Blogolj!

Fake news és a Liget

Nagyon érdekes cikk jelent meg az építészfórum virtuális hasábjain a minap, Bathó Tivadar építész billentyűzetéből. A szerző már nem először ír a ligetről, több művéből is leszűrhető, hogy a Liget projekt genezise óta utálja azt, és megjelenések frekvenciájából arra lehet következtetni, hogy azon kevesek közé tartozik, akik ezt már életvitel szerűen űzik. Ellenérzéseit csúsztatásokkal, félinformációkkal, olykor hazugságokkal telített cikkekbe csomagolva úgy állítja be, mintha az a magyar építész szakma kollektív véleménye lenne, a projektben dolgozó mérnökök, tájépítészek pedig szemen köpték a hivatásukat. Hogy miből fakad ez a cinikus gyűlölet, nem tudni. Féltékenység, kicsinyesség, nárcizmus, megannyi mentális kórkép közül nehéz eldönteni, mindenesetre legújabb írását igyekeztem némileg zárójelbe tenni.

Szóval az építészfórumon ismét lesújtott a mester, túlzás nélkül kétnapi hidegélelem szükséges a cikk átrágásához, de a „pergő” megfogalmazásmód és a gyakori jogszabályhely idézetek miatt a ciklikus kávéfogyasztás is ajánlott. Pontosabban nem ajánlott, de az extrémsportolók itt megtalálják.

A park mellett lakva viszonylag sokat követem városligettel kapcsolatos híreket, igyekszem minden morzsát felcsipegetni, talán az átlagpolgárnál is jobban ismerem a liget projectet, de töredelmesen bevallom, fogalmam sincs, hogy a cikk első fele egészen B pontig miről szól. Tivadar hosszasan taglalja, hogy mire elkészül a project, ugyan valóban nőni fog a Városliget zöldfelületi aránya, ráadásul az igért 65 százalékra, de utána elakadva a jog útvesztőjében mégis azt sejteti, hogy itt valami sötét mágia van a háttérben és titkos betonozás zajlik. Javaslom, hagyjuk Bathó urat belebonyolódni a jogszabályokba a számológépével, nekünk, egyszerű parkhasználóknak legyen elég a szemrevételezéses eljárás annak eldöntésére, hogy ahol eddig betonút volt és most fű, ott nőtt-e a zöld.

A cikk második fele pontokba szedve cáfol valahonnan idézett állításokat, amiket a projectnek tulajdonít. Csak remélni tudom, hogy a felületesség, vagy a tudatlanság, s nem a rosszhiszeműség a ludas, mert rengeteg baromság elhangzik. Lássuk tehát először a szerző állítását, majd Iustitia pallosát:

  • "A liget projekt egy ligeti hagyomány, a 100 éve megkezdett múzeumi negyed folytatása. Ez a szöveg már 2014-ben is olvasható/hallható volt. Kisebb szünetek után 2018 őszén ismét megjelent. Ha lett volna (de nem volt) valamilyen általánosan ismert, elfogadott koncepció múzeumoknak a Városligetbe telepítésére, akkor pl. nem az "ingyen telek" lett volna a legeslegfontosabb szempont a korabeli törvényhozás számára a Szépművészeti Múzeum városligeti helyszínének kijelölésében, továbbá nem nevezték volna a városligeti helyszínt "kevésbé kívánatos külső perifériá"-nak.”
  • Nem emlékszem rá, hogy múzeum negyed folytatásaként aposztrofálták volna a programot, de tény, hogy a Ligetben hagyománya van az intézményesített kultúra fogyasztásnak és a szórakozásnak. Széchenyi Fürdő, Szépművészeti, Állatkert, Műcsarnok, Vajdahunyad vára, Műjégpálya – ezek mind több mint száz éve velünk vannak, így ha hozzájuk csatlakoznak új múzeumok, színházak, kikapcsolódási lehetőségek, szerintem nem megalapozatlan a hagyomány folytatása terminus. De nem látok bele Tivadar agyába.

A nem létező hagyományok... (1905)

  • „Cannes-ban, a mipim-en, a világ legjelentősebb ingatlanszakmai rendezvényén európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett a liget projekt. Ezzel a hamis hírrel 2017 tavasza óta operál a Zrt."
  • Valóban, a díj honlapját böngészve az látható, hogy a címet japán építésziroda nyerte. Ugyanakkor az is helytálló, hogy az EU-ból a liget projekt jutott be egyedüliként a legjobb négy közé, így, ha hunyorogva is, de helytálló az eredeti állítás.
  • A szerző szerint nem volt a ligetben korábban színház és Millennium Háza.
  • Óriási tévedés. Egyiket még Rákosi robbantotta fel, hogy be tudjanak kanyarodni a tankok a mai Ajtósi – Dózsa Gy. sarkán a felvonulási térre, a Millennium háza pedig „csak” 1885 óta van a parkban, ugyan Műcsarnok majd Olof Palme néven, nyilván ez téveszthette meg a sasszemű Bathó urat. Előbbit egyébként ha jól tudom visszaépítik, utóbbit meg felújítják.

