Blogolj!

Hírek

Tovább

Tervek

Tovább

Interjúk

Tovább

Liget Projekt: Jövőre már birtokba vehetik a látogatók a Magyar Zene Házát

2020.02.04.

 

A világszerte egyedülálló tartalmat kínáló Magyar Zene Háza építése elérte a legmagasabb pontját

Elérte legmagasabb pontját a Magyar Zene Háza épületének tartószerkezete, jelenleg immár a térszint felett történik a szerkezetépítés. A térszint alatti – kiállítótereknek is helyet adó - terekben már előrehaladott állapotban vannak a kivitelezési munkák az épületben, amely elkészültét követően egy világszerte egyedülálló tartalmú, zenei beavató intézménynek ad majd otthont – jelentette be Baán László. A miniszteri biztos kiemelte: a kormányzat Városligetet megújító programja, a Liget Budapest Projekt keretében épülő Magyar Zene Háza kivitelezése jó ütemben halad. Az elbontott egykori Hungexpo irodaépületek helyén épülő, a világ egyik leginnovatívabb építészeként számon tartott, japán Sou Fujimoto (magyar partner M-Teampannon) által tervezett Magyar Zene Háza idén szerkezetkész állapotba kerül és 2021 második felében birtokba vehetik a látogatók.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója elmondta: zajlik a klímabarát intézményt megújuló és környezetbarát energiaforrásokkal ellátó berendezések kiépítése is. Az elmúlt évben az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén a legjobb középületnek járó díjat elnyert Magyar Zene Házában tavasszal befejeződik az épület jellegzetes formáját adó tetőszerkezet kialakítása és megkezdődik a hatalmas, Európában is kuriózumnak számító üveg oldalfalak beszerelése. Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia volt rektora, Magyar Zene Háza tartalmi programját kialakító munkacsoport vezetője elmondta a ház egyfajta zenei beavató intézményként a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel.

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa elmondta: a kiállító- és előadóhelyként valamint zenepedagógiai központként, vagyis egy komplex zenei beavató intézményként működő Magyar Zene Háza nemcsak a világszínvonalú épület-kialakítás és a világszerte egyedülálló tartalomkínálat miatt lesz különleges, hanem azért is, mert a legfontosabb nemzetközi épületminősítési rendszer, a BREEAM környezettudatossági szempontból példaértékűnek értékelte a kivitelezési munkálatokat és a leendő épületet, ami minimális környezeti terhelést jelent majd a parkra nézve. Kiemelte: a klímabarát fejlesztésnek köszönhetően ráadásul több mint 6000 négyzetméternyi felújított, a közönség elől évtizedekre elzárt parkrészt is visszakapnak a Liget látogatói, az eddig elkerített és romos épületekkel elfoglalt, lepusztult terület megnyitásával és rehabilitációjával.

Már a legmagasabb pontot elérték

Baán László elmondta azt is, hogy ezévben szerkezetkész lesz, 2021 második felére pedig elkészül a világ legjobb középülete díjával kitüntetett két új ikonikus épület, a Magyar Zene Háza és Néprajzi Múzeum.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója beszámolt róla, hogy a jellegzetes formájú üvegfalú palota munkálatai jó ütemben haladnak, a tartószerkezet építése elérte a legmagasabb pontját. Tavasszal már elkészül az épület egyik igazi különlegessége, a jellegzetes alakú, organikusan hullámzó tetőszerkezete. Szintén tavasszal kezdik el a kivitelezők felszerelni az épület másik mérnöki bravúrjának számító megoldását, az üveg oldalfalakat, amelyek azt teszik lehetővé, hogy az épület harmonikusan összefonódjon a zölddel, és a zenei csodák palotájába belépő látogatóknak egészen különleges természetélményt nyújtson. A felszín alatti – kiállítótereknek is helyet adó - szinteken már a kivitelezések végéhez közelítenek, jelenleg a szakipari munkákat végzik, melynek során beépítik a gépészetet, elektromos rendszereket, gipszkarton elemeket.

