hirdetés
Blogolj!

Hírek

Tovább

Tervek

Tovább

Interjúk

Tovább

Fake news és a Liget

Nagyon érdekes cikk jelent meg az építészfórum virtuális hasábjain a minap, Bathó Tivadar építész billentyűzetéből. A szerző már nem először ír a ligetről, több művéből is leszűrhető, hogy a Liget projekt genezise óta utálja azt, és megjelenések frekvenciájából arra lehet következtetni, hogy azon kevesek közé tartozik, akik ezt már életvitel szerűen űzik. Ellenérzéseit csúsztatásokkal, félinformációkkal, olykor hazugságokkal telített cikkekbe csomagolva úgy állítja be, mintha az a magyar építész szakma kollektív véleménye lenne, a projektben dolgozó mérnökök, tájépítészek pedig szemen köpték a hivatásukat. Hogy miből fakad ez a cinikus gyűlölet, nem tudni. Féltékenység, kicsinyesség, nárcizmus, megannyi mentális kórkép közül nehéz eldönteni, mindenesetre legújabb írását igyekeztem némileg zárójelbe tenni.

Szóval az építészfórumon ismét lesújtott a mester, túlzás nélkül kétnapi hidegélelem szükséges a cikk átrágásához, de a „pergő” megfogalmazásmód és a gyakori jogszabályhely idézetek miatt a ciklikus kávéfogyasztás is ajánlott. Pontosabban nem ajánlott, de az extrémsportolók itt megtalálják.

A park mellett lakva viszonylag sokat követem városligettel kapcsolatos híreket, igyekszem minden morzsát felcsipegetni, talán az átlagpolgárnál is jobban ismerem a liget projectet, de töredelmesen bevallom, fogalmam sincs, hogy a cikk első fele egészen B pontig miről szól. Tivadar hosszasan taglalja, hogy mire elkészül a project, ugyan valóban nőni fog a Városliget zöldfelületi aránya, ráadásul az igért 65 százalékra, de utána elakadva a jog útvesztőjében mégis azt sejteti, hogy itt valami sötét mágia van a háttérben és titkos betonozás zajlik. Javaslom, hagyjuk Bathó urat belebonyolódni a jogszabályokba a számológépével, nekünk, egyszerű parkhasználóknak legyen elég a szemrevételezéses eljárás annak eldöntésére, hogy ahol eddig betonút volt és most fű, ott nőtt-e a zöld.

A cikk második fele pontokba szedve cáfol valahonnan idézett állításokat, amiket a projectnek tulajdonít. Csak remélni tudom, hogy a felületesség, vagy a tudatlanság, s nem a rosszhiszeműség a ludas, mert rengeteg baromság elhangzik. Lássuk tehát először a szerző állítását, majd Iustitia pallosát:

  • "A liget projekt egy ligeti hagyomány, a 100 éve megkezdett múzeumi negyed folytatása. Ez a szöveg már 2014-ben is olvasható/hallható volt. Kisebb szünetek után 2018 őszén ismét megjelent. Ha lett volna (de nem volt) valamilyen általánosan ismert, elfogadott koncepció múzeumoknak a Városligetbe telepítésére, akkor pl. nem az "ingyen telek" lett volna a legeslegfontosabb szempont a korabeli törvényhozás számára a Szépművészeti Múzeum városligeti helyszínének kijelölésében, továbbá nem nevezték volna a városligeti helyszínt "kevésbé kívánatos külső perifériá"-nak.”
  • Nem emlékszem rá, hogy múzeum negyed folytatásaként aposztrofálták volna a programot, de tény, hogy a Ligetben hagyománya van az intézményesített kultúra fogyasztásnak és a szórakozásnak. Széchenyi Fürdő, Szépművészeti, Állatkert, Műcsarnok, Vajdahunyad vára, Műjégpálya – ezek mind több mint száz éve velünk vannak, így ha hozzájuk csatlakoznak új múzeumok, színházak, kikapcsolódási lehetőségek, szerintem nem megalapozatlan a hagyomány folytatása terminus. De nem látok bele Tivadar agyába.

A nem létező hagyományok... (1905)

  • „Cannes-ban, a mipim-en, a világ legjelentősebb ingatlanszakmai rendezvényén európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett a liget projekt. Ezzel a hamis hírrel 2017 tavasza óta operál a Zrt."
  • Valóban, a díj honlapját böngészve az látható, hogy a címet japán építésziroda nyerte. Ugyanakkor az is helytálló, hogy az EU-ból a liget projekt jutott be egyedüliként a legjobb négy közé, így, ha hunyorogva is, de helytálló az eredeti állítás.
  • A szerző szerint nem volt a ligetben korábban színház és Millennium Háza.
  • Óriási tévedés. Egyiket még Rákosi robbantotta fel, hogy be tudjanak kanyarodni a tankok a mai Ajtósi – Dózsa Gy. sarkán a felvonulási térre, a Millennium háza pedig „csak” 1885 óta van a parkban, ugyan Műcsarnok majd Olof Palme néven, nyilván ez téveszthette meg a sasszemű Bathó urat. Előbbit egyébként ha jól tudom visszaépítik, utóbbit meg felújítják.

