Blogolj!

Fake news és a Liget

Nagyon érdekes cikk jelent meg az építészfórum virtuális hasábjain a minap, Bathó Tivadar építész billentyűzetéből. A szerző már nem először ír a ligetről, több művéből is leszűrhető, hogy a Liget projekt genezise óta utálja azt, és megjelenések frekvenciájából arra lehet következtetni, hogy azon kevesek közé tartozik, akik ezt már életvitel szerűen űzik. Ellenérzéseit csúsztatásokkal, félinformációkkal, olykor hazugságokkal telített cikkekbe csomagolva úgy állítja be, mintha az a magyar építész szakma kollektív véleménye lenne, a projektben dolgozó mérnökök, tájépítészek pedig szemen köpték a hivatásukat. Hogy miből fakad ez a cinikus gyűlölet, nem tudni. Féltékenység, kicsinyesség, nárcizmus, megannyi mentális kórkép közül nehéz eldönteni, mindenesetre legújabb írását igyekeztem némileg zárójelbe tenni.

Szóval az építészfórumon ismét lesújtott a mester, túlzás nélkül kétnapi hidegélelem szükséges a cikk átrágásához, de a „pergő” megfogalmazásmód és a gyakori jogszabályhely idézetek miatt a ciklikus kávéfogyasztás is ajánlott. Pontosabban nem ajánlott, de az extrémsportolók itt megtalálják.

A park mellett lakva viszonylag sokat követem városligettel kapcsolatos híreket, igyekszem minden morzsát felcsipegetni, talán az átlagpolgárnál is jobban ismerem a liget projectet, de töredelmesen bevallom, fogalmam sincs, hogy a cikk első fele egészen B pontig miről szól. Tivadar hosszasan taglalja, hogy mire elkészül a project, ugyan valóban nőni fog a Városliget zöldfelületi aránya, ráadásul az igért 65 százalékra, de utána elakadva a jog útvesztőjében mégis azt sejteti, hogy itt valami sötét mágia van a háttérben és titkos betonozás zajlik. Javaslom, hagyjuk Bathó urat belebonyolódni a jogszabályokba a számológépével, nekünk, egyszerű parkhasználóknak legyen elég a szemrevételezéses eljárás annak eldöntésére, hogy ahol eddig betonút volt és most fű, ott nőtt-e a zöld.

A cikk második fele pontokba szedve cáfol valahonnan idézett állításokat, amiket a projectnek tulajdonít. Csak remélni tudom, hogy a felületesség, vagy a tudatlanság, s nem a rosszhiszeműség a ludas, mert rengeteg baromság elhangzik. Lássuk tehát először a szerző állítását, majd Iustitia pallosát:

  • "A liget projekt egy ligeti hagyomány, a 100 éve megkezdett múzeumi negyed folytatása. Ez a szöveg már 2014-ben is olvasható/hallható volt. Kisebb szünetek után 2018 őszén ismét megjelent. Ha lett volna (de nem volt) valamilyen általánosan ismert, elfogadott koncepció múzeumoknak a Városligetbe telepítésére, akkor pl. nem az "ingyen telek" lett volna a legeslegfontosabb szempont a korabeli törvényhozás számára a Szépművészeti Múzeum városligeti helyszínének kijelölésében, továbbá nem nevezték volna a városligeti helyszínt "kevésbé kívánatos külső perifériá"-nak.”
  • Nem emlékszem rá, hogy múzeum negyed folytatásaként aposztrofálták volna a programot, de tény, hogy a Ligetben hagyománya van az intézményesített kultúra fogyasztásnak és a szórakozásnak. Széchenyi Fürdő, Szépművészeti, Állatkert, Műcsarnok, Vajdahunyad vára, Műjégpálya – ezek mind több mint száz éve velünk vannak, így ha hozzájuk csatlakoznak új múzeumok, színházak, kikapcsolódási lehetőségek, szerintem nem megalapozatlan a hagyomány folytatása terminus. De nem látok bele Tivadar agyába.