A soha nem létezett városligeti színház 1910-ben

  • „Átgondoltság helyett gyakori ötletelés: többször változott a tartalom, az épületek és azok helye.”
  • Az évek során valóban voltak változások a projekt programjában, ezt lehet átgondolatlanságnak tartani, vagy – épp a kormányon sokszor számonkért és hiányolt – társadalmi és szakmai egyeztetések konklúziójaként bekövetkező racionalizációnak. Szerintem egyértelműen az utóbbiról van szó, sok felesleges dolog kikerült a projektből (Közti kockák, gasztrofalu), míg például a mostani a néprajzi épületért érdemes volt elvetni az előző, francia koncepciót.

Apropó Néprajzi Múzeum, Bathó úr a következő kérdésekkel terheli a már igen csak kifáradt olvasót:

  • hogyhogy nem elég 40.000 m2 szintterület, hogy ott a múzeum a nagy méretű tárgyait is kiállíthassa? – haa városligeti épületnek a 60%-a – beleértve a múzeum állandó és időszaki kiállítási tereit is – a felszín alatt lesz, akkor a felszín felett, a park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas, "lehető legkisebb"-nek titulált épületrészre? – a "World's Best Architecture" díjat odaítélő zsüri vizsgálta-e, hogy a magyar Néprajzi Múzeumnak tervezett látványos épület mennyire (nem) felel meg az alapvető funkciójának, nevezetesen, hogy helyt adjon a múzeum kiállításra szánt összes tárgyának?
  • A Liget projekt hivatalos honlapja szerint az a 40.000 m2 az 33.000 m2 a valóságban, ebből 7.000 m2 a kiállítótér, ami azért világszinten sem számít kevésnek. A fenti kérdésekből kiderül, hogy Bathó úr nyilvánvalóan Mátyás király idejében járt utoljára múzeumban, ezért érdemes tisztázni néhány alapfogalmat. A világon nincs olyan nagy múzeum, ahol a teljes gyűjteményt folyamatosan kiállítják, főleg olyan szerteágazó témában, mint az etnográfia. Természetes, hogy tematikák szerint variálnak, vagy egyes tárgyak restaurálás alatt vannak, vagy csak koncepciók változtatásával biztosítják folyamatos újdonság érzését. Másrészt egy modern múzeum mérete nem egyenlő a kiállítótér méretével. Ott kell fogadótér, előadóterem, múzeumpedagógia, könyvtár, irodák, shop, kávézó stb. Egy szó mint száz, ezeket a dolgokat érdemes inkább muzeológusokra, kurátorokra – azaz szakemberekre - bízni, sem mint publikációs ambíciókkal bíró építészekre.
  • helyes-e az a megoldás, hogy ezen tárgyak megtekintésére a látogatóknak egy másfél kilométerre lévő (legfőképpen raktározást és restaurálási munkákat szolgáló) másik épületet kell felkeresniök?
  • Ha figyelmesen követte Bathó a projekt híreit, az OMRRK nem kiállítóhely lesz, hanem egy óriási modern raktár és restaurálási központ a Szépmű, Galéria és Néprajzi műtárgyainak. Ezt nem fogják látogatni, mert nem arra van az épület. A kérdésre válaszolva pedig – szerintem - ennél helyesebb megoldás nem létezik a nemzeti kincsek megőrzésére.

Ezek csak a legsúlyosabb csúsztatástok, tévedések a cikkből, de a sor még tetszés szerint folytatható lenne, de nem már így is az emészthetőség határán vagyunk, és amúgy sem érdemes túl nagy reflektorfényt irányítani az amúgy is marginális elérésű írásra (és a reméljük nem marginális cáfolatára).

Fotók: pestbuda.hu, turizmus.com

Sajnálja a gyerekektől a városligeti játszóteret az index

A nem létező azbesztveszély és a kitalált, majd folyamatosan sulykolt fairtások után most újabb botrányos eset festi sötétre a liberális sajtóban a Városliget jövőjét: ezúttal egy játszótér építését vette makacs fejébe a beruházó cég, ezzel végleg halálra ítélve a féltett közparkot. Legalábbis az index holdkóros "újságírója" szerint.

Hogy a közelgő választásoktól való félelem, a "szar minden" mentalitás vagy csupán az emberi hülyeség vezérelte az index újságíróját, amikor az új ligeti játszótér építését tűzte tolla hegyére, nem tudhatjuk, de az biztos, ilyen bicskanyitogató, alaptalan mocskolódást rég olvastunk. És hogy ne legyen hiányérzetünk, meg is magyarázza, hogy miért lesz a Városligetnek és persze az odajáróknak olyan rossz, ha felépül az utálat tárgya, a játszótér. Mindenekelőtt NAGY lesz. Márpedig minden valamirevaló, gyermekkorát nem a négy fal között töltő ember tudhatja: a játszótér úgy jó, ha kicsi. Sőt. Olyan, mint a baj: minél kisebb, annál jobb.

Ugye milyen borzasztó lesz ez a gyerekeknek?