A soha nem létezett városligeti színház 1910-ben

  • „Átgondoltság helyett gyakori ötletelés: többször változott a tartalom, az épületek és azok helye.”
  • Az évek során valóban voltak változások a projekt programjában, ezt lehet átgondolatlanságnak tartani, vagy – épp a kormányon sokszor számonkért és hiányolt – társadalmi és szakmai egyeztetések konklúziójaként bekövetkező racionalizációnak. Szerintem egyértelműen az utóbbiról van szó, sok felesleges dolog kikerült a projektből (Közti kockák, gasztrofalu), míg például a mostani a néprajzi épületért érdemes volt elvetni az előző, francia koncepciót.

Apropó Néprajzi Múzeum, Bathó úr a következő kérdésekkel terheli a már igen csak kifáradt olvasót:

  • hogyhogy nem elég 40.000 m2 szintterület, hogy ott a múzeum a nagy méretű tárgyait is kiállíthassa? – haa városligeti épületnek a 60%-a – beleértve a múzeum állandó és időszaki kiállítási tereit is – a felszín alatt lesz, akkor a felszín felett, a park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas, "lehető legkisebb"-nek titulált épületrészre? – a "World's Best Architecture" díjat odaítélő zsüri vizsgálta-e, hogy a magyar Néprajzi Múzeumnak tervezett látványos épület mennyire (nem) felel meg az alapvető funkciójának, nevezetesen, hogy helyt adjon a múzeum kiállításra szánt összes tárgyának?
  • A Liget projekt hivatalos honlapja szerint az a 40.000 m2 az 33.000 m2 a valóságban, ebből 7.000 m2 a kiállítótér, ami azért világszinten sem számít kevésnek. A fenti kérdésekből kiderül, hogy Bathó úr nyilvánvalóan Mátyás király idejében járt utoljára múzeumban, ezért érdemes tisztázni néhány alapfogalmat. A világon nincs olyan nagy múzeum, ahol a teljes gyűjteményt folyamatosan kiállítják, főleg olyan szerteágazó témában, mint az etnográfia. Természetes, hogy tematikák szerint variálnak, vagy egyes tárgyak restaurálás alatt vannak, vagy csak koncepciók változtatásával biztosítják folyamatos újdonság érzését. Másrészt egy modern múzeum mérete nem egyenlő a kiállítótér méretével. Ott kell fogadótér, előadóterem, múzeumpedagógia, könyvtár, irodák, shop, kávézó stb. Egy szó mint száz, ezeket a dolgokat érdemes inkább muzeológusokra, kurátorokra – azaz szakemberekre - bízni, sem mint publikációs ambíciókkal bíró építészekre.
  • helyes-e az a megoldás, hogy ezen tárgyak megtekintésére a látogatóknak egy másfél kilométerre lévő (legfőképpen raktározást és restaurálási munkákat szolgáló) másik épületet kell felkeresniök?
  • Ha figyelmesen követte Bathó a projekt híreit, az OMRRK nem kiállítóhely lesz, hanem egy óriási modern raktár és restaurálási központ a Szépmű, Galéria és Néprajzi műtárgyainak. Ezt nem fogják látogatni, mert nem arra van az épület. A kérdésre válaszolva pedig – szerintem - ennél helyesebb megoldás nem létezik a nemzeti kincsek megőrzésére.

Ezek csak a legsúlyosabb csúsztatástok, tévedések a cikkből, de a sor még tetszés szerint folytatható lenne, de nem már így is az emészthetőség határán vagyunk, és amúgy sem érdemes túl nagy reflektorfényt irányítani az amúgy is marginális elérésű írásra (és a reméljük nem marginális cáfolatára).

Fotók: pestbuda.hu, turizmus.com

Elképesztő siker a különleges városligeti kutyás élménypark

Több mint 250 ezer látogatót regisztráltak a városligeti Kutyás élményparkban az átadás óta eltelt egy évben! 

Az ország legjobban felszerelt kutyás élményparkjának népszerűsége minden előzetes várakozást felülmúlt, naponta átlagosan 750-800 kutya játszik ott. A park a hét minden napján várja a gazdákat és négylábú társaikat, az elmúlt évben egy-egy hétvégi napon akár ezer gazdi is ellátogatott kedvencével a különleges helyszínre.