A nem létező hagyományok... (1905)

  • „Cannes-ban, a mipim-en, a világ legjelentősebb ingatlanszakmai rendezvényén európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett a liget projekt. Ezzel a hamis hírrel 2017 tavasza óta operál a Zrt."
  • Valóban, a díj honlapját böngészve az látható, hogy a címet japán építésziroda nyerte. Ugyanakkor az is helytálló, hogy az EU-ból a liget projekt jutott be egyedüliként a legjobb négy közé, így, ha hunyorogva is, de helytálló az eredeti állítás.
  • A szerző szerint nem volt a ligetben korábban színház és Millennium Háza.
  • Óriási tévedés. Egyiket még Rákosi robbantotta fel, hogy be tudjanak kanyarodni a tankok a mai Ajtósi – Dózsa Gy. sarkán a felvonulási térre, a Millennium háza pedig „csak” 1885 óta van a parkban, ugyan Műcsarnok majd Olof Palme néven, nyilván ez téveszthette meg a sasszemű Bathó urat. Előbbit egyébként ha jól tudom visszaépítik, utóbbit meg felújítják.

A soha nem létezett városligeti színház 1910-ben

  • „Átgondoltság helyett gyakori ötletelés: többször változott a tartalom, az épületek és azok helye.”
  • Az évek során valóban voltak változások a projekt programjában, ezt lehet átgondolatlanságnak tartani, vagy – épp a kormányon sokszor számonkért és hiányolt – társadalmi és szakmai egyeztetések konklúziójaként bekövetkező racionalizációnak. Szerintem egyértelműen az utóbbiról van szó, sok felesleges dolog kikerült a projektből (Közti kockák, gasztrofalu), míg például a mostani a néprajzi épületért érdemes volt elvetni az előző, francia koncepciót.

Apropó Néprajzi Múzeum, Bathó úr a következő kérdésekkel terheli a már igen csak kifáradt olvasót:

  • hogyhogy nem elég 40.000 m2 szintterület, hogy ott a múzeum a nagy méretű tárgyait is kiállíthassa? – haa városligeti épületnek a 60%-a – beleértve a múzeum állandó és időszaki kiállítási tereit is – a felszín alatt lesz, akkor a felszín felett, a park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas, "lehető legkisebb"-nek titulált épületrészre? – a "World's Best Architecture" díjat odaítélő zsüri vizsgálta-e, hogy a magyar Néprajzi Múzeumnak tervezett látványos épület mennyire (nem) felel meg az alapvető funkciójának, nevezetesen, hogy helyt adjon a múzeum kiállításra szánt összes tárgyának?
  • A Liget projekt hivatalos honlapja szerint az a 40.000 m2 az 33.000 m2 a valóságban, ebből 7.000 m2 a kiállítótér, ami azért világszinten sem számít kevésnek. A fenti kérdésekből kiderül, hogy Bathó úr nyilvánvalóan Mátyás király idejében járt utoljára múzeumban, ezért érdemes tisztázni néhány alapfogalmat. A világon nincs olyan nagy múzeum, ahol a teljes gyűjteményt folyamatosan kiállítják, főleg olyan szerteágazó témában, mint az etnográfia. Természetes, hogy tematikák szerint variálnak, vagy egyes tárgyak restaurálás alatt vannak, vagy csak koncepciók változtatásával biztosítják folyamatos újdonság érzését. Másrészt egy modern múzeum mérete nem egyenlő a kiállítótér méretével. Ott kell fogadótér, előadóterem, múzeumpedagógia, könyvtár, irodák, shop, kávézó stb. Egy szó mint száz, ezeket a dolgokat érdemes inkább muzeológusokra, kurátorokra – azaz szakemberekre - bízni, sem mint publikációs ambíciókkal bíró építészekre.
  • helyes-e az a megoldás, hogy ezen tárgyak megtekintésére a látogatóknak egy másfél kilométerre lévő (legfőképpen raktározást és restaurálási munkákat szolgáló) másik épületet kell felkeresniök?
  • Ha figyelmesen követte Bathó a projekt híreit, az OMRRK nem kiállítóhely lesz, hanem egy óriási modern raktár és restaurálási központ a Szépmű, Galéria és Néprajzi műtárgyainak. Ezt nem fogják látogatni, mert nem arra van az épület. A kérdésre válaszolva pedig – szerintem - ennél helyesebb megoldás nem létezik a nemzeti kincsek megőrzésére.