A vezérigazgató kiemelte: a Liget Budapest Projektnek köszönhetően a Városliget a főváros egyik leginkább környezetbarát helye lesz.

Hamarosan elkészül a jellegzetes tetőzet is

A park teljes autómentesítésével, valamint az új épületeknél a megújuló, fenntartható és klímabarát erőforrások alkalmazásával, továbbá a növényzet teljes felújításával a Liget gyakorlatilag zéró emissziós zónává válik a projekt elkészültével. Mindezen célokkal összhangban már a Magyar Zene Háza tervezési szakaszában különös hangsúlyt fektettek a megújuló energiaforrások, speciális hűtési és fűtési rendszerek alkalmazására. Az épület szomszédságában lévő Nagyrét területén 120 talajszondát helyeznek el 100 méter mélyen a föld alá, amelyek a ház környezettudatos, megújuló, geotermikus energiával történő ellátását szolgálják majd. A munkálatok végén, még a nyári szezon előtt megújítva állítják helyre a Nagyrét eredeti állapotát, amelyre a talajszondák működése semmilyen negatív hatással nem lesz. További speciális és gazdaságos műszaki megoldás, hogy az épület hűtését távhűtéssel fogják biztosítani, melyet a szomszédos műjégpálya szolgáltat majd. Ezzel a racionális és újszerű megoldással különleges együttműködés jön létre a két intézmény között, rengeteg energia takarítható meg, és jelentősen csökkenthetőek az épület üzemeltetésének költségei.

Batta András elmondta, hogy az új intézmény a maga nemében a világon egyedülálló komplexitású tartalomkínálattal várja majd a látogatóit. A Magyar Zene Háza zenetörténeti állandó kiállítása a zene egyetemes nyelvét mutatja be, a magyar dallamvilág, a hihetetlen gazdag népzenei kincsünk azonban hangsúlyosan lesz jelen, hiszen ez a mi élő zenei anyanyelvünk, s ebből kiindulva kerülhetünk közelebb a zene világához. A földalatti szinten kialakított kiállítótérben a legmodernebb technika alkalmazásával mutatjuk be, hogy a zene valójában életünk minden pillanatában, a bölcsőtől a sírig jelen van, elkísér.  Nem csak a vájt fülűeknek készül ez a Ház, családokra, csoportokra, egyéni látogatókra, zeneértőkre és érdeklődőkre is készülünk.


A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, közel 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a térszínen mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket.

Írd alá Te is a Liget projekt megmentéséért indított petíciót!

Egy ígéret betartása: betont törnek és fákat ültetnek a Városligetben

2020.01.24.

Törik a betont, mint a ropit a Városligetben! Na nem csak úgy öncélúan, hanem ez is egy régi ígéret beváltása, miszerint a ligetet polipként behálózó, teljesen indokolatlanul széles beton és aszfaltutakat leszűkítik, majd behintik földdel és fűmaggal. A park elöregedett növényzetének is folytatódik a teljes rehabilitálása, nem rég 124 fát ültettek el a parkban. Ha esetleg véletlenül vitába keverednénk egy Karácsony fannal a Liget projektről, újabb érvek lehet felsorakoztatni a főpolgármester ámokfutása ellene.

De miről is van szó pontosan? Az Olof Palme sétányt bármikor át lehetett volna keresztelni "M arkárhányas" számú útta, mert szó szerint GIGANTIKUS szélessége volt, ami hát bárhol jól jön, csak egy parkban nem. Fogták tehát a 14 méter széles utat és leszűkítették 6 méterre, a visszafoglalt területeket pedig füvesítették. Ezeknek a munkálatoknak járunk már az utolsó fázisában, most az Ajtósi Dürer sor és a Millenneum Háza közötti szakaszt rakják rendbe. Elméletileg februárra már teljesen el is készülnek.

Ilyen ocsmány volt még 2017-ben

Jobbra már látható az újrafüvesített rész, balra a járdát még feltörik majd

Ezzel a művelettel összesen kb. 5.000 négyzetméternyi új zöldfelületet hoznak létre a Ligetben.

