Nincs telitalálatos a hatos lottón
A 34. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki: 3, 14, 16, 22, 38, 44. 6 találatos szelvény nem volt; 5 találatos szelvény 65 darab, nyereményük egyenként 224.895 forint; 4 találatos szelvény 2.144 darab, nyereményük egyenként 6.820 forint; 3 találatos szelvény 33.916 darab, nyereményük egyenként 1.675 forint.
Blogolj!

Így fogunk kinézni – Magyarok is a nyertesek között!

Elérkezett a nagy nap, felbontották a borítékokat és a 470 beérkezett pályázat közül a 11 tagú nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri kiválasztotta a Városliget, és Budapest arculatát is a jövőben meghatározó épületterveket.

Számunkra az egyik legnagyobb öröm, hogy a Fotómúzeum Budapest és Magyar Építészeti Múzeum nyertes terveit a MAGYAR Középülettervező Zrt. alkotta, gratulálunk nekik.  



Edwin Heathcote: Sikeres lehet a kulturális innováció

Még néhány nap és megtudjuk, hogy milyen múzeumok is lesznek a Városligetben. A titkos, többfordulós pályázatokról nemzetközi zsűri döntött és az egyes épületek nyertes terveit 2014. december 19-én, pénteken hirdetik ki. A nemzetközi zsűri egyik izgalmas figurája Edwin Heathcote építész, a Financial Times ismert építészeti kritikusa, kíváncsi voltam, hogy milyennek látja Budapestet, mi a véleménye a beruházásról,  hogy egyáltalán jó ötletnek tartja-e, hogy a Ligetbe tervezték a sok múzeumot. Kérdeztem a győztes pályázatokról, de elég határozottan azt válaszolta, hogy nem mondhat semmi konkrétumot egyikről sem. Elképzelhető, hogy néhányan találkoztak már Edwinnel Budapesten a zsűrizéstől teljesen függetlenül, ami persze nem véletlen, a miértekre választ kaptunk. Most viszont Edwin Heathcote-ot, a  Liget Budapest Projekt zsűri tagját Londonban értük utol.

eddie_portrait.jpg

Névjegy
Edwin Heathcote építész és designer 1968-ban született Londonban. Építészetről és formatervezésről írt kritikái rendszeresen jelennek meg a tekintélyes Financial Times-ban és a GQ Magazinban. Számos könyvet írt, többek között Budapest építészetéről és Makovecz Imréről. Jelenleg Londonban él.

Milyen szerepe van egy beruházás esetében magának a helynek, mennyire befolyásolja a megtérülést?

Az ingatlanszakértők biztosan azt válaszolnák erre a kérdésre, hogy minden a megfelelő hely kiválasztásán múlik – de a megtérülés sokkal inkább múlik azon, hogy a beruházás képes-e összeépülni a környezetével, és hogy mit tud hozzátenni a város szövetéhez. Minden egyes  projekt esetében lennie kell egy megfogalmazható oknak, hogy miért oda tervezik, és azt is látni kell,  hogy az ötlet maga hogyan fejlődik együtt a környezettel és hogyan illeszkedik a jövő fejlesztési terveibe.

A Liget Budapest Projekt kapcsán egyes szakértők azt állítják, hogy a beruházás 15 éven belül megtérül, mások szerint a megtérülésnek esélye sincs.  Önnek mi erről a véleménye?

Egy kulturális innováció esetében igencsak problematikus megtérülésről beszélni, mert a forintban kifejezhető haszon közvetetten jelentkezik - a turizmusból, a közlekedésből –  és nem feltétlenül az eladott jegyekből. Nagyon meglepődnék, ha önmagában a jegyeladásból bármilyen megtérülésre lehetne számítani 15 éven belül, de tekintettel Budapest igen komoly kulturális vonzerejére, lehet ez is jelentős bevétel. A fotómúzeum például már önmagában is nagy űrt tölt be a kulturális palettán. De nemcsak ott, hiszen a városnak egy eddig nem igazán kihasznált területén épül majd fel, és hatása bizonyára továbbgyűrűzik a VI.-VII. kerületekbe, ahol további beruházásokat és plusz lehetőségeket ösztönözhet. 

Építészetileg milyennek látja Budapestet?