Ezek csak a legsúlyosabb csúsztatástok, tévedések a cikkből, de a sor még tetszés szerint folytatható lenne, de nem már így is az emészthetőség határán vagyunk, és amúgy sem érdemes túl nagy reflektorfényt irányítani az amúgy is marginális elérésű írásra (és a reméljük nem marginális cáfolatára).

Fotók: pestbuda.hu, turizmus.com

Sajnálja a gyerekektől a városligeti játszóteret az index

A nem létező azbesztveszély és a kitalált, majd folyamatosan sulykolt fairtások után most újabb botrányos eset festi sötétre a liberális sajtóban a Városliget jövőjét: ezúttal egy játszótér építését vette makacs fejébe a beruházó cég, ezzel végleg halálra ítélve a féltett közparkot. Legalábbis az index holdkóros "újságírója" szerint.

Hogy a közelgő választásoktól való félelem, a "szar minden" mentalitás vagy csupán az emberi hülyeség vezérelte az index újságíróját, amikor az új ligeti játszótér építését tűzte tolla hegyére, nem tudhatjuk, de az biztos, ilyen bicskanyitogató, alaptalan mocskolódást rég olvastunk. És hogy ne legyen hiányérzetünk, meg is magyarázza, hogy miért lesz a Városligetnek és persze az odajáróknak olyan rossz, ha felépül az utálat tárgya, a játszótér. Mindenekelőtt NAGY lesz. Márpedig minden valamirevaló, gyermekkorát nem a négy fal között töltő ember tudhatja: a játszótér úgy jó, ha kicsi. Sőt. Olyan, mint a baj: minél kisebb, annál jobb.

Ugye milyen borzasztó lesz ez a gyerekeknek?

Mert mi is a probléma a nagy méretű játszótérrel? Sok gyerek játszhat ott, sok játékon, ez pedig, valljuk be őszintén, nem az okosok kedvére való, legyen inkább szűkös, kevés kölyökkel, úgy a jó. És mi még a probléma? Az, hogy a kedves építtető ezt a játszóteret nem átallott GYEREKEKKEL reklámozni. Skandallum! Bizonyára törte a fejét az ötletgazda, vajon ki fene mutassa be ezt a szörnyűséget, és mivel Radnóti Sándor esztéta már leszerződött alsóböhönyei BMX pálya reklámarcának, kétségbeesésében és ötlettelenségében úgy döntött, hogy ő bizony nem kínlódik tovább, könnyen befolyásolható gyerekekre bízza ezt a feladatot, hátha nem veszik észre a stiklit.

De mint látjuk, nincs menekvés, lecsapott az éles szemű újságíró, kész blama. És ha ezek után még mindig maradt bennünk szemernyi kétség, hogy talán mégsem lehet annyira rossz dolog egy városi parkba játszóteret építeni, a végső kegyelemdöfés egész biztosan jó útra térít. Ugyanis – és itt kapaszkodjanak meg a drága olvasók – az újságíró előrántja a végső érvét és ország-világ elé tárja a bűnt: ezek nem elégszenek meg egy – ráadásul ami, ugye, nem kicsi – játszótér építésével, hanem egyenesen hét (!) ilyen rettenetet terveznek a parkba. Nincs visszaút. Betelt a pohár. 

Kedves barátaim, ne legyenek kétségeink a jövőt illetően. A Kormány által felújítandó Városligetben egyszerűen nem történhet semmi jó és punktum. Még akkor sem, ha ez a játszótér történetesen alkalmas lesz arra, hogy a fogyatékkal élő gyermekek együtt játszanak az egészségesekkel, mert speciális játékelemei is lesznek. Gondolom ez is fáj az indexnek. Az új és a felújított - mert most is van játszótér a ligetben, ugye, csak az újságíró még nem nagyon járt még a parkban – játszótereket meg majd boldogan birtokba veszik a lurkók, a szerkesztőséget pedig majd elnyeli az a szakadék, ami a valóság és az általuk gyűlöletből felépített virtuális világ között van.