Ennyit arról, hogy micsoda zöldfelület-rablás zajlik a parkban, Karácsony főpolginak csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy csak ezzel a lépéssel több mint fél galériányival nőtt a park zöldje, és még sok ilyen betonfeltörés lesz, tehát teljesen értelmetlen lenne a galéria építési területét beszántani, anélkül is jelentősen bővül a parkosított helyek kiterjedése, ugye a már ezerszer hallott 60-ról 65 százalékra.

Másik fontos hír pedig, hogy 124 új fát ültettek el a parkban, tervszerűen, egészséges példányokat. Az átfogó rehabilitációs program, a park növényzetének felújítása keretében december végén 124 új, egészséges és ligethonos fát ültettek el, mások mellett platánok, nyugati ostorfák, európai bükkök, kocsányos tölgyek kaptak új otthont a parkban. A novemberi és decemberi enyhe időben a Városligeti körúton 12, a Rondó környezetében 47, az Ifjúsági sportpályák vonzáskörzetében 7, míg a népszerű Nagyjátszótér mellett 58 darab új, egészséges és ligethonos fát ültettek el a szakemberek.

Az analfabéták rémuralma

A még mindig kampány-üzemmódban harcoló főpolgármesterünk reggel felpattant a gépkocsinak álcázott kerékpárjára és azzal a lendülettel kardot (milyen kardot? lángpallost!) rántott a kultúra védelmében. Az általa finanszírozni nem képes, ám azokat szájkarate útján megvédeni mindig kész (melyik is a könnyebb mutatvány?)  színházak után most a Természettudományi Múzeum esetleges Debrecenbe költöztetésének ügyét tűzte kissé korpafoltos zakójára Gergelyünk.

Örömtől visít a fővárosi kampánystáb, újra egy nekik való „ügy”: dolgozni nem kell, pénzbe nem kerül, felelősség nulla, hát hajrá, bele lehet szállni a Kormányba. Csak zárójelben: egy gyűjtemény esetleges költöztetése és egy új múzeumi épület létrehozása rengeteg pénzt és még több szakértelmet követel. A tapasztalatok alapján ezeknek birtokában van a Kormány, lásd a Szépművészeti Múzeum felújítását, a Szabolcs utcai világszínvonalú múzeumszakmai központ megépítését vagy az Új Nemzeti Galéria és Közlekedési Múzeum felépítésére irányuló remek terveket. Reméljük, hogy minden szempontot mérlegelve hozza majd meg döntését a Természettudományi Múzeumért felelős tárca.

De ennek a kis írásnak nem az a feladata, hogy a fenti gyűjtemény költözéséről elmélkedjen. Hanem hogy kinyújtott ujjal rámutasson a Karácsony Gergely elmebajára, hogy miközben rövidtávú politikai haszon miatt két kézzel próbálja a városligeti múzeumok megépítését megakadályozni, addig pirulás nélkül eljátssza a szíven lőtt kultúrhéroszt egy közgyűjtemény esetleges elköltözetése kapcsán az olcsó népszerűség deszkáiból ácsolt korhadt színpadon. Vajon, meddig sikerülhet neki? Vajon mikor csapja fejen a valóság az izgágaságból sportot űző városvezetőt? A kettős játék nyilvánvaló: csak az övéinek tapsára hajt (stílusosan inkább teker) Gergelyünk, a többire - köztük városa kulturális nívójára - valójában magasról tesz. Ha úgy hozza, akkor képes egy nap alatt fővárosi múzeumok építése ellen tiltakozni, majd egy másik múzeum fővárosból való kiköltözése miatt kampánykört futni.

Barátaim, emlékeztek rá, hogy mi volt kitűzve Gergely zakojának hajtókájára legutóbb?  A Kultúra Nemzeti Alap.  A magát egyébként a civilizáció csúcsteljesítményének tartó, lelkesen tapsoló ballib közönség meg sajnos nem tanult meg olvasni.

