Igaz a hír a Vár rekonstrukciójával kapcsolatban?

– Én is hallottam ilyen pletykákat, de azt hiszem, az ilyenfajta szóbeszéd a munka nélküli építésztársadalom kellemetlenkedése. Hozzá kell tennem, hogy a legutóbbi – januári – felmérések szerint a magyar építészek nyolcvan százaléka munkanélküli... Ebből pedig az következik, hogy rendkívüli az éhség a munkára...

...

– Még mindig a válaszra várok, hogy akkor most a maga irodáját fogják-e megbízni a Vár rekonstrukciójának kidolgozásával?

– Nem hiszem. Én egy modernista pasas vagyok, nem profilunk a történeti épületek rekonstrukciója....”

(részlet a Mozgó Világ 2011-es Zoboki interjújából)

Így múlik el a világ dicsősége, a konklúziót minden vonja le maga.

UI.: Végre egy üdítő Liget Projektes fórum, ahol nem Zugló Ökle Várnai Laci, és a hidrogeológia városligeti nagyasszonya, Garay Klári néni tematizálta estet. Minden bizonnyal a 750 Ft-os belépő riaszthatta el őket, isten tartsa meg a jó szokásukat.

Két első díjazott – jó tervek

Zárt körben bontotta ki Baán László az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatára beérkezett munkák díjazottjait tartalmazó borítékot. A nemzetközi zsűri nem adott ki harmadik díjat, ellenben 2-2 második és első díjat oda ítélt.

A pályázatra 8 kiemelkedő munkásságú külföldi és hazai építésziroda kapott meghívást: 6 világhírű külföldi építész iroda (Ateliers Jean Nouvel, David Chipperfield Architects, Mecanoo, Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P., Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA), Snøhetta) mellett a Zoboki-Demeter & Társaik Építésziroda, valamint Balázs Mihály Építész Műterme a BME Építészmérnöki Karával együtt is meghívást kapott a pályázatban való részvételre.

Zoboki Gábor ugyan beadta pályaművét, de eleve kizárta magát, hiszen valami megmagyarázhatatlan ötlettől vezérelve más helyszínre tervezte a saját galériáját...

De foglalkozzunk most azokkal, akik oda mentek, ahová hívták őket. A Városligetbe. És a Petőfi Csarnok helyére terveztek modern, a környezettel pásszentos és nem csak esztétikailag, hanem funkcionálisan is megfelelnek a kívánalmaknak, valamint a polgárok igényeinek.

Második díjat nyert a Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P. és Balázs Mihály Építész Műterme a BME Építészmérnöki Karával együtt.

bme.jpg

Címkék: Hír, Terv

Zoboki, a partizán

Nem tudom, hogy ki miként van vele, de ha engem meghívnak egy partyra és én azt elfogadom, akkor oda megyek és nem pedig egy általam kitalált helyre, lobogtatva a máshova szóló meghívómat, hogy rendezzenek ott is egy partyt, de csak én legyek az egyetlen résztvevő.

Zoboki Müpa Gábor, a Villogó Doboz tervezője ezt teszi. Meghívták – és elfogadta – az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum tervezésére, amellyel egy magyar építész elől vette el a helyet. Igen, mert a Városliget helyett a Várba tervezte galériáját. Oda, ahonnan a Nemzeti Galéria elköltözik a Ligetbe. Gondolván, hogy majd lefocizza partizánakcióját politikai potentáttal, a Vár-projektet felügyelő L. Simon exíróval. Noha a pályázati kiírás eléggé egyértelmű: „A magyar és nemzetközi szakemberekből álló11 tagú zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett ugyanis a technológiai és funkcionáliselképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatospárbeszédet (többek között a zöld területi szempontokat, a városképi beágyazottságot, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket (mind bekerülési és üzemeltetési vonatkozásban) is értékeli majd”.

Zoboki Gábor

Azaz a Zoboki-L. Simon páros úgy gondolja, hogy a Vár a Városligetben van, hiszen máskülönben nehezen teljesíthető az épület és csodálatos közpark kapcsolata… (Majd küldünk egy Budapest térképet).