Mi várható idén a Ligetben?

2019.01.25.

Tavaly meglehetősen érdekes évet zárt a liget, hiszen túl azon, hogy elindultak a nagy építkezések (Zene Háza, mélygarázs, Néprajzi), felújítások (Olof Palme), már megérkeztek az első fecskék is, több részét megújították a parknak, és újranyílt a Szépművészeti. Érdemes hát belenézni a jövőlátó távcsőbe, hogy idén mi várható.

OMRRK (Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ)

A projekt egyik legfontosabb építménye ez a hosszú nevű komplexum, ami hamarosan elkészül, Európa egyik legmodernebb restauráló helye jön létre hatalmas raktárkapacitással. Itt fogják a Galéria, Szépmű és Néprajzi Múzeum gyűjteményét méltó körülmények között tárolni és restaurálni, rengeteg problémára fog megoldást nyújtani, nagyon időszerű volt már. Ha minden igaz 2019-ben elkészül és utána indul a műtárgyak beköltöztetése.

Millennium háza (Olof Palme ház)

Idén elkészül a liget aggastyánjának műemléki felújításra, ami gyakorlatilag fennállása óta keresi a funkcióját. Legutóbb például a Kertem kocsma vécéjeként működött, aminél méltatlanabb dolgot nehéz elképzelni ennek patinás épületnek. Szerencsére ennek vége, és felújítva, az eredeti tereket helyreállítva, Zsolnay diszítéseit restaurálva nyithat ki idén, mint századfordulós hangulatú kávézó és Budapest aranykorát bemutató kiállítóhely.

Az Olof Palme ház restaurálása

Komáromi csilagerőd

Meglepő, de a Liget Projekt részeként újul meg a Komáromi csillagerőd. A korábbi sajtóanyagok alapján ez egy családi kultúrális kiállítóhely lesz, ahol a Szépművészeti Múzeum gipszmásolatait lehet majd megnézni a lurkókkal, de fontos oktatási helyszín lesz a dunaparti különleges építmény.

Parkfelújítás

Tavaly ugye lezárult az első fejezet a vakok kertje felújításával és a sportpályák, kutyás park építésével és most folytatódik a második. Ezek eléggé kihasznált fejlesztések, legalábbis amikor arra jártam, mindig rengeteg kutya volt az élményparkban és a sportpályákat is szeretik. A hírek szerint Budapest legnagyobb játszótere épül fel, de lesznek sportpályák, futókör és egy rózsakert is. Természetesen a növényzetet mindenhol helyreállítják, ahol munkálatokat végeznek majd.

Az elkészült diáksportpályák

Építékezések

Magasépítéssel folytatódik a Néprajzi Múzeum építése, ha minden igaz idén már látható lesz az épület jellegzetes formája. Megy a Magyar Zene Háza, a Biodóm és a mélygarázs építése is, és ha minden igaz idén elkezdődik a Galéria is. A Közlekedési Múzeumról és a színházról keveset tudni, de talán van esély idén kapavágásokra.

Ilyen lesz, ha elkészül minden

Képek, videók forrása: liget budapest honlap

Ligeti veszedelem

Tetszik tudni, vannak ezek a galamblelkű, angyali kedvességű, jóság mintaképei, a ligetvédők, akik még a légynek sem tudnak ártani. Ők a kedvesség, a báj, a jóindulat, igazából minden földi jó megtestesítői. A természet gyermekei.

És vannak a megátalkodott és gonosz biztonsági őrök, akik maguk az ördög ivadékai. Be is bizonyítom!

Adva van nekünk a szépséges királylány Antal Nikoletta Henrietta, röviden Niko. Persze a szépség relatív, így mindenki döntsön maga.

Viszont az biztos, hogy mindenfajta politikai motivációtól mentes lovagina. Na jó, talán ez sem fedi teljesen a valóságot. Vagy ha mégis, akkor Rocco Siffredi szűz, Ferenc pápa iszlamista, a Föld banán alakú és a technika csúcsa még mindig a négyszögletű kerék.

Na ha nem is szép, politikailag nem annyira független, de legalább a viselkedése hajaz egy illemtanárra.