Így csúsztat a Liget Projektről a 444

A 444 ismét ordas hazugsággal kábítja rajongótáborát, ugyanis "előtte-utána" műholdfelvételekkel bizonygatja, hogy a liget projekt nyomán micsoda pusztítás történt a Városligetben, és milyen elképesztő módon csökken ott a zöldfelület.

Természetesen a már tőlük jól megszokott csúsztatásról van szó, hiszen homályos, agyontömörített műholdképeket lobogtatnak, amik ráadásul nem az elkészült állapotokat mutatják (ez kb. olyan, mintha a derék mesteremberünket lecsesznénk a lakásfelújításunk közepén, hogy mekkora szart lett, amit csinált, nem ebben állapodtunk meg). A gyurcsányi úton haladva tehát, finoman szólva az igazság nem minden részletét bontották ki.

Mi viszont kibontjuk, íme a "tönkretétel":

OLOF PALME/MILLENNIUM HÁZ ELŐTTE:

OLOF PALME/MILLENNIUM HÁZ UTÁNA:

NAGYJÁTSZÓTÉR ELŐTTE:

NAGYJÁTSZÓTÉR UTÁNA:

KUTYÁS ÉLMÉNYPARK ELŐTTE:

KUTYÁS ÉLMÉNYPARK UTÁNA:

SPORTPÁLYÁK ELŐTTE:

SPORTPÁLYÁK UTÁNA:

VAKOK KERTJE ELŐTTE:

VAKOK KERTJE UTÁNA:

"Kell még valamit mondanom Ildikó?"

Tehetetlen a kormány Biodóm ügyben - Karácsonynak kell megoldást találnia

2020.01.14.

A Fővárosi Állat- és Növénykert területén épülő Pannon Park és Biodóm építésére már biztosított plusz forrásokat a kormány mondta el Fürjes Balázs államtitkár, így továbbra sem tudni, honnan lehet előteremteni a hiányzó 20 milliárd forintot az állatkerti Biodóm befejezéséhez.

Fürjes Balázs azt mondta: nagyon nehéz helyzetbe hozza az országot Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Kifejtette: a főigazgatónak volt egy jó szakmai elképzelése a Biodóm megépítése. A kormányzatot kereste meg az állatkert – egy teljesen fővárosi tulajdonú és fenntartású intézmény –, hogy támogassa ezt. A kormány szívesen támogatta a beruházást. Egy évvel később Persányi Miklós kérte a beruházási támogatás megemelését, és megígérte, hogy több árnövekedés nem lesz. Ennek tudatában

a kormány összesen 45 milliárdot adott.

Tarlós István előző főpolgármester is felhívta az állatkert figyelmét, hogy többször ne forduljanak már pénzért – emlékeztetett a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

A kormány nem kért beleszólást, az állatkert vezetése önállóan irányított, ő írta ki a közbeszerzéseket. Ezt követően azt hallotta a kormány Karácsony Gergelytől, hogy hiányzik még 20 milliárd forint – tette hozzá.

Mi tehetetlenek vagyunk. Rengeteg eszköze van a fővárosnak, minden eszköz az állatkert vezetésének kezében van

– hangsúlyozta.

Fürjes Balázs úgy vélekedett: ha ennyi információ alapján, ilyen helyzetekben a kormány újra meg újra pénzt adna, akkor holnap az összes önkormányzat meg mindenki más nálunk kopogtatna, és gyorsan kiapadna a büdzsé.

Ez egy nehezen kezelhető helyzet. A kormány a maga támogatását már hozzá tette a projekthez, és örül, ha meghívják a megnyitóra – emelte ki az államtitkár.

Forrás: infostart, fotó: magyarépítők

Kertészlidércet nevezett ki Karácsony

Karácsony zseniális blöffel indította az újévet, fantom pozícióra nevezett ki fantom szakembert: Bardóczi Sándornak hívják ugyanis a főváros új főkertészét. Hiába vakarod a fejed, mi sem értjük, még a Word is aláhúzta pirossal a főkertész szót.