AKutyás élménypark átadásával több mint 5 ezer négyzetméterrel nőtt a park zöld területe és bővült a kutyázási lehetőségek sora, a városligeti kutyázás szabályai azonban nem változtak, a park teljes területe továbbra is szabadon használható az elkerített területek kivételével.

A nyitás óta eltelt egy év alatt az új parkrész igazi oázisa lett a kutyusoknak, mely egyúttal fél hektárnyi zöld területtel is bővítette a Ligetet. A speciális parkrészt a legmodernebb játszóelemekkel és a legváltozatosabb eszközökkel szerelték fel, mint például szlalom, híd, ugratók, dombokba rejtett alagutak vagy a pedállal működtethető vizes medence. A kutyusok számára kisebb homokos felületeket is kialakítottak, hogy áshassanak.

Az ország legkomplexebb kutyás élményparkjának előkészítése során 2017-ben kiterjedt társadalmi egyeztetések zajlottak a parkhasználók különböző csoportjaival, így a kutyatartók képviselőivel is. Annak érdekében, hogy a kutyajátszótér minden használói igénynek teljes körűen megfeleljen, már a tervezési fázisban számos konzultációt folytattak a kutyásokat képviselő szervezetekkel. Többek közt a ZöldEb Egyesület és az Országos Állatvédőrség Alapítvány is közreműködött észrevételeivel, az EB OVO Egyesületet pedig egy olyan komplex javaslatcsomagot állított össze, amely a kutyatartók és a kutyák valamennyi igényét tartalmazza.

fotó: welovebudapest

A Kutyás élménypark 2018-as megnyitóját egy rövidebb próbaüzem előzte meg, amikor több négylábú, gazdi és szervezet tesztelhette a Liget Budapest Projekt első parkfejlesztési ütemében létrejött új területet. A tesztelőktől összegyűjtött vélemények, észrevételek alapján a tervezők további finomításokat végeztek el a területen annak érdekében, hogy a megvalósuló kutyapark a lehető leginkább találkozzon a felhasználók elképzeléseivel és megfeleljen a modern, városi kutyatartás alapelveinek a Hermina út és a Városligeti körút határán.

A Kutyás élményparkot egy nagy tavaszi karbantartással készítik fel az új szezonra: teljes tereprendezés, friss füvesítés, egy új kaparóterület és megannyi új ültetés várja a kutyusokat. A Hermina úti kutyás élménypark csak az első lépés afelé, hogy a kutyák számára is barátságos és jól használható Városliget jöjjön létre. A megújuló Városligetben a kutyázási szabályok nem változnak, a szabad kutyázás mellett a park tervezői több, Magyarországon egyedülálló, speciálisan a kutyások igényeire szabott, velük előzetesen egyeztetett fejlesztést is megvalósítanak a jövőben.

Viszlát Olof Palme, helló Millennium Háza!

2019.03.23.

Genezise óta tradíciót óvó megújulást igért a Liget Projekt úgy, hogy közben még a Városliget zöldfelületét is növeli. Sokan - majd egyre kevesebben - tamáskodtak, fanyalogtak, tüntetgettek, de most, hogy bepillantást engedtek az Olof Palme Háza feljutásába, talán még számukra is bebizonyosodhatott, hogy itt nem üres lózungokról van szó. 

A Városliget egyik legrégebbi épületéről van szó, egy gyönyörű, szecessziós kis ékszerdoboz, amit egyedi Zsolnay kerámiák díszítettek fénykorában. A forgatókönyv azonban ismert, elhanyagolták, nem találták a funkcióját, és az évtizedek alatt szép csendben teljesen lepusztult, a környezetével együtt. 

Ez azonban a múlté, a Liget Projekt kiüti az idő vasfogait és egy műemléki rekonstrukcióval gyakorlatilag azt az állapotát hozzák vissza az épületnek, ahogy megépülésekor kinézett. Az eredeti, Pfaff Ferenc által jegyzett szerkezetet építették újjá, kibontották az utólagosan hozzátoldott részeket, kiegészítették és restaurálták a Zsolnay díszítéseket. A bejárata visszakerül a túloldalra - azaz az eredeti helyére – ami elé egy óriási rózsakertet ültetnek, míg az Olof Palme sétány felé néző homlokthoz egy hatalmas teraszt alakítanak ki. Ez utóbbi a századfordulós hangulatot idéző étterem-kávézóé lesz, elég jó lesz oda kiülni. Ez lesz az épület egyik funkciója, a másik épületszárny pedig egy nagy kiállítótér lesz, ahol Budapest és a Városliget aranykorát idézik majd meg, helytörténeti különlegességekkel. A már említett rózsakert körül pedig új fákat ültetnek, és a füvet is rendbeteszik. 