Kezdek kifogyni a jó tulajdonságok felsorolásából. De abba nehéz belekötni, hogy ha megszólal, akkor az a "legédesebb nektár" a fülnek. Mert így meghallgatva, talán még Farkasházy Tivadar tanítanivaló R betűi vagy Baló György szépen artikulált szavai is hamarabb okoznak orgazmust a fülnek, mint az ő vinnyogása.

Na szóval ez a nő… Ez se jó. Mert több helyen olvastam, hogy a nők kikérik maguknak, ha közéjük soroljuk a ligetvédő „amazont”. Tehát pontosítsunk. Az elsődleges nemi jegyei alapján nőnek tűnő teremtmény förmedvény társaival, láncokkal, csövekkel felszerelkezve támadtak a Városligetben a munkagépekre és provokálták a biztonsági őröket. Természetesen békésen. Igazi földre szállt angyal mind.

Csak egyet tudok remélni, Nikonak van a szekrényében egy „Fideszessel nem szexelek” táblája. Ha nem, akkor gyorsan csinálok egy „Csak nővel szexelek” táblát, biztos ami biztos. Így a tévedés kizárva.

Liget marad a liget – Nebbien visszatér

Ma felkiáltójellé egyenesedett a Városliget jövőjével kapcsolatos legnagyobb és legfontosabb kérdőjel: eredményt hirdettek a park megújítását céljául kitűző tájépítészeti pályázaton, amelyet a kétharmadában tájépítészekből álló zsűri egyhangú döntése alapján a Garten Studió munkája nyert. 

Mielőtt részletekbe belemennénk, a habos szájú emberkék pulzusát csökkentendő érdemes deklarálni: a terv a korábban vállalt 65 százaléknál is jobban növeli a zöldfelületek arányát, amely így várhatóan 67-68 százalék környékén fog beállni. Ez magában foglalja a közel 1000 fa ültetését, és a meglévő, de beteg növények kezelését.

A pályázat – nagyon helyesen – a Városliget atyjának, Nebbien Henriknek a tervéhez nyúlt vissza: ahol lehetséges, igyekszik az eredeti, közel 200 éves elképzeléseknek megfelelően helyreállítani a parkot, ahol pedig az nem megvalósítható, a legkorszerűbb kortárs  tájépítészeti megoldásokat választotta.

A felülnézeti ábrán jól láthatóan visszaköszönnek a jellegzetes, organikus, nyújtott ellipszisekre emlékeztető parkegységek.

Újra lesz Páva sziget, bővül a csónakázó tó, de egy új dísz tó is beékelődik a Galéria és Nagyrét közé. 

A park déli sarkán megújult sportpályák, Budapest legnagyobb játszótere és egy 2 kilométeres futókör is törleszti a főváros adósságát az egészséges életmódot űzők felé. 

A Dózsa György úttal párhuzamosan pedig már az egykori  56-osok terén egy gyönyörű, vizes, növényes szigetekkel szétszabdalt promenád írja alá a macskakövek végrendeletét.

A terv a lehető legszigorúbban száműzi a Városligetből a gépesített forgalmat, megszűnik az Olof Palme sétány és visszakapják a gyalogosok a Kós Károly sétányt is. A ligetet átszelő kisebb, de indokolatlan betonutacsáknak és a kerekesszékeseket életét megkeserítő szintkülönbségeknek szintén búcsút inthetünk. 

Óriási rózsa- és botanikus kert várja majd a széplelkűeket, a kutyák örömét pedig futtatók fogják szolgálni.

A Liget Budapest Projekt festményére a zseniális új néprajzi múzeum helyezte el az utolsó ecsetvonásokat, a tájépítészeti pályázat pedig egy gyönyörű, patinás keretbe foglalta azt, így teljes a kép. 

Ennek ismeretében elmondható, hogy mindenki örömét fogja szolgálni az új Városliget: a gyerekeknek, a felnőtteknek, az időseknek, a családoknak, a szerelmes pároknak, a kerekes székeseknek, a kutyásoknak, a sportolni vágyóknak, biciklizőknek, a piknikezőknek. 