Építészeti szempontból Budapest nem igazán különleges.  Ugyanakkor, ha egyes városrészek újragondolásáról és felélesztéséről beszélünk, akkor igen izgalmas dolgokkal lehet találkozni Budapesten. Az utcák, a gyalogos közlekedés újratervezése sok helyen rendkívül jól sikerült, vagy ott vannak a világon is egyedülálló, rendkívül népszerű romkocsmák, amelyek szinte forradalmi változást indítottak el a város egyes részein.

Lehet-e önmagában a múzeum turisztikai látványosság, függetlenül attól, hogy mit láthatunk magában az épületben?

Nem hiszem, hogy bárkinek is érdekes lehet önmagában egy múzeum, ha az épület fontosabbá válik, mint a benne látható tartalom. Vannak olyan múzeumok, ahol az épület és a tartalom egymást kiemelik, ahol az építészek képesek voltak nyomot hagyni a város történelmén, ugyanakkor érzékenyen reagáltak a kor művészettel szemben támasztott igényeire. Példaként említeném a Londonban található Tate Modern-t vagy a párizsi Palais de Tokyo-t.

1.jpg

Ismer a budapesti múzeumi projekthez hasonló nagy kulturális beruházásokat?

Igen, ilyen a Budapesthez közeli Bécsi Kulturális Negyed, az 1960/70-es években épült  londoni South Bank, vagy hogy egy mostani példát említsek, ilyen a Saadiyat Island Abu Dhabiban.

Talán kevesen tudják, hogy az ön számára különösen fontos Budapest. Mi ennek a kötődésnek az oka?

Édesanyám magyar és a feleségem is az. Éltem és dolgoztam Budapesten, írtam egy könyvet a város építészetéről és egy másik könyvet Makovecz Imréről.

2.jpg

Minden változatlan – rendben folytatódik a Liget megújítása

 

Blogunk információi szerint a kormány 2014. december 3.-i ülésén maximális támogatásáról biztosította a Liget Budapest Projektet. Mindennek nyomatékaként megszavazta az idei évből visszamaradt 3 milliárd forintos támogatást, valamint tudomásunk szerint a projekt eredeti ütemtervének megfelelően biztosítja a jövőre esedékes több milliárd forintot is. A miniszterelnök egyértelmű kiállása a nagyszabású tervek mellett egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi időben tett szerencsétlen államtitkári megnyilatkozás és annak miniszteri biztosi cáfolata végül is egy, megnyugtató irányba mutatott: a Liget Budapest Projekt zavartalanul, az eredeti menetrendnek megfelelően folytatódik 2015-ben.

terkep_liget_final_v6_custom_resize_600x424_25167990226.jpg

Így aztán jövőre megkezdődhet a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának rekonstrukciója, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (OMRRK) felépítése, és folytatódnak a Városliget parkrendezési munkálatai  A hvg.hu szeptemberi írása szerint a 2015-ös beruházások várható összköltsége 15-20 milliárd forint lesz.Hogy a pontos összeg mennyi, az majd a későbbi Magyar Közlönyökből kiderül, mint ahogy az is, hogy egy összegben, vagy „darabolva” jut a pénzhez a projekt. De ez majdhogynem mindegy: a lényeg, hogy zavartalanul alakulhat át és szépülhet meg a főváros és az ország legendás parkja, és 2018-ra 5 új, modern múzeummal gyarapodunk.

_mg_3179_copy.jpg

És nemsokára azt is megtudjuk, hogy az első négyet kik tervezték és milyenek lettek, mert információink szerint december 19-én kibontják a borítékokat és ismertetik a nemzetközi zsűri döntését. Az meg már csak hab lenne a tortán, ha a nemzetközi pályázat nyertesei között lenne egy, vagy akár két magyar terv is.

Jövő pénteken kiderül.

IMG_7650.JPG

Hírek a Lizséből

Hamarosan megtudjuk, hogy fog kinézni az ötből négy új múzeum, de addig sem áll meg az élet a Városliget környékén, lássuk mik a hírek.