De hogyan is áll a dolog? A kőmívesi munkák befejeződtek, a ház szerkezetkész, homlokzata szinte teljesen megújult - ami még hátravan az őszi nyitásig az a belső terek befejezése (burkolás, festés) és a beköltözés. Öröm ránézni a képekre, hiszen mindig is nagyon fájdalmas volt látni ezt a különleges házat, amivel nagyon méltatlanul elbántak. Most azonban újra eljött az ő ideje, óriási elégtétel ez a Ligetet régóta használóknak! 

Ja, és a teljesen érthetetlen, svéd kommunista miniszterelnököt megidéző elnevezés is múlté: viszlát Olof Palme, helló Millennium Háza.

Lejáratásból "csillagos" ötös az Átlátszó

Focis hasonlattal élve óriási kapufás öngólt lőtt az Átlátszó, amikor a Liget Projektben felújított Komáromi Csillagerőd nevének helyesírásába kötött bele. Az élet azonban ismét bizonyította, hogy mielőtt nyelvtannáciskodásba kezd az ember, először érdemes tájékozódni, mert így a lejáratás helyett csak a saját ostobaságát teszi közszemlére.

Tehát, mi az Érdélyi Katalin "újságíró" által felfedezett súlyos hiba? Szerinte a Komáromi Csillagerőd-öt külön kell írni, Csillag erőd-ként. Állítólag "mindenkinek csípi a szemét", és újabb bizonyítéka ez, hogy műveletlen félhülyék kezében van a hatalom. Ráadásul a helyesírás lábbal tiprása mellett ezek rohadékok nem átallottak még ötmilliárdból felújítani az erődöt. Pfej, de velejéig romlott ez a rendszer...de az Átlátszóval nem babrálnak ki.

Bravúros "újságírói" teljesítménnyel ebből a meglehetősen érdektelen dologból egy egész terjedelmes lejárató cikket is ki tudott hozni, de csak rövid ideig örülhetett, mert kisvártatva jött a pofára esés, a beruházó válaszolt:

a Komáromi Csillagerődöt egybe kell írni, mivel ez az INTÉZMÉNY tulajdonneve, és ezt a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézete mondja. 

Hát így lett a nagy leleplezésből óriási blama, visszatérve a focis hasonlathoz, ez az irgalmatlan öngól jut eszünkbe, Durica szerepében Erdélyi Katalin:

Rengeteg újdonság jön a Városligetbe

2019.03.01.

Tavaly többször hallottuk különböző híradásokban a városligeti parkfelújítás első üteméről, ami tavaly év végén lezárult. Különösebb gondolati erőfeszítések nélkül megállapítható, ha volt első ütem, akkor másodiknak is kell jönnie valamikor. Na, a valamikor az most indul, itt vannak a részletek a közbeszerzési értesítő alapján. 

A második ütem nagyjából a park egyharmadát érinti, a Hermina – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György háromszögben, melyet körülbelül a Dvorak-Zichy vonal zárhat. 

Túl azon, hogy a terület növényzetét kompletten cserélik, frissítik, ápolják, bővítik, szm szerint mintegy 58 600 m2-en rendezik a terepet. Ebből 47 000 m2 füvesített terület, a fennmaradó részen pedig összesen 36 500 darab cserjét és 106 darab fát ültetnek el. Azért ez rendben van. 

Ebben az ütemben számos meglévő dolgot is felújítanak és az értesítő alapján újdonságok is lesznek. 

Rózsakert

Az Olof Palme ház felújításával ha minden igaz átkerül a bejárat a túloldalára az épületnek, ahol egyébként eredetileg is volt, na ez elé építenek egy fullos rózsakertet. Ha jól olvastuk ki, 2600 rózsatőből áll majd össze, azt nem tudni milyen fajtákból. 

Nagyjátszótér

Erről már értekeztünk korábban is, röviden összefoglalva ez lesz a „legek” játszótere most Budapesten. Óriási terület, korosztályok szerinti játszórészek, integrált játékokon együtt tudnak mozogni a fogyatékkal élő és egészséges gyerekek, mosdók, pelenkázók, stb. Egy szóval nehéz ennél jobbat elképzelni a lurkóknak, egyedül a túlzott zsúfoltságtól tartok. 

Kis Botanikus kert

A Városliget régi és tök jópofa, kis eldugott zugát is felújítják. A 33 m2-es patakmedrét rendbe teszik, mellé pedig egy díszmedence is épül 2 x 25 m2-es alapterülettel. 

Futókör

Egy kisebb futókört már felépítettek az Ajtósi melletti sportpályák körül, de az elsősorban az iskolás felméréseket szolgálja, most nekiállnak a két kilométer hosszú, rekortán borításúnak is, ami már elsősorban a felnőtteknek szól. Különösebb kommentár nem szükségeltetik, várhatóan ez is egy népszerű dolog lesz, mert nem kell a Margit szigetig menni, hogy normális körülmények között sportolhasson az ember. 