De mind közül a legfontosabb, hogy végre van gazdája a Városligetnek. A nyertes pályázat megvalósításával ismét egy olyan fenntartható pályára állhat a park, hogy száz év múlva unokáinknak ne kelljen újra ezeket a harcokat megvívnia.

Egyre szemtelenebbek a ligetvédők

2016.05.05.

Lelkes olvasónk küldte az alábbi képeket, amelyeken az látszik, hogy a Ligetvédők már nem csak a Hungexpo területeken belül táboroznak, hanem az azon kívüli részeket is elkezdték okkupálni. Biológusi nyelven szólva osztódással szaporodnak. Lázár közben ismét kiállt a Liget Budapest Projekt mellett. 

A képek mellé érkezett kommentárból az is kiderült, hogy a Főkert illetékesei jelezték Maugliéknak, hogy nagyon szépek a sátraik, de akadályozzák a fűnyírást, mire a hős védekezők verbálisan elhajtották az egyébként közfeladatot ellátó munkásokat. Saját megítélésük alapján a ligetvédők jogai természetesen korlátlanok és sérthetetlenek, de ha bárki intézkedni mer velük szemben, az elmehet a fenébe. 

Kérdés: Hol van a határ? Meddig ejthetnek túszul egy fejlesztést az önkényes területfoglalók?  Ha nem tetszik a felső szomszédom lakásfelújítása bontsak sátrat a lakásában? Agyrém. 

Más. A mai kormányinfon Lázár János ismét kiállít a Liget Projekt mellett. Mint mondta, fontos és építő jellegű vita zajlik annak érdekében, hogy megújuljon a park, és a miniszterelnök kérésének megfelelően a zöldterületek rendbehozatala megvalósuljon.

Lázár szerint a Városliget Budapest egyik legelhanyagoltabb területe, de a kormány határozott szándéka, hogy ezen végérvényesen változtasson. Jól példázza ezt az a tény is, hogy emberemlékezetek óta nem fordítottak ennyi költségvetési forrást a liget rendbehozatalára. 

Pályázati felhívás: Fogadj örökbe...

2016.05.04.

Ihletet kapva a Ligetvédők elképesztő kitartásából és a Városliget korszerű, épített örökségéhez és infrastruktúrájához való csillapíthatatlan ragaszkodásából, úgy gondoltuk, hogy egy pályázattal kedveskedünk a számukra: Fogadj örökbe egy négyzetméter betont!

A kiíráson természetesen bárki elindulhat, de előnyt jelent, ha a pályázó kettőnél többször pogózott a PeCsában, vagy láncolta már oda valamihez magát, vagy mást. Az örökbefogadás egy jelképes 5.000 forintos összeg befizetésével kezdődik. Hogy mit kínálunk cserébe? Kapaszkodj! 

  • A büszke szülőről közös fotót készítünk a betoncsemetéjével
  • Bekeretezett tanúsítvány, amellyel el lehet kápráztatni a szomszédokat, rokonokat, más civil szervezeteket
  • Havonta egyszer meglocsoljuk a betongyermeket
  • Kátyú keletkezése esetén gyors reagálású biciklis kommandó érkezik a helyszínre 

Várnai, a büszke betonatya (macskakő is ér!)

Természetesen lehetőség van egyszerre több négyzetméter örökbefogadására is, így a tanúsítványba a malterfokozatú nagycsaládos státusz  kerül bejegyzésre.

Ne keverjék, ne kavarják

2016.02.21.

Na, most, van itt ez a „Baán-ügy”. Nem tudom, hogy ügy-e, mindenesetre aggasztó jeleket tapasztalunk itt, a szerkesztőségben. Valahogy úgy érezzük, hogy nem minden, a Liget-projekt kapcsán véleményt nyilvánító résztvevő áll a valóság talaján. Nem nagyon akaródzik nekik (és sajtómunkásaiknak) elválasztani az ocsút a búzától.

Pedig el kell.

Baán László Szépművészeti Múzeum főigazgatóként hozott döntései semmi esetre sem érinthetik, befolyásolhatják (és tehetik kritika tárgyává) a Liget-projektben miniszteri biztosként kifejtett tevékenységét. És magát a projektet sem. Egyetlen esetben, amikor a projekt keretén belül a Szépművészetivel kapcsolatos döntésekről van/lesz szó.