Mert mi is a probléma a nagy méretű játszótérrel? Sok gyerek játszhat ott, sok játékon, ez pedig, valljuk be őszintén, nem az okosok kedvére való, legyen inkább szűkös, kevés kölyökkel, úgy a jó. És mi még a probléma? Az, hogy a kedves építtető ezt a játszóteret nem átallott GYEREKEKKEL reklámozni. Skandallum! Bizonyára törte a fejét az ötletgazda, vajon ki fene mutassa be ezt a szörnyűséget, és mivel Radnóti Sándor esztéta már leszerződött alsóböhönyei BMX pálya reklámarcának, kétségbeesésében és ötlettelenségében úgy döntött, hogy ő bizony nem kínlódik tovább, könnyen befolyásolható gyerekekre bízza ezt a feladatot, hátha nem veszik észre a stiklit.

De mint látjuk, nincs menekvés, lecsapott az éles szemű újságíró, kész blama. És ha ezek után még mindig maradt bennünk szemernyi kétség, hogy talán mégsem lehet annyira rossz dolog egy városi parkba játszóteret építeni, a végső kegyelemdöfés egész biztosan jó útra térít. Ugyanis – és itt kapaszkodjanak meg a drága olvasók – az újságíró előrántja a végső érvét és ország-világ elé tárja a bűnt: ezek nem elégszenek meg egy – ráadásul ami, ugye, nem kicsi – játszótér építésével, hanem egyenesen hét (!) ilyen rettenetet terveznek a parkba. Nincs visszaút. Betelt a pohár. 

Kedves barátaim, ne legyenek kétségeink a jövőt illetően. A Kormány által felújítandó Városligetben egyszerűen nem történhet semmi jó és punktum. Még akkor sem, ha ez a játszótér történetesen alkalmas lesz arra, hogy a fogyatékkal élő gyermekek együtt játszanak az egészségesekkel, mert speciális játékelemei is lesznek. Gondolom ez is fáj az indexnek. Az új és a felújított - mert most is van játszótér a ligetben, ugye, csak az újságíró még nem nagyon járt még a parkban – játszótereket meg majd boldogan birtokba veszik a lurkók, a szerkesztőséget pedig majd elnyeli az a szakadék, ami a valóság és az általuk gyűlöletből felépített virtuális világ között van.

Horváth Csaba az őrület ciklusába szorult

Nem tudom, hogy létezik-e még ember Magyarországon, aki komolyan tudja venni Horváth Csabát, illetve bocsánat, sajnos egyről mégis tudok, ő maga. Ugye Einstein híres mondása, hogy az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen. Nos, Csaba ennek a tankönyvi esete. Négy évente menetrendszerűen felül a szélsebesen száguldó ígéretek vasútjára és teliszájjal fújja a nagyotmondás dudáját. Jön a bukás, majd újrakezdi az őrület ciklusát. Kecsegtette már mindennel az egyszeri szavazót: ingyenes tömegközlekedés, fedett Városliget és még sorolhatnánk azon agymenéseket, amiket, ha gyanútlanul ivás közben olvasunk, garantáltan a monitorra köpünk mindent a röhögéstől.

Szóval az ígéretvasutat megint vágányra állították és Csabi már rajta toporzékol, idén is gazdag a kínálat. Könnyű dolga van, hiszen az esélytelenek magabiztosságával mérgezheti mézesebbnél mézesebb szirénhangokkal a nagyérdeműt. Földalá vitt közlekedés, elektromos buszok, de Csaba Hood még a fényesen csillogó tőrével lemetszené Nottingham bírája (Orbán) övén fityegő adóforintos szüttyőt is, hogy szétossza azt a szegény fővárosiak között. 

Hú, de megnyugtató, sőt! Ha még mindig nem görbült mosolyra a szánk, Csaba gondoskodik az önfeledt szórakozásról az atombombának szánt ígéretével: vissza veszi a Városligetet – jelentsen ez bármit. Kitől veszi vissza? Kinek adja vissza? Mindegy is. Tételezzük fel arra gondol, hogy leállítaná a Liget Projektet, ha megválasztják. 

Ezt már korábban is kifejtettük, hogy miért lesz Mission Impossible (vagy Csaba lenne a Gyáli úti MÁV telep Tom Cruise-a?), de fedezzük fel a fanyar iróniát, a Budapestiek hülyének nézésének világcsúcsát. 

Ezt akarja elvenni Csaba

Csaba vissza akar térni a 2013 előtti állapotokhoz, amikor is a Liget Demszky 20 éves semmittevésének martaléka lett.

És ki volt főpolgármester-helyettes ezalatt? Ki volt „meghatározó” fővárosi politikus? Ki volt Budapestért felelős kormánybiztos? Hát persze, hogy a Csaba. Az ő tétlen regnálása alatt pusztult le igazán a park, az ő közönye is hozzájárult az enyészethez, amit eddig viselt a Liget. És most ide akar visszarántani mindent. Újra tönkre akarja tenni a Városligetet.

Mert emlékszik valaki Csaba hősies kiállására, hogy több forrást a Városligetnek, újítsák fel, foglalkozzanak vele! Gábor, cselekedj! Hát persze, hogy nem. Szart ő rá magasról, egészen addig, míg azt nem látta, hogy most ebből talán politikai tőkét kovácsolhat. Mert valódi programot alkotni, ugye, az melóval jár. Csaba pedig lusta. 