Na, de vajon mit takar ez a feladat? Biztosan nem ő fogja a FŐKERT-et vezetni, hiszen oda az emlékezetes karácsonyi Karácsony mészárlást követően hamarosan kinevezik az új igazgatót. Ő fog kijárni kapálni? Substral-t oszt majd Blahán? Meghatározza a kerületek Muskátli kvótáját? Nem lehet tudni. Valószínűleg Karácsony sokat elmélkedett, hogy milyen látszatintézkedésekkel lehet még fűteni a klímahisztit.

És ki ez a Sándor? Karácsony az ország legismertebb tájépítészeként hivatkozik rá, ami hát finoman szólva is homályos, nekem egyből a „hazánkban világhíres” illuzionista, Uri Geller jutott eszembe, aki hát hazánkban tényleg világhíres volt, de máshol nem. Miket alkotott ez a jó Sándor, és hol lehet ezeket megcsodálni? Homály fedi, kertészlidércként építi a tájat. Google sem segít ebben sokat, ellenben szakajtónyi kormány – és liget projekt - kritikus publicisztikát találhatunk tőle az indexen, hvg-n, 444-en, állandóan rezeg a telefonja, ha valakinek bele kell mondania a kamerába, hogy „ezt a platán bizony az zorbán eltüzelte, s ki tudja mikor térkövezik le a budai nagyerdőt”. Nyilván itt lehet a kutya elásva, hiszen kellő vehemenciával kellő ideig mondta szakemberi álruhában mondta azokat a szirénhangokat, amiket Karácsonyék hallani akartam.

Ez ugye a Nógrádi György effektus, csak nehogy Bardóczynak is egyszer utánamenjen az index.

Mindenestre kiváncsian várjuk Karácsony kreativitása még milyen fantompozíciókat fog szülni, hogy pénzt oszthasson a kádereknek: jön Budapest főkukása, főhókotrója, főtávfűtője, főbkvellenőre?

Pofára eséssel kezdték az évet a ligetvédők

Nem is foglalhatná össze jobban az úgynevezett ligetvédők létezésének esszenciáját, mint az elmúlt napok történései. Egymás között – amikor ugye uszkve 15-20-an összegyűlnek - működik a tömegpszichózis, hangosak, behergelik egymást, nem győznek hüledezni, még hangosabbak, tehát igazuk van, majd végül olyan fokára hág a másiknak igazat adás, hogy a valóságtól elszakadva magabiztosan úgy érzik, ők képviselik nem csak Budapest, de már az egész ország véleményét Liget ügyben.

Aztán amikor kimennek a napra, jön a csúnya, fájdalmas leégés. Már nem először.

Na de mi is történt?

Közzétettek az oldalukon egy szerintük MEG-DÖB-BEN-TŐ képet, melyen az látszik, hogy ha az ember a megfelelő irányba áll a Széchenyi fürdő medencéinél, akkor a háttérben felsejlenek az Állatkert új buborék-szerű épületének, azaz a Biodómnak a jellegzetes idomai. Ezzel akarták kvázi illusztrálni azt a mérhetetlen rombolást és pusztítást, amit a kormány, a zorbán, a Persányi meg a Baán nap-nap után elkövet a Városliget terhére.

Íme a

Mivel hangosak és igazuk van, nyilván elküldték az indexnek is, hogy foglalkozzanak a témával - logikus, ugye őket Liget projekt rajongással nehezen lehetne vád alá helyezni. Rá is haraptak a dologra, de tőlük nagyon, úgy értem NAGYON szokatlan módon éltek a forráskritika intézményével, nem csak kitették a képet valami kattintásvadász címmel, hanem vették a fáradtságot, kimentek a terepre és alaposan, minden irányból, közelről-távolról lefotózták a Biodómot, majd szavazásra bocsátották, hogy tényleg tönkrement-e a Városliget látképe.

Tönkrement a látkép? Ligetből nézve nem láható az épület - fotó: index

Szegény ligetvédők itt bánták meg, hogy elküldték az indexnek a témát. Ugyan nagyon hangosak és nagyon igazuk van és nagyon ők képviselik a Budapest, az ország, sőt az EGT országok egyetlen legitim véleményét Városliget kapcsán, de valahogy a nép mégsem kért ebből.