Az, hogy – nem mellékesen szabályszerű szerződés keretein belül – kinek kölcsönöz a RAKTÁRBÓL képeket, amelyeket hiánytalanul, hibátlanul és határidőre visszakapott, nos, az nem befolyásolja a Városliget zöldfelületeit.

Miként az sem, hogy milyen (hibás, vagy nem hibás – nem tisztünk eldönteni) döntés keretében (amelyhez főigazgatóként joga van!) adja oda bérbe vagy ingyen a rábízott múzeumot a jelentkezőknek. Ezek elsősorban ízlésbeli kérdések, lényegi dolgokat nem szabad, hogy befolyásoljanak. (Gyanítom, ha nem Habony Árpádról, hanem bárki másról lett volna szó, akkor az eset még hírt sem ér meg, nemhogy címlapsorozatot).

Ezeknek mi köze a vacsorához?

Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint a Gyurcsány-kormány és Hiller István minisztersége idején, 2007-ben került sor az esküvői vacsorára, amikor még szó sem volt a Liget felújításáról, rehabilitációjáról. Mert eszükbe sem jutott. (Nem Baánéknak).

Ebből kellene – mindenkinek – kiindulnia.

És abból, hogy a Baán-Habony kapcsolat okozott-e bárkinek bármilyen kárt? Hogy egy kulturális menedzseléssel foglalkozó céget miért vétek felkérni kulturális menedzselésre? Hogy változik-e bármely festmény szépsége azért, mert egyeseknek Baán és/vagy Habony nem szimpatikus? Van-e köze ennek bármihez?

Szerintünk nincs.

A tervezői vagy tájépítészeti pályázatokat nem Habony bírálja el, hanem egy nemzetközi zsűri. Nem Habony cége fog építkezni, hanem egy közbeszerzésen kiválasztott partner.

Úgy hogy erősen az az érzésünk, hogy egyesek itt csak a fekáliát keverik-kavarják. Baánba szakmailag nem tudnak belerúgni, így keresnek egy címlapképes figurát, akire aztán a rigómezei csata óta az összes negatívumot rá lehet húzni.

Csak éppen azzal nem foglalkoznak, hogy a kiválasztott démonról az ország 90 százaléka azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. Ez csak körúti, belterjes értelmiségi és sajtóköröknek téma. Ezért kellene leszállni erről a vonalról, mert érvek helyett csak személyeskedő indulatokat gerjeszt.

Ha egyáltalán.

Karácsony várost csinál

Vajon hogyan lehet vitának nevezni valamit, amiben az egyik fél még véletlenül sem a vita témájáról beszél a vitapartnere többszöri unszolása ellenére sem? Karácsony Gergely zuglói polgármester fentebb vázolt ténykedése folytán kijelenthető: sehogy.

A nagy dérrel-dúrral beharangozott, és – pártaktívának is beillő szellemiségben – szép létszámú közönséget vonzó dr. Baán László – Karácsony Gergely vita mindenről szólt, csak a politikus jóvoltából egyről nem: a Városligetről.

Baán ugyan szokásához híven – erről csak leszokik egyszer – késett (morgolódtak is rendesen, antrénak semmiképpen sem volt jó, mert még a semlegesek is udvariatlanságnak vették), de utána szemléletes és konkrét prezentációval kísért érvrendszerrel ecsetelte a Liget Projekt előnyeit, szépségeit, világszínvonalú elképzeléseit.

Karácsony erre egy „itt vagyok, de minek” felütéssel kezdődő aktuálpolitikai (oda nem illő) ámokfutásba kezdett, amely a Fidesz Budapest-politikájától a Patyomkin váron át tartalmazta a ligeti lényeget is: ne legyen ott semmi, sétáljon a nép.

Hű, baszd meg! Ez igen!

Ennyi volt az érdemi hozzászólás...