A történet egészen elképesztő. L. Simon hirtelen jött Liget-projekt ellenes felszólamlásait (nem tartja rossz ötletnek Zoboki javaslatát, hogy az Új Nemzeti Galéria mégse a PeCsa helyére kerüljön, hanem maradjon a Várban, de ott új helyen, a Szent György téren – nyilatkozta a Narancs-nak) szerencsére még nem foglalta versbe, mint a váratlanul kiderült című legendássá vált művében művészettörténeti hányattatásait:

a hazai művészettörténet elfelejtkezett rólam

miközben én már párizsban báboztam

iskolát alapítottam

és egy röhögő törpét követtem

akivel szétbaszott zsidó kurvák seggéről készítettünk

gipszlenyomatokat

L. Simon László szakért

Amennyiben a Zoboki Villogó Doboz Gábor-féle partizán (vagy tán szívének így kedvesebb: kurtizán) akció mellé áll, akkor gyaníthatóan nem csak a „hazai művészettörténet” felejtkezik el róla, hanem az építésztársadalom teljesen jogos felháborodását és haragját is magára húzza. Kinek kell ez?

Zoboki igencsak alattomosnak tetsző húzása pedig azt jelenti: elvett egy esélyt a magyar építészektől. Mert biztos vagyok benne, a többi magyar építész oda megy, ahová a meghívója szól…

Már csak abban lehet bízni, hogy a kormány és a miniszterelnök tartja magát korábbi döntéséhez és valóban a Városligetben lesz az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum. S bár csak kedden lesz az eredményhirdetés, abban biztosak lehetünk, hogy egy névvel semmiképpen sem találkozunk győztesként: a Zoboki-Demeter & Társaik Építészirodáéval. De azt hiszem, ennél sokkal, de sokkal többet veszítettek: a hitelüket a magyar építésztársadalomban.Hiszen mit tett Zoboki Partizán? Pályáztatás nélkül akarja a megrendelést lepacsizni egy államtitkárral. Felrúgva mindent és mindenkit. Hatalmas öngólt rúg a kabinet, ha csak egy pillanatra is komolyan veszi ezt a felvetést. S lassan kereshetnének valami irodalmi ösztöndíjat (10 éveset minimum) L. Simonnak, mondjuk Üzbegisztánban.

S kötetének borítóját majd megtervezi Zoboki.

Villogó könyv lesz…

 

Egy adósság törlesztése - megújul a Közlekedési Múzeum

2015. április 15-én bezár a Közlekedési Múzeum. Na nem kell megijdeni, nem örökre, csak amíg visszakapja a történeti külsejét. Aki esetleg nem ismerné az eredeti épületet – valószínüleg elég sokan vannak így – annak segítünk egy kis rögtönzött történelemórával:

1896-ban, a millennium évében – a Milleniumi ünnepségek fénypontjaként – május 2. és október 31. között a Városliget területén rendezték meg a nagyszabású Ezredéves Országos Kiállítást. Az ideiglenes pavilonokban Magyarország mutatkozott be a világ minden tájáról érkező érdeklődőnek. A kiállítás egyik impozáns épülete a Közlekedésügyi Csarnok volt, amely, akárcsak a kiállítás többi épülete, eredetileg csak ideiglenes jelleggel épült meg. Steindl Imre tanítványa, Pfaff Ferenc tervezte, aki romantikus-eklektikus stílusú épületet álmodott meg, a tekinteteket mágnesként vonzó hatalmas kupolával és Róth Miksa díszes üvegeivel. A világkiállításon mind a múzeum, mind a gyűjtemény a vártnál sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki, így adta magát a dolog, hogy akkor csak nem kéne lebontani.