Meghívást kapott a Liget Budapest Projekt a soron következő Smart City Expo-ra. Bármilyen meglepő az eseményen okos városfejlesztési megoldásokat mutatnak be, tehát amikor valami rafinériával úgy sikerül egy fejlesztés, hogy az fenntartható, környezettudatos és a város javát szolgálja. Tehát külföldi szakértők(is) úgy látják, hogy a Liget Budapest Projekt fenntartható, környezettudatos, és a város javát szolgáló módon újítja meg a Városligetet. Most Várnai Úr ezeket olvasva biztos csak legyint, hogy: "ááá ez egy ócska, komolytalan rendezvény, látod még a Magyar Urbanisztikai Társaságot sem hívták meg előadni" - de nem, a negyedik alkalommal megrendezendő kiállításra Amszterdamtól kezdve Koppenhágáig a világ minden tájáról érkeznek városvezetők, számszerint ötvenen, illetve olyan világcégek mint a Microsoft, vagy az IBM is képviseltetik magukat városfejlesztési megoldásaikkal.

A másik hír, amiről fontos, hogy megemlékezzünk, Baán László bejelentette: méltó emlékhelyet állítanak a végtelenül szomorú történetű, aljas módon lerombolt Regnum Marianum templom egykori helyén, a korábbi Csete-Makovecz tervek alapján, vagyis a föld alatt lévő altemplom ismét látogathatóvá válna. Úgy gondolom ehhez különösebb kommentár nem szükséges, csak egyetérteni lehet a döntéssel.

Hoppá(l)!

Napokban robbant a bomba, hogy léket kapott a Liget Budapest hajója, és az internetes sajtóban sorra jöttek a szalagcímek, hogy elmaradhat a Városliget “beépítése”.  Itt szeretnék közbeszúrni egy gondolatot, mert számomra kiábrándító szembesülni azzal, hogy a magukat tárgyaligosnak tartó orgánumok továbbra is beépítésről beszélnek. Egy éve erről megy a duma, de leírom mégegszer: venni kellene a fáradságot, át kellene nézni a terveket, és az egyszeri újságíró is szembesülhetne azzal, hogy meglévő épületek, betonfelületek helyére kerülnek új múzeumok. Az Ő logikájuk szerint tehát már most is be van építve a Liget, de tudom, kellenek a hangzatos lózungok, így jön a jó sok kattintás. Szóval visszatérve: Hoppál Államtitkár Úr gondolt egyet és beleöntötte azt a bizonyost a ventillátorba, a jövő évi költségvetésbe a projekt menetrendszerinti folytatásához szükséges összeg töredéke van csak nevesítve, így ő 50% esélyt lát arra, hogy az megvalósul. Pár nappal azután, hogy sztárépítész irodák jelentkeztek az Új Nemzeti Galéria tervezésére, és néhány hét választ csak el a többi múzeum tervpályázatának eredményhírdetésétől, ez több mint kellemetlen… Lett volna, ha még aznap nem cáfolja a híreket Baán László, a projekt miniszteri biztosa. Dióhéjban a lényeg, hogy a 2015 –ös évre szükséges forrásokat (kb. 15 milliárd Ft) nem külön sorban tartalmazza a költségvetés, hanem azokat az általános vagy rendkívüli tartaléból fogják kifizetni felmerülésükkor, kormánydöntés alapján.  Másnap reggel Hoppál a Kossuth Rádióban tisztázta az esetet, minden marad a régiben, haladjanak tovább, nincs itt semmi látnivaló.
Az eset tanulsága, hogy a kommunikáción finoman szólva is lenne mit javítani kormányon kívül és belül, ha államtitkár úr egyeztet mielőtt nyilatkozik, elkerülhető lett volna ez a félreértés, és nem hozza szívroham közeli állapotba  Civil Női Kormánytól Garay Klárán át Várnai-ig mindenkit. 

Miért ne?

A sajtót (jogosan!) annyira elfoglalja a sok belföldi és külföldi esemény, hogy nem igazán reagált a Városliget Zrt új pályázatkiírására. Ezek szerint az eddig beérkezett pályázatok között nem volt olyan Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum terv, amelyet a zsűri egyértelműen jónak, megvalósításra érdemesnek ítélt volna. Kicsit zavaros, hogy ha egyik sem volt jó, akkor a Városliget Zrt miért vett meg öt tervet a korábban beérkezettek közül, darabonként 20 ezer euró összegért. A tervek egyébként láthatóak a Liget Budapest honlapján, és van köztük több olyan is, ami igen izgalmasnak tűnik, legalábbis a látványterv alapján. (A fák mindenhol főszerepet kapnak a tervekben, ez azért megnyugtató.)További hét világhírű csapat kapott meghívást az újabb pályázatra, akik a hírek szerint küldenek is terveket nekünk, Budapestre. Egészen elképesztő épületeket csináltak  meg eddig ezek a tervezők, a kedvenceim a Mecanoo és a Snøhetta iroda tervei, jó ég, de beletaláltak! 