Tetten érhető a döbbenet!

Jól látható, hogy a szavazók megsemmisítő többsége gondolta úgy, hogy nem ment tönkre a Liget látképe, s aki így szavazott, annak valószínűsíthetően tetszik is az épület, s minden bizonnyal egyébként hasonló eredmény születne a Liget projekt többi épületéről is.

Nem először estek pofára az úgynevezett ligetvédők, amikor a valóságról kell véleményt alkotnia a népnek. Tavaly év végén készült ugyanis egy közvélemény kutatás a projektről, ahol a megkérdezett kétharmada szeretné a Városliget megújítását a Liget projekt szerint. Ez ugye nem egy olyan ellenzékiek által rendelt kutatás volt, ahol telefonon megkérdezték az emberektől, hogy egyetért a Városliget "átalakításával", "lebetonozásával" és még lehetne sorolni, hogy milyen rémképeket találtak ki, amire egyébként csoda, hogy nem 100 százalékos volt az egyetértés. Itt beültették a laptop elé a megkérdezetteket, megmutatták nekik a VALÓDI terveket, és hogy-hogy nem, a budapestiek kétharmada azt mondta, hoppá, ez menő.

Karácsony "Állatkertstop"-ot hirdetett

A családok egyik legkedveltebb budapesti intézményét hozza épp lehetetlen helyzetbe Karácsony. A Népszava információi szerint ugyanis a főpolgármester egy fillért sem hajlandó biztosítani az Állatkert forráshiánnyal küzdő bővítésére, így a már szerkezetkész Biodóm befejezése is kérdésessé vált, hiszen 20 milliárd hiányzik a folytatáshoz. Patthelyzet.  

A Biodóm szerkezetkész épülete

Lassan felsorolni is nehéz, hogy Karácsony hány fajta "stop"-ot hirdetett, a kommunikációs főpolgármesterkedés keretében volt már itt stadion-, kórház-, múzeumstop, és most épp aktuálisan állatkert leállítás a legújabb lózung. Tanácsadói nem hívták fel a figyelmét arra, hogy mindenre nemet mondani hosszú nem túl kifizetődő politika, ráadásul úgy látszik fontos, hogy bármit is csinál, fájjon a budapestieknek, hiszen a főváros egyik legpatinásabb, több mint 150 éves intézményét szívatja, ami ráadásul a családok legkedveltebb zarándokhelye.

A Népszava ugyanis úgy tudja, hogy nem kívánja Karácsony finanszírozni a fejlesztések befejezését, amihez további 20 milliárd forint hiányzik a kasszából. A kormány már kétszer is kipótolta a büdzsét, több mint 43 milliárd forintot adott a fővárosi költségvetésnek, érthető, ha harmadjára már nem füllik ehhez a foguk. Karácsonynak kell megoldania a problémát.

Lehetetlen helyzetbe kormányozta magát

A Biodóm projekt ugye pénzügyileg független a Liget Projekttől – bár erős a tartalmi összefüggés – ezért még az sem várható, hogy a kormány az elmaradó Liget beruházások forrásból csoportosítson át az Állatkert javára, hiába szeretné elérni ezt Karácsony. Egyébként is meglehetősen lárifári elképzelés, hogy főpolgármesterünk -ahogy Móricka elképzeli - étlapról szemezgeti össze, hogy milyen ligeti fejlesztéseket kér a mecénástól. 

Hamarosan kiderült tehát, hogy lesz-e újabb ikonikus torzó Budapesten a családok kárára, a Fidesz kampányüzenete viszont Karácsony alkalmatlanságáról egyre nehezebben cáfolható. 