4.png

Ma már nehéz elképzelni, de akkoriban tényleg bevett dolog volt, hogy ilyen kaliberű épületeket hipp-hopp felhúztak, aztán amikor már nem kellett, nekiestek a kalapáccsal. Szóval így alakult meg Európa egyik első műszaki-közlekedési múzeuma 1899-ben. Töretlen sikere egészen 1944-ig tartott, amikor második világégés menthetetlenül begyűrüzött Budapestre, és bombatalálatok érték a múzeumot. A háború után sajnos csak a romeltakarításra maradt erőforrás. 1954-ben a Fővárosi Tanács az épület teljes elbontásáról határozott, de végül szerencsére nem hajtották végre a halálos ítéletet, sőt! Meggondolva magukat, arról döntöttek, hogy szerényebb formában, de újra  kell nyitni a kiállítóteret. Az emblematikus kupolával együtt a komplett emeleti részt visszabontották, és a kor, hát mondjuk úgy “letisztult” épitészeti stílusában elkezdték felépíteni a múzeumot. 1966-ban nyitotta meg újra a kapuit, kicsi, földszintes épületében, és az 1979-85 közötti bővítése során nyerte el azt a szépnek éppen nem mondható külsejét, amit ma is ismerünk.

5.png

Kicsit sárga, kicsit savanyú, de mindenkinek fűződik hozzá valamilyen kellemes emléke akár gyerekkorából, akár, amikor a gyerekeit vitte oda. Visszakanyarodva tehát a Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló teljes történeti rekonstrukció miatt most három évre el kell búcsúznuk a Közlekedési Múzeumtól. Cserébe visszakapjuk a századfordulót idéző, lenyűgöző Pfaff féle épületet, amely belül kiegészül egy új, a térszint alatti 1000m2-es kiállítótérrel (összesen 8600m2), természetesen a mai modern kor igényeihez igazítva. Én, mint technofil apuka valószínüleg bérletes leszek!

7.png

Bódétlanítás

Április elsején a Liget-projekt  egy újabb állomásához érkezett. Elkezdték ugyanis bontani a parkot csúfító bódésort, mely 40 éve rohad fővárosunk egyik legkiemeltebb részén. Ha valaki nem ismeri a magyar közállapotokat, az azt hinné, hogy ezt az ötletet senki sem tudja ellenezni, hiszen az kinek hiányozna, hogy ronda, lelakott bódékból vásároljon gagyi műanyag játékokat, rövid ideig kitartó, viszont drága lufiállatokat, esetleg száraz, többnapos, ellenben szintén drága perecet.

bode1.jpeg

fotó: RTL

De persze itthon vagyunk. Egész kis kommentháború bontakozott ki az origo cikke alatt, mely fájdalmasan kiáltja a világba, hogy “sokan siratják a városligeti bódésort”. Elképesztő látni, hogy hogyan tudja egy alapvetően kormánykritikus híroldal azt megoldani, hogy egy nehezen megkérdőjelezhető ötletet mégis rossz színben tüntessen fel. Hiszen tegyük a szívünkre a kezünket, a bódéárusokon kívül nem fog ez senkinek sem hiányozni, főleg, ha a megújult ligetben kultúráltabb módon lehet majd kielégíteni a gyerkőcök kívánságait. Mert abban biztosak lehetünk, hogy ezt a szempontot nem fogják figyelmen kívül hagyni a fejlesztés során, mégiscsak állami bevételekről és munkahelyekről van szó.

Az árusoknak persze ez most fáj, ami teljesen érthető. Viszont belegondolva, inkább az a csoda, hogy ennyi időn keresztül árulhattak Budapest egyik leglátogatottabb részén sokszor kritikán aluli minőségű dolgokat úgy, hogy semmit nem kellett hozzátenniük az üzlethez. 40 év után azonban itt az ideje, hogy megújuljon a főváros egy újabb olyan szelete, ahol eddig még az előző rendszer “ékeibe” botolhattunk lépten-nyomon. Azt pedig senki nem mondta, hogy, ha lesznek új árusító helyek, oda nem pályázhatnak majd a mostani dolgozók.

bode2.JPG

fotó: blikk.hu

A Liget Budapest Projekt nem csak új múzeumok építéséről szól. Megújul benne a Nagycirkusz, bővül az Állatkert és (amit a kritikusok valamiért nem igazán emelnek ki soha) a költségvetés feléből (75 milliárd forint!) a Városliget is megkapja az a törődést, amiért politikai meggyőződéstől függetlenül már évtizedek óta kampányolnak a hozzáértők. Új lesz a teljes zöldfelület, ismét körbehajózhatjuk a Vajdahunyad-várát, lesz futókör, meg új játszóterek. És igen, ebbe a képbe a régi, rozsdás, szétrohadt bódék már nem illenek. Legyen ez a legnagyobb probléma itthon, és akkor sirathatjuk ezt is közösen… 

Így fogunk kinézni – Magyarok is a nyertesek között!