Hát Horváth úr, el kell keserítenünk, a Budapestiek nem hülyék. Látják, hogy ami a Városligetben most történik az jó, amit Te csinálsz, az meg nem. Karácsony barátoddal eljátszhatjátok a látszatvitátokat az MSZP maradványaiból készült homokozóban, hogy aztán ősszel valamelyikőtök Unicummal a kezében beleálljon a földbe, teljes érdektelenség közepette. 

Megint újra fogod kezdeni az őrület ciklusát? Szerintem inkább valami rendes meló után kéne nézni.

 

Mi várható idén a Ligetben?

2019.01.25.

Tavaly meglehetősen érdekes évet zárt a liget, hiszen túl azon, hogy elindultak a nagy építkezések (Zene Háza, mélygarázs, Néprajzi), felújítások (Olof Palme), már megérkeztek az első fecskék is, több részét megújították a parknak, és újranyílt a Szépművészeti. Érdemes hát belenézni a jövőlátó távcsőbe, hogy idén mi várható.

OMRRK (Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ)

A projekt egyik legfontosabb építménye ez a hosszú nevű komplexum, ami hamarosan elkészül, Európa egyik legmodernebb restauráló helye jön létre hatalmas raktárkapacitással. Itt fogják a Galéria, Szépmű és Néprajzi Múzeum gyűjteményét méltó körülmények között tárolni és restaurálni, rengeteg problémára fog megoldást nyújtani, nagyon időszerű volt már. Ha minden igaz 2019-ben elkészül és utána indul a műtárgyak beköltöztetése.

Millennium háza (Olof Palme ház)

Idén elkészül a liget aggastyánjának műemléki felújításra, ami gyakorlatilag fennállása óta keresi a funkcióját. Legutóbb például a Kertem kocsma vécéjeként működött, aminél méltatlanabb dolgot nehéz elképzelni ennek patinás épületnek. Szerencsére ennek vége, és felújítva, az eredeti tereket helyreállítva, Zsolnay diszítéseit restaurálva nyithat ki idén, mint századfordulós hangulatú kávézó és Budapest aranykorát bemutató kiállítóhely.

Az Olof Palme ház restaurálása

Komáromi csilagerőd

Meglepő, de a Liget Projekt részeként újul meg a Komáromi csillagerőd. A korábbi sajtóanyagok alapján ez egy családi kultúrális kiállítóhely lesz, ahol a Szépművészeti Múzeum gipszmásolatait lehet majd megnézni a lurkókkal, de fontos oktatási helyszín lesz a dunaparti különleges építmény.

Parkfelújítás

Tavaly ugye lezárult az első fejezet a vakok kertje felújításával és a sportpályák, kutyás park építésével és most folytatódik a második. Ezek eléggé kihasznált fejlesztések, legalábbis amikor arra jártam, mindig rengeteg kutya volt az élményparkban és a sportpályákat is szeretik. A hírek szerint Budapest legnagyobb játszótere épül fel, de lesznek sportpályák, futókör és egy rózsakert is. Természetesen a növényzetet mindenhol helyreállítják, ahol munkálatokat végeznek majd.

Az elkészült diáksportpályák

Építékezések

Magasépítéssel folytatódik a Néprajzi Múzeum építése, ha minden igaz idén már látható lesz az épület jellegzetes formája. Megy a Magyar Zene Háza, a Biodóm és a mélygarázs építése is, és ha minden igaz idén elkezdődik a Galéria is. A Közlekedési Múzeumról és a színházról keveset tudni, de talán van esély idén kapavágásokra.

Ilyen lesz, ha elkészül minden

Képek, videók forrása: liget budapest honlap

Karácsony le akarja rombolni a Ligetet

Szegény Karácsony Gergely. Az egykori üdítően friss, szimpatikus reformer imidzs már rég a múlté, helyette viszont megkaptuk a tehetséges, de rendre rosszul igazoló focista képét, aki a hetedik unikum után fátyolos szemmel bizonygatja a krimó rezidenseinek, hogy ő bizony a Real Madridba is mehetett volna.

Hogy mi vezetett ide? Nem elemeznénk részletesen, hiszen nem ez blogunk fő profilja, de legyen elég annyi, hogy a választópolgárok nem – ahogy a krimó rezidensei sem – hülyék, és nem díjazzák az elvtelenséget (Karácsony-MSZP házasság), a vezetői képesség teljes hiányát (Zugló talán legrosszabb ciklusa az aktuális), és jelen írásunk tárgyát sem szeretik, jelesül az üres, egyre ostobább ígéreteket.

A szokásos semmitmondó lózungok után (emberközpontú várost akar, élhető várost akar.. jézusom) most éppen azt találta mondani ez a drága ember, hogy ha megválasztják (!), ő bizony leállítja a liget projektet (!!).  

Most ne akadjunk fenn olyan technikai jellegű apróságokon, hogy Karácsony pártjának méréséhez Amerikából kell mikroszkópot hozatni, támogatottsága a veretes egy százalék körül mozog, ünnepnapokon talán eléri a kettőt is. Másrészt, még ha be is következik a csoda, megválasztják, a főpolgármesterként nem lesz olyan jogosítványa, amivel parlament által megerősített törvényeket, kormányhatározatokat bírálhatna felül. Már pedig a Liget Projekt törvényeken és kormányhatározatokon alapszik. Ha ezzel nincs tisztában, nyilvánvalóan alkalmatlan a pozícióra, ha pedig tisztában van, akkor azért.