Sportpályák

Ha minden igaz, az Ajtósi-Dózsa sarkához közel eső sportpályák helyén újakat építenek. Ez mindenképpen jó hír, mert finoman szólva sem kellemes körülmények voltak ott. Rezidens hajléktalanok, nem világos bérleti rendszer, rossz minőségű pályák – ráfér ezekre is hozzányúlás. Ha minden igaz madar a kézilabda, foci, kosárlabda funkció. Ide kapcsolódik még, hogy 8 pingpong-asztalt és 24(!) darab sakkasztalt is installálnak majd errefelé, úgy látszik itt már egy szabadtéri sakk-világbajnokságot is lehet majd rendezni. 

A teljesség igénye nélkül ezek várnak idén a Városligetre, határidőket egyelőre nem látni, egyedül a Nagyjátszótérről tudható, hogy idén őszre tervezik az átadást, de nyilván a többi is kap majd céldátumot. Mindenesetre ezek elég jól hangzó és szükséges lépések, kíváncsian várjuk a végeredményt.

Elképesztő indokkal támadja a Játszótér építését a hvg.hu

A Városligetben most kezdik el építeni Budapest egyik legnagyobb, és egészen biztosan a legkorszerűbb játszóterét, amit eddig tudni lehet róla, az alapján tényleg a nem létező párját fogja ritkítani. Sok család lakik a környéken, akiknek úgy kell ez, mint egy falat kenyér, főleg, hogy tényleg igazi kuriózumok lesznek benne. Korosztályok szerint beosztott játszórészek, a fogyatékkal élő és az egészséges gyermekek közös játékát biztosító játékelemek, normális mosdók, szoptatóhelyek és még sorolhatnánk. Szóval minden megtalálható lesz benne, amit a ballib sajtó és a mindenért fanyalgó körúti értelmiség előszeretettel hív „európainak”, ha az általuk irigyelt és példaként piedesztálra emelt német- és franciaajkú országokba ellátogatunk, maximum akkor találhatunk kis eséllyel hasonlóan jól felszerelt és magas minőségű gyermekparadicsomokat.

Ilyen lesz, feltéve, ha a HVG is jóváhagyja

Akkor, mi lehet ezzel a baj? - Kérdezhetné az egyszeri olvasó. Végre mászunk felfelé a normalitás létráján és öles léptekkel haladunk a kánaán felé… na persze. Nem is tévedhetnénk nagyobbat!

A fanyalgást az index – mint arról megemlékeztünk korábban - kezdte, a Heti Választól kikukázott Zsuppán András jegyezte cikk elképesztő dőreségekkel hozakodott elő, még egyszer mondjuk, egy játszótér(!) építése ellen. Szerintük túl nagy lesz (akinek van gyereke, az tudja, hogy nem lehet elég nagy), és mekkora alattomos szemétség már, hogy gyerekekkel reklámozzák(!!). Ennyiben ki is merültek az „észérvek”.

De nem ők az egyetlen hülyék, most a mindig elfogulatlan és tárgyilagos hvg.hu szállt ringbe. Ki nem találnák, hogy nekik mi a bajuk. Kapaszkodjanak:

FEKETE SZÍNŰ KERÍTÉSSEL HATÁROLTÁK EL A MUNKATERÜLETET!

Igen, jól olvasták. Rafinált logikával juthattak el ide, nyilván valami sunnyogásról lehet szó, hiszen a fekete szín az álmoskönyvek szerint is a lehető legrosszabbat jelenti, és hát ugye elkeríteni egy építkezést? Na, azt már nem, ezzel nem szúrják ki az újságíró szemét. Az nyilván nem szempont, hogy egy gyerek, vagy kutya beszaladhat oda, elcsapja egy markoló, neki csak ne kerítgessenek. Biztos valami gazemberkedésen törik a fejüket, és nemzethalál következik most, de minimum titokban felhúznak ott egy BMW gyárat. Szerencsére a mindig tárgyilagos, józan és elfogulatlan újságíró megmenti a családokat egy játszótér építésétől.

Ilyen mentális állapotban tart hát a ballib média, már egy játszótér építésének sem lehet örülni. Csak titokban, majd amikor az újságíró gyereke kéri, hogy vigye oda. Hogy mindezt miért csinálják? Mert a „Zorbán építi”. Őszintén, ki nem szarja le a fekete színű kerítéssel együtt, ha egyszer a gyerekek szeretni fogják?

Sajnálja a gyerekektől a városligeti játszóteret az index

A nem létező azbesztveszély és a kitalált, majd folyamatosan sulykolt fairtások után most újabb botrányos eset festi sötétre a liberális sajtóban a Városliget jövőjét: ezúttal egy játszótér építését vette makacs fejébe a beruházó cég, ezzel végleg halálra ítélve a féltett közparkot. Legalábbis az index holdkóros "újságírója" szerint.