Elérkezett a nagy nap, felbontották a borítékokat és a 470 beérkezett pályázat közül a 11 tagú nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri kiválasztotta a Városliget, és Budapest arculatát is a jövőben meghatározó épületterveket.

Számunkra az egyik legnagyobb öröm, hogy a Fotómúzeum Budapest és Magyar Építészeti Múzeum nyertes terveit a MAGYAR Középülettervező Zrt. alkotta, gratulálunk nekik.  



Edwin Heathcote: Sikeres lehet a kulturális innováció

Még néhány nap és megtudjuk, hogy milyen múzeumok is lesznek a Városligetben. A titkos, többfordulós pályázatokról nemzetközi zsűri döntött és az egyes épületek nyertes terveit 2014. december 19-én, pénteken hirdetik ki. A nemzetközi zsűri egyik izgalmas figurája Edwin Heathcote építész, a Financial Times ismert építészeti kritikusa, kíváncsi voltam, hogy milyennek látja Budapestet, mi a véleménye a beruházásról,  hogy egyáltalán jó ötletnek tartja-e, hogy a Ligetbe tervezték a sok múzeumot. Kérdeztem a győztes pályázatokról, de elég határozottan azt válaszolta, hogy nem mondhat semmi konkrétumot egyikről sem. Elképzelhető, hogy néhányan találkoztak már Edwinnel Budapesten a zsűrizéstől teljesen függetlenül, ami persze nem véletlen, a miértekre választ kaptunk. Most viszont Edwin Heathcote-ot, a  Liget Budapest Projekt zsűri tagját Londonban értük utol.

eddie_portrait.jpg

Névjegy
Edwin Heathcote építész és designer 1968-ban született Londonban. Építészetről és formatervezésről írt kritikái rendszeresen jelennek meg a tekintélyes Financial Times-ban és a GQ Magazinban. Számos könyvet írt, többek között Budapest építészetéről és Makovecz Imréről. Jelenleg Londonban él.

Milyen szerepe van egy beruházás esetében magának a helynek, mennyire befolyásolja a megtérülést?

Az ingatlanszakértők biztosan azt válaszolnák erre a kérdésre, hogy minden a megfelelő hely kiválasztásán múlik – de a megtérülés sokkal inkább múlik azon, hogy a beruházás képes-e összeépülni a környezetével, és hogy mit tud hozzátenni a város szövetéhez. Minden egyes  projekt esetében lennie kell egy megfogalmazható oknak, hogy miért oda tervezik, és azt is látni kell,  hogy az ötlet maga hogyan fejlődik együtt a környezettel és hogyan illeszkedik a jövő fejlesztési terveibe.

A Liget Budapest Projekt kapcsán egyes szakértők azt állítják, hogy a beruházás 15 éven belül megtérül, mások szerint a megtérülésnek esélye sincs.  Önnek mi erről a véleménye?

Egy kulturális innováció esetében igencsak problematikus megtérülésről beszélni, mert a forintban kifejezhető haszon közvetetten jelentkezik - a turizmusból, a közlekedésből –  és nem feltétlenül az eladott jegyekből. Nagyon meglepődnék, ha önmagában a jegyeladásból bármilyen megtérülésre lehetne számítani 15 éven belül, de tekintettel Budapest igen komoly kulturális vonzerejére, lehet ez is jelentős bevétel. A fotómúzeum például már önmagában is nagy űrt tölt be a kulturális palettán. De nemcsak ott, hiszen a városnak egy eddig nem igazán kihasznált területén épül majd fel, és hatása bizonyára továbbgyűrűzik a VI.-VII. kerületekbe, ahol további beruházásokat és plusz lehetőségeket ösztönözhet. 