De még talán nem is ez a legnagyobb baj a demagóg hangulatkeltésével, hanem a következő mondat:

„…de azt, hogy a Városligetben monumentális, bármilyen funkciójú épületek legyenek, én ezt urbanisztikai, városrendezési szempontból egy katasztrofálisan rossz ötletnek gondolom…”

Akkor soroljunk fel néhány urbanisztikai és városrendezési szempontból katasztrofálisan rossz ötletet a Ligetből: Széchenyi fürdő, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Állatkert, Vajdahunyad vára, Hősök tere, Millenniumi földalatti, Közlekedési Múzeum.

Ugye milyen jó, hogy 100-150 éve nem voltak Karácsonyok?

Elképesztő! Egy hetvenöt tonnás fa emelkedett a levegőbe a Városligetben

Nem is olyan régen hírt adtunk arról (ink), hogy elkezdődött a Magyar Zene Háza építése a Ligetben. Sok szempontból szimbolikus eseményről van szó, hiszen két éve már egyszer nekikezdtek, de akkor borszagú agresszív civiklek megakadályozták, melyből kinőtt a magukat ligetvédőknek aposztrofáló bagázs, másrészt pedig ezzel most elkezdődött az első igazán nagy építkezés a park testén belül. Most akadálytalanul. 

Hogy miért volt két éve balhé? Az agresszorok nehezményezték, hogy a területen belül kivágják azokat a fákat, melyek az új parkrész kialakításába nem illeszkednek, nem ligethonosak, betegek vagy balesetveszélyesek, majd dolguk végeztével, új, egészséges darabokat ültetnek a Zene Háza környékén. Ezt egyébként úgy hívják, hogy parkfenntartás, de a csökkentett képességű, kevéssé világlátott, de annál szorgalmasabb brigád nem volt képes felfogni, azonban a projekt gazdái – kevéssé racionális döntést hozva - megértették az üzenetet, és elhatározták, hogy a rendben lévő fákat átültetik. 

A rövid bevezető után így érkeztünk el a tegnapi nap híréig, miszerint az egykori Hungexpo területen valamennyi fát átültettek, így megkezdődött a Zene Háza építése. Nem mindennapi mérnöki bravúrt hajtottak végre a szakik, hiszen egy – a földlabdával együtt - hetvenöt(!) tonnát nyomó kőrist is átültettek, amihez elképesztő gépparkot, nyomatékot, humán erőforrást és mérnöki precizitást kellett igénybe venni, melyre nem sok példa volt eddig hazánkban. 

A fa pár tíz méterrel került arrébb, jól van, teljes biztonságban zajlott a művelet, most az utógondozása zajlik, hogy megerősítsék új otthonában. 


A Városligetben nem először hajtottak végre sikeres faátültetéseket, eddig 33 fa lelt új otthonra a Ligeten belül, a Fővárosi Állat-és Növénykert bővítése során pedig közel félszáz fát mozgattak meg.

A leendő Néprajzi Múzeumnál három megtermett fát - egy hegyi juhart, egy nyugati ostorfát és egy közönséges platánt - költöztettek arrébb sikerrel. Szintén zökkenőmentes zajlott a nemrég átadott ifjúsági sportpályáknál végzett tíz darab, szintén méretes fa átültetése. Az Állatkerti munkálatoknál pedig tavaly júliusban 16 hónapos előkészítés után ültették át a Döbröginek elnevezett, 101 cm törzsátmérőjű platánt, amely földlabdával és az azt összetartó szerkezettel együtt 107 tonnát nyomott. Mindegyik példány láthatóan jól van.


 

Maga a terület egyébként borzasztó érdekes. A Vajdahunyadvár, Olof Palme sétány, Nagyrét által határolt tízezer négyzetméteres parkrész évtizedekig kerítéssel volt lehatárolva, oda az egyszeri látogató csak úgy nem mehetett be, gyakorlatilag egy autonómiát élvező romhalmaz volt, amit a kerítés mögött túlburjánzott növényzet jótékonyan eltakart. Ezért lesz majd 2020-ra szinte mindenkinek újdonság, amikor elkészülnek itt a fejlesztések, hiszen a kerítéseket végre elbontják, a Liget – s, így a látogatók - visszakapja a testéből kimetszett területet a Magyar Zene Háza kortárs épülete, és a körülötte létrehozott új óriás-zöldfelületek formájában. Gyakorlatilag mintha helikopterrel egy vadiúj parkot beemelnének a Városligetbe. 

Nem sokat kell tehát már várni, az épület mélyépítése munkálatai megindultak, egy másfél évig tartó építkezés és egy rövidebb parképítést követően rá sem fogunk ismerni a parkra.

 

Címkék: Hír

Kibírod röhögés nélkül?