A főpolgármester-jelölti kortes beszédben még összefüggéstelenül orbánozott egy jó ízűt (arisztokratikus viselkedés a Várba költözni, letűnt múltat visszahozni, a Ligetre meg odadobnak mellékesen 200 milliárdot, hogy kuss legyen a Várról), ami megfelelt a balliberális pártotthonként is funkcionáló Mozsár kávéházba (tréfás, hogy a Városliget Zrt. vezérigazgatóját Mozsár Istvánnak hívják…) összehívott PM kongresszus résztvevőinek (mind az 58 párttag ott is volt). Nyilvánvaló volt, hogy Karácsony a sajtónak játszik, érdemben hozzá sem tud szagolni a témához. Azt is bírta mondani, hogy minek ide múzeum, amikor a turisták nem a magyar képzőművészet, hanem a Sziget-fesztivál miatt jönnek fővárosunkba…

A felhergelt, Ráday Mihállyal megerősített LMP-PM-es zöldkoalíciós nagygyűlésnek még odavetette a legszebb mondatot: A várost a városlakóknak csináljuk!

Csinálni mást szoktak…

Nyilvánvalóvá vált, hogy KG még véletlenül sem akar érdemben a témában megnyilatkozni – nem is tűnt úgy, mintha tudna –, de azok a mondatok simán elsiklottak füle mellett, amit Baán a fő téma, a NAGY ZÖLDÜLÉS kapcsán mondott: nincs olyan számítási módszer, ami szerint csökkenne a zöldfelület.

Az algarajongók ingerküszöbét nem ütötte meg a mondat, s amikor Baán azt kérte a jelenlévőktől, hogy mondjanak egy olyan fejlesztést Budapest elmúlt 120-130 évéből, aminek örültek az itt lakók és csodájára jártak a külföldiek (mert a Liget ilyen lesz), akkor a mögöttem álló, 50 körüli nő (pártaktivista) bemondta a tutit: Romkocsma.

Na, itt hagytam ott a „vitát”. Teljesen értelmetlennek tűnt minden további perc ebben a Mozsárban.

A történéseket maximálisan jól látta előre a tegnapi mémalkotó. Látnoksága itt!

Minden változatlan – rendben folytatódik a Liget megújítása

 

Blogunk információi szerint a kormány 2014. december 3.-i ülésén maximális támogatásáról biztosította a Liget Budapest Projektet. Mindennek nyomatékaként megszavazta az idei évből visszamaradt 3 milliárd forintos támogatást, valamint tudomásunk szerint a projekt eredeti ütemtervének megfelelően biztosítja a jövőre esedékes több milliárd forintot is. A miniszterelnök egyértelmű kiállása a nagyszabású tervek mellett egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi időben tett szerencsétlen államtitkári megnyilatkozás és annak miniszteri biztosi cáfolata végül is egy, megnyugtató irányba mutatott: a Liget Budapest Projekt zavartalanul, az eredeti menetrendnek megfelelően folytatódik 2015-ben.

terkep_liget_final_v6_custom_resize_600x424_25167990226.jpg

Így aztán jövőre megkezdődhet a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának rekonstrukciója, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (OMRRK) felépítése, és folytatódnak a Városliget parkrendezési munkálatai  A hvg.hu szeptemberi írása szerint a 2015-ös beruházások várható összköltsége 15-20 milliárd forint lesz.Hogy a pontos összeg mennyi, az majd a későbbi Magyar Közlönyökből kiderül, mint ahogy az is, hogy egy összegben, vagy „darabolva” jut a pénzhez a projekt. De ez majdhogynem mindegy: a lényeg, hogy zavartalanul alakulhat át és szépülhet meg a főváros és az ország legendás parkja, és 2018-ra 5 új, modern múzeummal gyarapodunk.

_mg_3179_copy.jpg

És nemsokára azt is megtudjuk, hogy az első négyet kik tervezték és milyenek lettek, mert információink szerint december 19-én kibontják a borítékokat és ismertetik a nemzetközi zsűri döntését. Az meg már csak hab lenne a tortán, ha a nemzetközi pályázat nyertesei között lenne egy, vagy akár két magyar terv is.

Jövő pénteken kiderül.

IMG_7650.JPG

Ezeket a cikkeket olvastad már?