Hogy a közelgő választásoktól való félelem, a "szar minden" mentalitás vagy csupán az emberi hülyeség vezérelte az index újságíróját, amikor az új ligeti játszótér építését tűzte tolla hegyére, nem tudhatjuk, de az biztos, ilyen bicskanyitogató, alaptalan mocskolódást rég olvastunk. És hogy ne legyen hiányérzetünk, meg is magyarázza, hogy miért lesz a Városligetnek és persze az odajáróknak olyan rossz, ha felépül az utálat tárgya, a játszótér. Mindenekelőtt NAGY lesz. Márpedig minden valamirevaló, gyermekkorát nem a négy fal között töltő ember tudhatja: a játszótér úgy jó, ha kicsi. Sőt. Olyan, mint a baj: minél kisebb, annál jobb.

Ugye milyen borzasztó lesz ez a gyerekeknek?

Mert mi is a probléma a nagy méretű játszótérrel? Sok gyerek játszhat ott, sok játékon, ez pedig, valljuk be őszintén, nem az okosok kedvére való, legyen inkább szűkös, kevés kölyökkel, úgy a jó. És mi még a probléma? Az, hogy a kedves építtető ezt a játszóteret nem átallott GYEREKEKKEL reklámozni. Skandallum! Bizonyára törte a fejét az ötletgazda, vajon ki fene mutassa be ezt a szörnyűséget, és mivel Radnóti Sándor esztéta már leszerződött alsóböhönyei BMX pálya reklámarcának, kétségbeesésében és ötlettelenségében úgy döntött, hogy ő bizony nem kínlódik tovább, könnyen befolyásolható gyerekekre bízza ezt a feladatot, hátha nem veszik észre a stiklit.

De mint látjuk, nincs menekvés, lecsapott az éles szemű újságíró, kész blama. És ha ezek után még mindig maradt bennünk szemernyi kétség, hogy talán mégsem lehet annyira rossz dolog egy városi parkba játszóteret építeni, a végső kegyelemdöfés egész biztosan jó útra térít. Ugyanis – és itt kapaszkodjanak meg a drága olvasók – az újságíró előrántja a végső érvét és ország-világ elé tárja a bűnt: ezek nem elégszenek meg egy – ráadásul ami, ugye, nem kicsi – játszótér építésével, hanem egyenesen hét (!) ilyen rettenetet terveznek a parkba. Nincs visszaút. Betelt a pohár. 

Kedves barátaim, ne legyenek kétségeink a jövőt illetően. A Kormány által felújítandó Városligetben egyszerűen nem történhet semmi jó és punktum. Még akkor sem, ha ez a játszótér történetesen alkalmas lesz arra, hogy a fogyatékkal élő gyermekek együtt játszanak az egészségesekkel, mert speciális játékelemei is lesznek. Gondolom ez is fáj az indexnek. Az új és a felújított - mert most is van játszótér a ligetben, ugye, csak az újságíró még nem nagyon járt még a parkban – játszótereket meg majd boldogan birtokba veszik a lurkók, a szerkesztőséget pedig majd elnyeli az a szakadék, ami a valóság és az általuk gyűlöletből felépített virtuális világ között van.

Liget Projekt: Magyarország legnagyobb játszótere épül a Városligetben

2019.02.06.

Családbarát fejlesztésekkel folytatódik a városligeti parkmegújítás, ráadásul nem is akármilyennel: megkezdődik Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb játszóterének kivitelezése a Ligetben – jelentette be ma Baán László, a projekt miniszteri biztosa. A frappánsan csak Nagyjátszótérnek elnevezett új hely több mint 13.000 négyzetméteren kap helyet a park dél-keleti részén, ahol biztonságos környezetben, integrált és korosztályokra bontott játékelemeivel várja a gyermekeket és szüleiket. Hogy mikor próbálhatjuk ki? Ha minden jól megy, 2019 őszén.

A közleményből az is kiderül, hogy az anyukák álma lesz a Városliget, ha elkészülnek a fejlesztések, mert összesen 7 új játszóteret építenek parkba. Ezek közül az első és egyben a legnagyobb munkálatai kezdődnek meg a napokban. A Nagyjátszótér a park dél-keleti részén, a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közeli területen épül fel, mely minden környező sétányról könnyen megközelíthető lesz, másfél méter magas, egyedi tervezésű kerítésén pedig öt bejárat lesz.

A játszótér nem csak méretével, de különleges felszereltségével, a felfedezésre, természet megismerésére, tanulásra ösztönző játékelemeivel is ki fog tűnni. A tervezési folyamatban pszichológusok, tájépítészek, pedagógusok mellett gyermekek  is részt vettek.