Avagy Karácsony, a bravúrkertész

A Pillangó park felújítását Karácsonyék egyfajta anti Liget Projektnek szánták, ahol ők majd jól megmutatják a világnak, hogyan kell parkot felújítani, meg társadalmi egyeztetni, és úgy en bloc, minden, amit a Ligetben rossznak gondolnak, annak megcsinálják az inverzét. Az ötlet olyannyira jól sikerült, hogy abszolút megértjük, miért akar már Brüsszelbe menekülni a jó Christmas.

De lássuk, mi történt.

A zuglói pillangó park felújítása teljesen indokolt, a viszonylag nagy kiterjedésű zöldterület teljesen lepusztult, drogosmekkává vált, a szándék jó, nincs is ezzel semmi baj. Most abba sem mennénk bele, hogy a projekt amúgy mire elindult, a háromszorosára drágult, és számos tisztakezére büszke polgármester közbeszerzési visszaélésekbe is bonyolódott, házi kedvenc cégét foglalkoztatva, akit már amúgy milliárdokkal tömött ki. Természetesen a ballib média ezt nem veti a szemére.

Csatasorba álltak a Zuglóban világhíres szakemberek, akik a Városliget felújítását teliszájjal ócsárolták a balliberális médiában, és gyakran az ő fals információkkal hergelték fel a Ligetvédőket, amiből sok, felesleges balhé kerekedet. Itt van Megyeri Szabolcs teátrális-sztár-médiakertész, aki egy kamera láttán, mutatóujján pörgetve permetezi a Substralt, szakmai teljesítményéről azonban már kevéssé ismert. Bardóczky Sándor, a magát hétpróbás tájépítésznek tartó, az egykori Karácsony árnyékkormány szakértője, főállású fanyalgó. Sorozatot lehetne abból forgatni, hogy egy ATV-s stáb különböző építkezésekre kiszáll Sándorral, aki hétoktávos rinyálásba kezd. És hát ne feledkezzünk meg Garay Kláráról sem, szintén Karácsony polgármester kitartottja, aki a Zuglói Művelődési Ház vezetője havi félmillió forintért, de indult már a DK színeiben is önkormányzati választáson, és a Városligeti tüntetésszervezések doyenje.

Na, ez az ütőképes szakmai grémium nem volt sehol, amikor rögtön majd 100 fa kivágásával indult el a felújítás, de a ligetvédőknek is csak néhány percnyi buszozás kellett volna, hogy oda tudják láncolni magukat valamihez. Hiába.

De nem is ez volt az igazi bravúr, hanem az parktervezésnek aposztrofált bolondéria, aminek elkövetésért bármelyik tájépítészt rögtönítélő bíroságnak kéne száműznie Bosznia-Hercegovina botanikus kertjeibe továbbképzésre. Ugyanis sikerült a járdát úgy manőverezni, hogy az belemegy a fába. Nem vicc. A szakik szerint kikerülni nem lehetett, kivágni nem lehetett, átültetni nem merik, mert akkor a városligetieket legitimálnák, szóval… jó ez így, majd kiadja – ahogy a mesteremberek mondják.

Kibírod röhögés nélkül?

Sikerült tehát egy olyan megoldást összehozniuk, ami se az embernek, se a fának nem jó.

Szóval ennyit az úgynevezett feketöves szakértőkről, akik ha bármilyen kormányzathoz köthető projektet látnak, azonnal sírásra görbül a szájuk, de ha saját portájukon sül el kasza, eltartott kisujjal néznek félre.  

Címkék: Hír

Épül a Magyar Zene Háza – a háborút is elvesztették a ligetvédők

2018.08.30.

Viszonylag csendesen telt a nyár a Városliget életében egészen mostanáig, amikor is két fontos eseményről kell beszélni. Egyrészt elkészültek az új sportpályák a liget Stefánia út melletti szélén. Másrészt – és szimbolikájában ez egy egészen fontos történés – elindult a Magyar Zene Házának építése. De erről később, előbb lássuk a sportos dolgokat. 

A Városliget környékén ugye megannyi iskola létezik, adja magát, ha már ott van tőlük karnyújtásnyira egy nagy park, járjanak oda ki futni, tornázni, fekvőtámaszokat végezni. Erre volt is igény, de a régi pályák állapota olyannyira leromlott, hogy használhatatlanná váltak. Ez ért ma véget, az új sportpark szuperül felszerelt, biztonságos, minden adott ahhoz, hogy a kölkök jól érezzék itt magukat. Ráadásul direkt olyan helyre készült, ahol könnyen elérik az iskolák, bőven visszaérnek a következő órára úgy, hogy még át is tudnak öltözni. És mi van a helyszínen? Egy kétszáz méteres, rekortán borítású futókör, két – szintén puhább felületű – sportpálya, ahol focizni, kosarazni és kézizni lehet, egy távolugró gödör, illetve a Margit Szigeten már sikerrel debütál kültéri kondigépek. Bár az én időmbe lett volna ilyen. Persze azt mondani se kell, hogy a környezetet is rendbe tették, új gyepszőnyeg, padok, ivókutak, stb... Érdemes megnézni a képeket, magukért beszélnek. 