mecano, Barcelona.jpg

Ha ehhez hasonló épület lesz itt, a mi kis poros Ligetünkben a lehasznált épületek helyett, az fantasztikus. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de engem kifejezetten lelkesít, ha a kreativitás kiüti a poros provincializmust. Nem vagyok építész, csak szeretem az épületeket nézegetni. Itthon és máshol a világban. Döbbenetesen gyönyörű házak vannak Budapesten, nagyjából az utolsó, amin a szemem megragad, valamikor a 19. században vagy a múlt század legelején épült. (A Rózsadomb és más budai hegyekben épült új csodákat nem számolom, mert azokat eltakarja a sok szép fa...)  Iszonyat nagy beruházásra vállalkoztunk most ezzel a múzeumi negyeddel. Sok pénz, persze csak akkor, ha nem a négyes metrót tekintjük viszonyítási alapnak, és lehetőség arra, hogy a városunkban végre megjelenjen a 21. század. Beismerem, fogalmam sincs, merre halad a világ építészete. Talán pont ez az egész most jó alkalom arra, hogy lássunk ebből valamit. Hol vannak a hazai szakértők, építészek, sajtósok, akik legalábbis érzékeltetik, hogy mi van a határainkon kívül, ott, ahol egy múzeum vagy könyvtár építése nem egyszerűen politikai vita tárgya? Szerintem ezzel is kellene foglalkoznia a sajtónak, hogy ne legyünk már ennyire szűklátókörűek, ha egy épületről van szó.

Snohetta.jpg

Liget helyett gittrágás – kampány az ész ellen


Múlt hét szombaton a Humán Platform szervezésében fórumot tartottak a Liget Budapest Projekttel kapcsolatban. Három-három prominenst hívtak meg, hogy képviselje a támogatói (Baán László, György Péter, Puczkó László), illetve a kritikusi (Mélyi József, Berkeczi István, Zimborás Gábor) oldalt, Gulyás Márton moderálásában. Izgalmasnak ígérkezett a felek egymásnak feszülése, titkon abban is bíztam, hogy esetleg a vita konstruktív irányba előremozdíthatja a párbeszédet – sajnos nem így lett, de ne szaladjunk előre.

IMG_0501.JPG

A vitriolt megelőzően mindenki három percet kapott indításként, Baán elmondta a már korábban is ismert érveit: a cél az, hogy Liget minden elemében jobb legyen, a beruházással hűek szeretnének maradni a Városliget történeti fejlődéséhez, és hagyományaihoz, magyarul a kultúra, a zöld és a pihenés jól megfér egymás mellett. György Péter a társadalomtudományok felől közelítette meg a témát, míg Buczkó Tamás az kulturális turizmus koordináta rendszerében segített elhelyezni a projektet, a rá jellemző profizmussal. A másik oldal részéről Berkeczi István – aki egyébként kiváló építész – már az indító prezentációja során elvesztette a harcot egy giffel szemben, és szegény úgy kiesett beszélgetésből, hogy érdemben csak valamikor a vége tudott visszakapcsolódni. Mélyi József elismert művészettörténész egy viccesnek szánt, előre megírt fiktív történetet olvasott fel Baán kulturális miniszterségéről, a poénok nem igazán jöttek át, de ami a nagyobb baj, hogy semennyire sem volt releváns a rendezvény témájával kapcsolatban. Végül Zimborás Gábor építész, urbanista mélygarázs építési területek, dugók rémisztő fényképeivel szolgálta ki a közönség vérre szomjazó tagjait. Megjegyezném a margón, hogy sajnos az építkezések azok ilyenek, átmeneti kellemetlenségekkel járnak, de a végeredmény ideális esetben kárpótol mindenért.