A játszótér szerkezetét úgy alakítják ki, hogy a legkisebbek egy védett belső körben játszhatnak, miközben a szüleik kényelmes ülőalkalmatosságokon követhetik a gyerekek mozgását.

A tervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy teret engedjenek a szabad játéknak, a játszótér kialakításával és eszközeivel inspirálják a gyerekek alkotóenergiáit. Jó példa erre az a nagy felületen kialakított homokos-vizes játszórész, amiből előásható fosszília-másolatok ösztönzik játékosan a tanulásra a kicsiket.

Külön SMART-megoldásokkal kedveskednek azoknak a gyermekeknek, akik szeretnek mérni, számokban nyilván tartani mindenféle adatokat: egyes csúszdák kiírják majd, mekkora sebességgel suhannak rajtuk, illetve a homokos rész egy elkerített pontján ugrótávolságot is lehet majd mérni, a kijelző ekkor a pontos táv mellett a hasonló távot ugró állatot idéző grafikát is megjelenít.

A Nagyjátszótér központi eleme egy háromszintes mászóka lesz, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirált, elősegítve ezzel a játékos művészeti asszociációt.

„Fontos cél, hogy a különböző fogyatékkal élő gyermekek együtt tudjanak játszani egészséges társaikkal, ezért számos integrált játszóeszközt is telepítünk a parkrészre, melyeket akadálymentesen lehet megközelíteni. Célkitűzésünk, hogy az egész parknak és minden eszközének reflektálnia kell a társadalmi igényekre, vagyis a játékoknak és eszközöknek a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség és a nem tipikus fejlődésű társak – például a fogyatékkal élők - integrációjának értékét kell közvetítenie” – mondta Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Természetesen a nagyobbakra is gondoltak a tervezők, a Nagyjátszótér mellett kap helyet egy úgynevezett Terepjátszó, ahol lesz mászószikla, skateboard pálya, mászófal, de rollerezésre, görkorcsolyázásra, kicsiknek motorozásra alkalmas tereket is kialakítanak. A terület félkörívben zárt és védett lesz, ahol a tér tagoltságát kihasználva helyezik el az egyes játékzónákat. Egy félreeső részen (ún. Téröblözetbe) kerül egy pumptrack pálya is, ahol izgalmas vonalvezetésű pályán gyakorolhatnak a BMX kerékpárosok. 

A Nagyjátszótéren gyerekbarát, integrált illemhelyeket is kialakítanak, és pelenkázásra, szoptatásra alkalmas részeket is elkülönítenek.

A munkálatok során a parkrész zöldfelülete teljesen megújul, aljnövényzetét rehabilitálják és új, ligethonos fákat is ültetnek.

Forrás: Városliget Zrt. közlemény

Horváth Csaba az őrület ciklusába szorult

Nem tudom, hogy létezik-e még ember Magyarországon, aki komolyan tudja venni Horváth Csabát, illetve bocsánat, sajnos egyről mégis tudok, ő maga. Ugye Einstein híres mondása, hogy az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen. Nos, Csaba ennek a tankönyvi esete. Négy évente menetrendszerűen felül a szélsebesen száguldó ígéretek vasútjára és teliszájjal fújja a nagyotmondás dudáját. Jön a bukás, majd újrakezdi az őrület ciklusát. Kecsegtette már mindennel az egyszeri szavazót: ingyenes tömegközlekedés, fedett Városliget és még sorolhatnánk azon agymenéseket, amiket, ha gyanútlanul ivás közben olvasunk, garantáltan a monitorra köpünk mindent a röhögéstől.

Szóval az ígéretvasutat megint vágányra állították és Csabi már rajta toporzékol, idén is gazdag a kínálat. Könnyű dolga van, hiszen az esélytelenek magabiztosságával mérgezheti mézesebbnél mézesebb szirénhangokkal a nagyérdeműt. Földalá vitt közlekedés, elektromos buszok, de Csaba Hood még a fényesen csillogó tőrével lemetszené Nottingham bírája (Orbán) övén fityegő adóforintos szüttyőt is, hogy szétossza azt a szegény fővárosiak között. 

Hú, de megnyugtató, sőt! Ha még mindig nem görbült mosolyra a szánk, Csaba gondoskodik az önfeledt szórakozásról az atombombának szánt ígéretével: vissza veszi a Városligetet – jelentsen ez bármit. Kitől veszi vissza? Kinek adja vissza? Mindegy is. Tételezzük fel arra gondol, hogy leállítaná a Liget Projektet, ha megválasztják. 

Ezt már korábban is kifejtettük, hogy miért lesz Mission Impossible (vagy Csaba lenne a Gyáli úti MÁV telep Tom Cruise-a?), de fedezzük fel a fanyar iróniát, a Budapestiek hülyének nézésének világcsúcsát. 