A sztárkertész szerint is kamüzöld Karácsony Gergely

Az indexen jelent meg a hír vasárnap, hogy Karácsony kirúgta a Főkert vezérigazgatóját. A cikk összesen 4 mondatból áll, roppant tárgyilagos az írás, egyértelműen az az üzenet: „haladjunk tovább, nincs itt semmi látnivaló”. Ha ez ember végig olvassa a többi ellenzéki oldalt is témában (444, HVG stb.), ugyanilyen rövid, semmitmondó tudósításokba fut, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Pedig nem. Elképesztően sok visszásság van az ügy kapcsán, de mégis olyan érzete van az embernek, mintha a komplett ballib sajtó becsukott szemmel elfordítaná a fejét, miközben Karácsony véres kézzel zsákolja be a hullákat és rakja őket teherautóra. Ugye mégis csak a mi kutyánk kölyke, ne bántsuk. Mint amikor Superman kriptonitot lát, úgy vesztették el a jó tollú újságírók az oknyomozó, tényfeltáró képességeiket.

Végül a legváratlanabb helyről öntöttek tiszta vizet pohárba. A jobboldali elhajlással aligha vádolható, a kormányt rendszeresen kritizáló Megyeri Szabolcs sztárkertész elégelte meg a cinkos összenézést, és elég kemény hangvételű facebook bejegyzésben rántotta le a leplet a főpolgár sunyi akciójáró, s hívta Karácsonyt kamuzöld vezetőnek. Emberünk véleményére érdemes odafigyelni, hiszen Karácsony zuglói polgármestersége alatt ő volt a kerület főkertésze.

Lássuk tehát, hogy miket felejtettek el megemlíteni a ballib sajtómunkások:

  • Karácsony rendkívül korrekt módon nem közölte a Főkertet 10 éve irányító Szabó Józseffel, hogy ki van rúgva, a sajtóból értesült a karácsonyi ajándékáról. Indoklás nincs, holott egyértelműen egy olyan vezetőről van szó, akinek munkájának megítéléséről többé-kevésbé konszenzus van, hogy jól végezte, Megyeri szerint kivezette a Főkertet a középkorból. Semmiképpen nem érdemelt ilyen megalázó hattyúdalt.
  • A jogállami normákat állandóan számon kérő és folyamatosan diktatúrát kiáltó főpolgármester 5 napot (!!!) jelölt ki egy pályázat benyújtására. Ennyi idő alatt a főváros egyik legrégebbi - több mint 150 éves – és legnehezebb szolgáltatását végző cégének élére szakmailag megalapozott, korrekt pályázatot benyújtani képtelenség, főleg nem az ünnepek előtt. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy már rég megvan a jelölt, csak el kell játszani, hogy valóban nyílt volt pályázat.
  • Valamiért Karácsonyék nem gondolták fontos kritériumnak, hogy a Főkert leendő vezetőjének papírja legyen arról, hogy ért a kertészethez. Ennyit ér a szakmaiság.
  • Tényleg, mennyit is ér a szakmaiság? Annyit, hogy a komplett tájépítész, kertész szakmával elfelejtettek egyeztetni a főváros legfontosabb zöldügyi pozíciójára. Ha már klímavészhelyzet van, miért nincs erről széles körű párbeszéd?
  • Karácsony hivatalba lépésekor azt mondta, nem lesz politikai tisztogatás, mindenki legalább fél évet kap, hogy bizonyítson. Ehhez képest a főváros mészárszékké vált, a Főtáv és az FKF vezérigazgatójának fejét is feltálalták a karácsonyi évzáró bulin.

Az elmúlt hetek történéseit látva valószínűleg nem lövünk mellé, ha a Főkert lefejezése mögött a Liget projekt ellen indított főpolgármesteri háborút sejtjük, hiszen Szabó testközelből látta, hogy a projekt mennyire a jót tett a lepusztult Városliget helyreállítása érdekében. Azt látjuk, hogy amióta Karácsony Gergelyt Kőműves Kelemennéként belecementezték a budapesti stadionokba, azóta csak a ligeti múzeumok felépítésének megakadályozása maradt az egyetlen témája, ahol a borsot törhet a Kormány orra alá. Ehhez a harchoz pedig az eddig szakmai alapon működő Főkert nem lehet támasza az új főpolgármesternek. 

Karácsony városligeti ámokfutása egy képben

Ezeket a cikkeket olvastad már?