Szívesen folytatnám, hogy a bevezető előadások után milyen jó kis, tanulságos párbeszédek, viták alakultak ki – de nem. Az ellenzői oldal felkészületlen volt, érveik nem voltak megalapozottak és folyamatosan cáfolták is azokat, utolsó mentsvárként sértődötten csak a projekt alapkoncepciójába kapaszkodtak, ami szerintük hülyeség. Reagálásként a másik oldal igyekezett eloszlatni a félelmeket, és a beruházás összes pozitívumát felsorolni. Ez a végtelen ciklikusság jellemezte a beszélgetéseket addig, amíg érzékelték a pódiumon ülők is, hogy ennek ebben a formában kevés értelme van és javasolták, hogy inkább jöjjenek a közönségkérdések. Ekkora alakult át a rendezvény Baán úr one man showjává, mindenki tőle akart kérdezni. Minden tiszteletem az övé, hogy képes volt megőrizni nyugalmát, és három és fél óra után(!) ugyanolyan higgadtan huszadjára is elismételni, hogy több lesz a zöld. De legalább a „nép” kiereszthette a gőzt.

IMG_0505.JPG

Nagyon utálom a politikát, és végtelenül idegesít, hogy alattomos módon valahogyan mindig beszivárog a liget jövőjéről szóló párbeszédekbe, de egy héttel a választások előtt naivitás lett volna arra gondolni, hogy a rendezvény kivétel lesz ez alól. Várnai László, Szabó Rebeka, Lugosi András – csak, hogy pár nevet említsek a politikai pillanatemberekből – jelenlétükkel emelték az est fényét, és 1-2 percig megmutathatták magukat. Pipa, jelenléti ív aláírva, sms a főnökségnek, hogy ő bizony most megmutatta Baánnak hol a helye. Sajnos Garay Klára, aki az összes „lógia” végződésű tudományt csatasorba állította már a fejlesztések kritizálása során sem kivétel, számomra végleg hiteltelenítette magát azzal, hogy baloldali összefogás égisze alatt, dékásként elindul a választásokon. Csendben hozzáteszem, hogy azon pártok állnak mögötte, akik semmit nem tettek a Ligetért, és vastagon benne vannak abban, hogy ma ilyen állapotban van a park.
Elszomorító volt látni és hallani, hogy jórészt fent említett politikusok által hergelt kérdezők olyan nyilvánvaló képtelenségekre, rémhírekre, fél információkra támaszkodva követelik Baán fejét, hogy az ember hajhagymája tényleg otthagyja a fejbőr kényelmét és kihullik. Lebetonozzák a ligetet, passzióból már megindult a fák irtása, alaptörvény ellenes a projekt, ellehetetlenül az élet egész Pesten, a biológiai aktivitás növelése semmit sem jelent, és lehetne még sorolni.

Keserű szájízzel indultam hazafelé…
Naívan bár, de még bízom abban, hogy vasárnap után ez végletes megosztottság kevésbé lesz jellemző, és végre érdemi párbeszédeket lehet majd folytatni valós kérdésekről. Nem, nem arról, hogy miért vidéki a városligeti törvény egyik benyújtója.

 

 

 

 

Lizsé újratöltve – elindult a megvalósítás

Szeptember 15-én átadták a budapestieknek a Liget Budapest Projekt által kiírt Mi Padunk – Mi Placcunk pályázat pályamunkáit – azaz a Városligetet övező kerületek iskolásainak padfestményeit.  Erre több mint száz pályázat érkezett, amelyekből 53 valósult meg.  Baán László, a projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Kovács Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, az ötletpályázat zsűri tagja tartott sajtótájékoztatót az eseményről, s amely során az utolsó, „mi Ligetünk” padot is kihelyezték a Ligetbe. Így elkészült az egy pad – egyesített műalkotás mint szimbólum.

Baán László beszélt arról, hogy ez a gesztus jelképezi azt is, milyen típusú Ligetet szeretnének – a Városliget Zrt. online ötletpályázatára bárki jelentkezhet újító ötleteivel.  A kreatív diákok és tanáraik számára pikniket szerveztek az esemény megünneplésére.