Ezt akarja elvenni Csaba

Csaba vissza akar térni a 2013 előtti állapotokhoz, amikor is a Liget Demszky 20 éves semmittevésének martaléka lett.

És ki volt főpolgármester-helyettes ezalatt? Ki volt „meghatározó” fővárosi politikus? Ki volt Budapestért felelős kormánybiztos? Hát persze, hogy a Csaba. Az ő tétlen regnálása alatt pusztult le igazán a park, az ő közönye is hozzájárult az enyészethez, amit eddig viselt a Liget. És most ide akar visszarántani mindent. Újra tönkre akarja tenni a Városligetet.

Mert emlékszik valaki Csaba hősies kiállására, hogy több forrást a Városligetnek, újítsák fel, foglalkozzanak vele! Gábor, cselekedj! Hát persze, hogy nem. Szart ő rá magasról, egészen addig, míg azt nem látta, hogy most ebből talán politikai tőkét kovácsolhat. Mert valódi programot alkotni, ugye, az melóval jár. Csaba pedig lusta. 

Hát Horváth úr, el kell keserítenünk, a Budapestiek nem hülyék. Látják, hogy ami a Városligetben most történik az jó, amit Te csinálsz, az meg nem. Karácsony barátoddal eljátszhatjátok a látszatvitátokat az MSZP maradványaiból készült homokozóban, hogy aztán ősszel valamelyikőtök Unicummal a kezében beleálljon a földbe, teljes érdektelenség közepette. 

Megint újra fogod kezdeni az őrület ciklusát? Szerintem inkább valami rendes meló után kéne nézni.

 

Mi várható idén a Ligetben?

2019.01.25.

Tavaly meglehetősen érdekes évet zárt a liget, hiszen túl azon, hogy elindultak a nagy építkezések (Zene Háza, mélygarázs, Néprajzi), felújítások (Olof Palme), már megérkeztek az első fecskék is, több részét megújították a parknak, és újranyílt a Szépművészeti. Érdemes hát belenézni a jövőlátó távcsőbe, hogy idén mi várható.

OMRRK (Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ)

A projekt egyik legfontosabb építménye ez a hosszú nevű komplexum, ami hamarosan elkészül, Európa egyik legmodernebb restauráló helye jön létre hatalmas raktárkapacitással. Itt fogják a Galéria, Szépmű és Néprajzi Múzeum gyűjteményét méltó körülmények között tárolni és restaurálni, rengeteg problémára fog megoldást nyújtani, nagyon időszerű volt már. Ha minden igaz 2019-ben elkészül és utána indul a műtárgyak beköltöztetése.

Millennium háza (Olof Palme ház)

Idén elkészül a liget aggastyánjának műemléki felújításra, ami gyakorlatilag fennállása óta keresi a funkcióját. Legutóbb például a Kertem kocsma vécéjeként működött, aminél méltatlanabb dolgot nehéz elképzelni ennek patinás épületnek. Szerencsére ennek vége, és felújítva, az eredeti tereket helyreállítva, Zsolnay diszítéseit restaurálva nyithat ki idén, mint századfordulós hangulatú kávézó és Budapest aranykorát bemutató kiállítóhely.

Az Olof Palme ház restaurálása

Komáromi csilagerőd

Meglepő, de a Liget Projekt részeként újul meg a Komáromi csillagerőd. A korábbi sajtóanyagok alapján ez egy családi kultúrális kiállítóhely lesz, ahol a Szépművészeti Múzeum gipszmásolatait lehet majd megnézni a lurkókkal, de fontos oktatási helyszín lesz a dunaparti különleges építmény.

Parkfelújítás

Tavaly ugye lezárult az első fejezet a vakok kertje felújításával és a sportpályák, kutyás park építésével és most folytatódik a második. Ezek eléggé kihasznált fejlesztések, legalábbis amikor arra jártam, mindig rengeteg kutya volt az élményparkban és a sportpályákat is szeretik. A hírek szerint Budapest legnagyobb játszótere épül fel, de lesznek sportpályák, futókör és egy rózsakert is. Természetesen a növényzetet mindenhol helyreállítják, ahol munkálatokat végeznek majd.

Az elkészült diáksportpályák

Építékezések

Magasépítéssel folytatódik a Néprajzi Múzeum építése, ha minden igaz idén már látható lesz az épület jellegzetes formája. Megy a Magyar Zene Háza, a Biodóm és a mélygarázs építése is, és ha minden igaz idén elkezdődik a Galéria is. A Közlekedési Múzeumról és a színházról keveset tudni, de talán van esély idén kapavágásokra.

Ilyen lesz, ha elkészül minden

Képek, videók forrása: liget budapest honlap

Ezeket a cikkeket olvastad már?