Építészetileg milyennek látja Budapestet?

Építészeti szempontból Budapest nem igazán különleges.  Ugyanakkor, ha egyes városrészek újragondolásáról és felélesztéséről beszélünk, akkor igen izgalmas dolgokkal lehet találkozni Budapesten. Az utcák, a gyalogos közlekedés újratervezése sok helyen rendkívül jól sikerült, vagy ott vannak a világon is egyedülálló, rendkívül népszerű romkocsmák, amelyek szinte forradalmi változást indítottak el a város egyes részein.

Lehet-e önmagában a múzeum turisztikai látványosság, függetlenül attól, hogy mit láthatunk magában az épületben?

Nem hiszem, hogy bárkinek is érdekes lehet önmagában egy múzeum, ha az épület fontosabbá válik, mint a benne látható tartalom. Vannak olyan múzeumok, ahol az épület és a tartalom egymást kiemelik, ahol az építészek képesek voltak nyomot hagyni a város történelmén, ugyanakkor érzékenyen reagáltak a kor művészettel szemben támasztott igényeire. Példaként említeném a Londonban található Tate Modern-t vagy a párizsi Palais de Tokyo-t.

1.jpg

Ismer a budapesti múzeumi projekthez hasonló nagy kulturális beruházásokat?

Igen, ilyen a Budapesthez közeli Bécsi Kulturális Negyed, az 1960/70-es években épült  londoni South Bank, vagy hogy egy mostani példát említsek, ilyen a Saadiyat Island Abu Dhabiban.

Talán kevesen tudják, hogy az ön számára különösen fontos Budapest. Mi ennek a kötődésnek az oka?

Édesanyám magyar és a feleségem is az. Éltem és dolgoztam Budapesten, írtam egy könyvet a város építészetéről és egy másik könyvet Makovecz Imréről.

2.jpg

Minden változatlan – rendben folytatódik a Liget megújítása

 

Blogunk információi szerint a kormány 2014. december 3.-i ülésén maximális támogatásáról biztosította a Liget Budapest Projektet. Mindennek nyomatékaként megszavazta az idei évből visszamaradt 3 milliárd forintos támogatást, valamint tudomásunk szerint a projekt eredeti ütemtervének megfelelően biztosítja a jövőre esedékes több milliárd forintot is. A miniszterelnök egyértelmű kiállása a nagyszabású tervek mellett egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi időben tett szerencsétlen államtitkári megnyilatkozás és annak miniszteri biztosi cáfolata végül is egy, megnyugtató irányba mutatott: a Liget Budapest Projekt zavartalanul, az eredeti menetrendnek megfelelően folytatódik 2015-ben.

terkep_liget_final_v6_custom_resize_600x424_25167990226.jpg

Így aztán jövőre megkezdődhet a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának rekonstrukciója, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (OMRRK) felépítése, és folytatódnak a Városliget parkrendezési munkálatai  A hvg.hu szeptemberi írása szerint a 2015-ös beruházások várható összköltsége 15-20 milliárd forint lesz.Hogy a pontos összeg mennyi, az majd a későbbi Magyar Közlönyökből kiderül, mint ahogy az is, hogy egy összegben, vagy „darabolva” jut a pénzhez a projekt. De ez majdhogynem mindegy: a lényeg, hogy zavartalanul alakulhat át és szépülhet meg a főváros és az ország legendás parkja, és 2018-ra 5 új, modern múzeummal gyarapodunk.

_mg_3179_copy.jpg

És nemsokára azt is megtudjuk, hogy az első négyet kik tervezték és milyenek lettek, mert információink szerint december 19-én kibontják a borítékokat és ismertetik a nemzetközi zsűri döntését. Az meg már csak hab lenne a tortán, ha a nemzetközi pályázat nyertesei között lenne egy, vagy akár két magyar terv is.

Jövő pénteken kiderül.

IMG_7650.JPG