1.png

 Jelen volt Mozsár István, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója, aki elmondta, hogy a városligeti projekteket megvalósító, operatív szakasz a Zrt. feladata, ahol az év végi Park pályázat lesz majd igazán érdekes. Ésszerű és hasznos átalakításokat terveznek: még nagyjából 100 szemetest telepítenek, a Városligeti tó megtisztítása már megtörtént, a felújított napozópadok is készen vannak, a továbbiakban pedig még 2-3 hidrobiológiai vízforgató berendezést – nem hagyományos szökőkutat – készülnek üzembe helyezni az ősz folyamán. Megoldják a járdák szakadásait, roncsolódásait a babakocsisok és a biciklisek, görkorisok és tűsarkúban közlekedők örömére, megoldást keresnek a kutyások és a kutyátlanok közti súrlódások csillapítására, továbbá várják a lakosság további ötleteit is. A teljes vertikum több száz javaslat alapján alakul majd ki.

2.jpg

A Ludwig Múzeum és a Nemzeti Galéria új pályázati kiírást igényel, tehát kétfordulós lesz a pályáztatás. Eddig 140 mű érkezett a kiírásra, ezt fogják szűkíteni a legjobb építészeti ötletek összegzésére. 10-15 pályamunkából fognak végül választani október közepén, és a tervek szerint márciusra lesznek meg a konkrét elképzelések.

A Szépművészeti Múzeum február 15-ével – a Rembrandt-kiállítás végével – zár be, ekkor kezdődnek meg itt a konkrét munkálatok. A múzeumi anyag átmenetileg a Nemzeti Galériába költözik.

3.jpg

S ha mindezt megígérték, és egy részét már meg is valósították, miért is ne hihetnénk a további ígéretekben, nevezetesen, hogy a zöldfelület növekedni fog, hogy valóban rendbe teszik a lestrapált múzeumokat, újakat is átadnak a nagyközönségnek, sőt új múzeumtípust, társadalmi múzeumot avatnak,hogy folytatják a Városligeti tó felújítását, egyszóval takaros közparkká varázsolják a jelenleg meglehetősen elhanyagolt Lizsét – és abban, hogy minden beruházás akár 10 éven belül megtérül?

 4.jpg

Városligeti néprajz

Új elemmel gyarapodik blogunk. Most már nem csak a betűk és a fényképek, hanem a videóanyagok is segítenek eligazodni a városligeti fejlesztés és az új múzeumi negyed, időnként a szakmát háttérbe szorító, politikailag vezérelt háttérvilágában. Ahogy a KPMG-tanulmányt sikerült megszereznünk, továbbra is azon vagyunk, hogy első kézből tájékoztassunk minden lényeges lépésről, döntésről.

Most éppenséggel a legtöbbeket foglalkoztató kérdés nyomába eredtünk.

Mi lesz látható az új múzeumokban?

Szép a nemzetközi pályázat és még szebb, hogy anonim. Az meg a legszebb, hogy még maguk az intézményvezetők, illetőleg az elbírálók sem tudják, hogy melyik terv kinek az elképzelését tükrözi. Pedig mindent megpróbáltunk. Szép szóval és még szebbel is, de – örömteli – kudarcot vallottunk. Örömteli, mert így biztosan nem „csókos a csókosnak”, hanem szakmai alapon lesznek elbírálva a versenyművek. Nem tudtuk meg, hogy van-e magyar pályázó a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületére beérkezett 110 pályaműből továbbjuttatott 6 között.

Az, hogy mi nem tudjuk, az rendben van.

De az, hogy még Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója sem – az még inkább rendben lévőnek tetszik.

Reméltük, azt azért már tudja, hogy milyen koncepció mentén lesznek láthatóak a Néprajzi Múzeum jelenlegi kincsei, mert jelen pillanatban a gyűjtemény alig 1(!) százaléka látható. Mint kiderült egy új múzeumtípust szeretnének megvalósítani, nevezzük ezt társadalmi múzeumnak, amely képes válaszokat adni a jelen aktuális kérdéseire. Az adottságaik közel sem olyan rosszak, mint azt sokan gondolnák. A rendkívül gazdag magyar gyűjtemény mellett van egy közel 60 ezres, a világ minden tájáról származó nemzetközi gyűjteményük. Ez ad lehetőséget arra, hogy a magyar és az egyetemes kultúra értékeit összhangban, egymásra reflektálva mutassák meg – mindannyiunk kíváncsiságára és örömére.

Új sorozatunk első videó-interjúját még az egykori Kúriában vettük fel.

A következő hetekben igyekszünk mind az öt új múzeum kiállítási koncepciójáról ebben a formában is beszámolni. Tartalomhoz új formát találva.

Ezeket a cikkeket olvastad már?