Másik fontos esemény volt a héten, hogy elindult a Magyar Zene Háza építkezése, akadálytalanul. Akik az elejétől fogva követik a Városliget megújításának történetét tudhatják, hogy igen csak szimbolikus jelentőségű mérföldkőről van szó, hiszen 2016 tavaszán már egyszer elindultak itt a munkálatok, de akkor megakadályozta egy maroknyi civil csoport, amiből később kinőtt az úgynevezett ligetvédő mozgalom. Akkor a rebelliseknek sikerült maguk mögé állítani egy viszonylagosan nagyobb számú, aktívan demonstrálni is hajlandó tömeget, és az ellenzéki politikum is örömmel állt be mögéjük, amivel egy időre túszul tudták ejteni a Liget Projektet. De, mint kiderült, hamar elérték a zenitet, és utána törvényszerű volt a hanyatlás. 

Hosszú évek destruktív munkájával mára sikerült teljesen bedarálniuk saját magukat a ligetvédőknek, több részre szakadtak, a politika kihátrált mögülük, hajléktalanteleppé silányították az általuk befoglalt ligeti területeket, ezzel levedlették a szimpatikus zöld maszkot, és előbújt a valóságos agresszív naplopó arc. A ligeti fejlesztések átadásával pedig nyilvánvalóvá vált, hogy itt egyáltalán nem egy felülről vezérelt, dacos faírtó program végrehajtásáról van szó, hanem tényleg európai színvonalú parkmegújítás zajlik, kulturális tartalommal. Az, hogy a „születési helyük” megvédésére összesen 10 db embert sikerült mozgósítaniuk egyet jelent azzal, hogy vége az úgynevezett ligetvédelemnek. Saját maguk oszlatták el azt az általuk folyamatosan terjesztett hazugságot, hogy Budapest 80 százaléka mögöttük van. Most kiderült, Budapest 0,000569 százaléka van mögöttük, azaz csak saját maguk. Nyilvánvalóan ugyanannak a 10 embernek lesznek még elkeseredett próbálkozásaik, ismét súlyos azbesztveszéllyel próbálják majd halálra rémíteni a népeket, teherautók elé fognak feküdni, mert szerintük koszos kereke, vagy más hazugságot találnak majd ki. De senkit ne tévesszen meg, ez már az agónia.

 

Erre nem is érdemes több szót vesztegetni, inkább foglalkozzunk azzal, hogy mi épül. Budapest egyik meghatározó kortárs épülete lesz a japán csodagyerek, Sou Fujimoto által tervezett jellegzetes kubatúra, amit egészen elképesztő formavilág jellemez. A sajtra, palacsintára emlékeztető tetőszerkezet hatalmas üvegfalakat rejt, teljes áttetszőséget kölcsönözve az épületnek, ami így teljesen belesimul a parkba. A tervező ígérete szerint olyan érzés lesz az Zene Házában lenni, mint ha csak a park egy lefedett részében lennénk. Az új intézmény egyébként egy igazi csodabogár lesz, állandó és időszakos zenetörténeti kiállítások lesznek benne, ugyanakkor fontos oktatási, zenepedagógiai feladatot ellát majd, de koncerthelyszínnek sem lesz utolsó. Kíváncsian várjuk.

Címkék: Hír

Zuglói hátra ARC

Az ARC kiállítás jó pár évtizede egy újszerű, friss kezdeményezésként adott teret a kreatív gondolkodóknak és gondolatoknak, amire tényleg érdemes volt kilátogatni, mert a resztli mellett egy-két-három igazán érdekes agyszüleményt is lehetett látni, ami valós társadalmi kérdéseket feszegetett, valóban szemfelnyitó módon. De időközben valami nagyon elromlott.

Az évek során a kiállítás rapid erózióba kezdett, és az internet szélsebes terjedésével teljesen elvesztette értelmét, varázsát, ma már 1 óra alatt több kreatív kompozíció születik a világhálón, mint amit az annuálius ARC offline kitermel. Az érdeklődés visszaszerzése reményében a szervezők erősen a kormánykritikus politikai üzenetek felé tolták el a hangsúlyt, így lett a kreatívok mekkájából orbánozó mém kinyomtató műhely, ahol minden évben találkozhatott a saját identitását kereső balliberális elit, fürödve a vélt szellemi felsőbbrendűségük plakáttengerében.

Így jutottunk el jelen írásunk aktualitásához. Az ARC-ot minden évben az ötvenhatosok terén rendezték meg, szűkítve kicsit ott a parkolót. A bibi idén az, hogy a Liget Projekt ezen a megszokott helyen épp múzeumépítést és teljes felújítást végez, így nem engedélyezték a rendezvényt, amíg a munka tart. A szervezők természetesen egyből telesírták a sajtót, hogy politikai okok miatt nem engedik őket a megszokott helyükön kiállítgatni. Na most ez a politikai ok egy óriási, 10 méter mély gödörben öltött testet, amit Néprajzi Múzeum építkezésnek hívnak. Hát igen, a sajtószabadság korlátozása oly magas fordulatszámra pörgött fel, hogy a kormány már gödröt is képes ásni, csak hogy ellehetetlenítsen egy kritikus hangot. Persze kb. 6 éve lehet tudni, hogy előbb-utóbb azon a helyszínen építkezések lesznek, de a szervezők erről valahogy nem akartak tudomást venni, pontosabban dehogynem, nagyon jól tudták, hogy egyszer majd mártírt tudnak csinálni magukból, nagy nyilvánosság előtt.

Ez a politikai indok, azaz a gödör - fotó: MTI

Na de! Karácsony polgármester látva ezt a tarthatatlan állapotot és a potenciális pózolási lehetőséget, fehér lovon ellovagolt az ARC szervezőkhöz, kamerák kereszttüzében homlokon csókolta a tetszhalott állapotban fekvő kiállítást, és szívélyesen magához invitálta azt Zuglóba.

Fel is lélegzett mind a 10 ember, aki epekedve várta a tárlatot, aztán jött a rémálom. Zugló is kifarolt, az önkormányzat nem engedélyezi a rendezvényt. Hogy is van ez? A baloldali összefogás bástyája kivetette gyermekét? De jó kis plakátot lehetne ebből rajzolni.

Egy szép alkotás - kell ez nekünk?

Azt csak mellékesen jegyezzük fel, hogy nem látni az amúgy a ligeti tömegrendezvények miatt állandóan hőzöngő, magukat ligetvédőnek aposztrofáló kirakatembereket úgy, mint Bardóczi Sándor, Schellner István stb., hogy tapsolva ujjonganának, újfent csökken a park tömegek általi terhelése. Persze nyilván tudjuk miért nem, a gondolatmenet inkább csak költői. 

Szóval el kéne gondolkodni a ARC-os barátainknak, hogy van-e még igény egyáltalán a bohockodásukra, vagy inkább találjanak ki valami értelmeset. Utóbbival mindenki nyerne.

Címkék: Hír

A Népszava úgy szidja a Liget Projektet, hogy azt sem tudja, hol van a Városliget

Már az első tavaszi napsütéssel elpárolgott az néhány téveszme, amely az elmúlt években kísérte a Városliget megújítását, hivatalos nevén a Liget Budapest Projektet.Volt, aki bebetonozásról, meg a Liget beépítésről regélt, de az igazán eszementek a ballib sajtó legnagyobb támogatása mellett egyenesen park megszűnésével rémisztgették saját magukat és köreiket. Aztán szembe jött valóság és nagyot ütött.

Elkészültek a park megújításának végleges tervei és a tájépítészek is letették mellé az elképzeléseiket. Így lett most már napnál is világosabb (vagy a fűnél is zöldebb, ha úgy tetszik), hogy itt nincs semmiféle átverés, a zöldfelület jelentősen nőni fog, a rettenetes állapotban lévő növényzetet rehabilitálják, sportpályákat, kutyafuttatót építenek, az régi épületek felújítják, az újakat pedig betonon vagy elbontott romos épületek helyén húzzák fel (apropó, kinek szúrt szemet a több évtizedekig  a Városliget közepét csúfító borzalmas Hungexpo irodaház? Biztos nem a magukat Ligetvédőnek nevező bagázsnak – persze, csövezni jó volt benne)

Csak, hogy ne felejtsük, ilyen volt:

Na, ennek a helyén, kisebb területen lesz például a Magyar Zene Háza, amit Szu Fudzsimoto nevű japán faszi tervezett, aki nem mellesleg a világ leginnovatívabb építészének is választottak.

Az az épület pedig így néz majd ki:

Ennyi.

Persze vannak, akik zárás után is rendelnék stampedlit, még a meccslefújás után is hálószaggató gólról álmodnak, a Népszavát is viszi még a lendület, őrzik még a drága kollégák a tüzet. A lap hasábjain Simányi Frigyes építész mondja még a mantrát, nagyokat kortyolva a lejárt szavatosságú, megposhadt italból. Többek között szemére veti a projektnek, hogy ígérete szerint miért nem bontotta le az oda nem illő épületeket, például a Petőfi Csarnokot. Tudják, amelyet lassan két éve (!) tettek a munkagépek a földdel egyenlővé.  Elvárható, hogy legalább időnként sétáljanak abban a parkban, amelyet annyira féltenek, nem?  Az igen felkészült kritikus szerint az is csalódás, hogy nem számolták fel az „ízlésromboló árusbódékat” sem. Nyilván arra a tucatnyi bódéra gondol, amelyet a projekten köszönhetőn már régen lebontottak, helyükre pedig a gyönyörű, Feszl Frigyes által tervezett korhű pavilonakt építették.

Ilyen volt/ilyen lett

És azt is kinyilatkoztatja a drága cikkíró (akiről itt már nyilvánvaló, hogy csak képeslapon látta a Városligetet), hogy biztosan csökkenni fog a zöldfelület. Hiába mondják Magyarország legjobb tájépítészei, hogy sokkal több zöld lesz a Ligetben, a Népszava tudja, hogy nem. Na akkor erre a képre mit mond a drága cikkíró?

Csak itt 5.000 négyzetméterrel több a zöld, mert a használaton kívüli épületet lebontották és parkosították.

Aztán a Magyar Hang nevű médiazombi is tekeri még a lánc nélküli biciklit, ők meg azon örömködnek, hogy bebukott  a projekt, „egyes források szerint” nem fog semmi megépülni.

Egy séta talán ráférne az ott dolgozó kollégákra is...

 

Címkék: Hír

Ezeket a cikkeket olvastad már?